+30
  • Épület funkciója:

    közterület
  • Helyrajzi szám:

    35238
  • Kutatás:

    Szabó Ágnes

Leírás

A Horváth Mihály tér a Baross utca Nagykörúton kívüli szakaszán, a körúttól nem messze helyezkedik el. A teret a Baross utca kettévágja. A tér templom felőli oldala szűkösebb, az épület előtt kicsi parkrésszel és parkolóval, az iskola felőli oldalán pedig park és játszótér található.

A tér meghatározó elemei a későbarokk plébániatemplom, valamint a tér északi részén található szecessziós stílusú egykori József telefonközpont. A tér délkeleti felén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium modern épülete, nyugati felén új irodaépület fekszik. A középületeken kívül a téren historizáló, modern és kortárs lakóházak találhatók zártsorú beépítésben.[1] Észak-nyugatról kezdve a térbe torkollik a Német utca, Őr utca és Tavaszmező utca, a Baross utca túloldalán pedig a Kis Stáció utca, a Futó utca és a Hock János utca.


Budapest [Fénykép] : Mária Terezia-tér azuj telefon palotával [!] = Maria Theresia Platz mit dem neuen Telefon-Palais (1916–1917)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: K000547]

Pest határát a XVIII. század elejéig az egykori városfalak adták. Ezeket 1730 és 1803 között elbontották. A Rákóczi-szabadságharc után a városfalak és a városárok közti részt a városi tanács mezőgazdasági művelés céljából kiosztotta. A városárok a mai Rottenbiller utca, Fiumei út, Orczy út és Haller utca vonalán haladt. A kiosztott területeken kertek, szántók és majorságok voltak.[2] Józsefváros területén ekkor öt út haladt át: a Rákóczi út (egykor kerepesi országút), az Üllői út (szolnoki országút), a Népszínház utca (keresztúri országút), a dűlőútként keletkezett Baross utca (Kőbányai út, Major út, Kálvária út) és a majorokat összekötő Illés utca (Birka utca). Az 1718-as összeírás szerint itt ekkor 33 szántó volt megtalálható.

Az 1730-as években Katsberger József városi tanácsnok szántóföldjén épültek fel a Horváth Mihály tér első házai, körülbelül a mai telefonközpont helyén. Az itt kialakuló Lerchenfeld volt Pest első külvárosi települése, hívták Pacsirtamezőnek és Alsókülvárosnak is. Határai a mai Horváth Mihály tér, Őr utca, József utca és Rigó utca voltak. A települést ekkor magyar, szlovák és német napszámosok lakták, akik a mezőgazdaságon belül főleg állattenyésztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak. A kisiparosok mint segédként, vagy a Rákóczi téri egykori téglaégető munkásaiként dolgoztak. A teret körülvevő Tavaszmező utca, Koszorú utca, Vajdahunyad utca és Futó utca 1730 és 1740 között alakult ki. A falusias jellegű külváros utcái kövezetlenek voltak, ami sok porral illetve sárral járt. Lakóépületei jellemzően az utcára merőlegesen álló földszintes vályogházak voltak.[3]


Baross utca a Horváth Mihály (Mária Terézia) térnél, Szent József-plébániatemplom. A felvétel 1896 körül készült (1900). Klösz György felvétele
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82414; orig: BFL / levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.090]

A tér délkeleti részén az 1780-as évek elején katolikus fatemplom és harangláb épült. Ez néhány év alatt szűkösnek bizonyult, valamint az állapota is sokat romlott. A hívők 1786-ban engedélyt kaptak II. József császártól egy nagyobb, díszesebb templom építésére a régi helyén. Az építkezést felügyelő Pesti Kamarai Hivatal azonban máshol kívánt építkezni, a mai Tolnai Lajos utca és Fecske utca közti területen. Az 1788-as alapkőletétel után az építkezéssel nehezen haladtak, többek között a talaj vizesedése miatt. 1791-ben beismerték, hogy a választott terület építkezésre alkalmatlan. Végül 1797-ben megkezdték a templom felépítését az eredetileg a lakosok által kijelölt helyen. A templomot Tallher József építész tervezte és Kundt Ignác építette. Az építkezést 1799-ben félbehagyták, az akkor még főhomlokzat és tornyok nélküli templomot felszentelték. A homlokzat 1814-ben készült el Kasselik Fidél építőmester tervei alapján. Az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott az épületben, helyreállítására 1863–65 között került sor Hild József építőmester vezetésével. A századfordulón Barcza Elek eklektikus stílusban átalakította.[4] A Szent József templomot kívülről legutóbb 1980-ban, belülről 1985-ben renoválták.[5]


Horváth Mihály (Mária Terézia) tér 1., Székely Aladár modern fényképészeti műterme (1900)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 81371; orig: FORTEPAN]

Hild János 1805 körüli városrendezési tervében a Józsefváros is szerepel. A terv Pest akkori határáig, az egykori városárokig terjed ki (Szent István park – Ferdinánd tér – Rottenbiller utca – Orczy út – Haller utca). Hild a külvárosokban parcellázásokat tervezett. Terve tartalmazta a Vajdahunyad és a Templom utca közötti rész, a Liliom utca környékének és az Üllői út – Orczy út – Teleki tér közti terület utcavezetését. Az 1838-as pesti árvíz alkalmával a Baross utcában a vízmagasság 2 méter volt. A józsefvárosi 1255 házból 891 elpusztult, egyedül a Kálvária tér és a Ludovika környéke nem szenvedett károkat. Az árvíz levonulása után rögtön megindult az építkezés Hild János korábbi tervei alapján.[6]

A XIX. század közepén Józsefvárosban már 1520 ház állt, a parcellázások folyamatosan zajlottak, keskeny utcák jöttek létre, bár sok telek ekkor még beépítetlen maradt. Az 1870-es városrendezési tervezetekben a Baross utca kiszélesítése is szerepelt. A kiegyezéskor Pest a Nagykörútig sűrűn beépített volt, ez alól az egyik kivétel Józsefváros, mely ekkor az Orczy útig és a Kerepesi temetőig terjedt ki. Az egyszintes lakóházakat fokozatosan váltották fel a többszintes bérházak.


Részlet a Józsefvárosból (1920-1930-as évek)
Kép forrása: OSZK [HUNGARICANA]

A Horváth Mihály téren haladt át Budapest első rendszeres villamosjárata.[7] 1889-től villamos üzemelt az Egyetem tér és az Orczy tér között, a Baross utcán keresztül. A II. világháborúban a villamoshálózat jelentősen megrongálódott, már nem építették újjá. 1953 óta trolibusz jár helyette.[8] A tér egykor napi és heti piacoknak adott helyet.[9] 1897-ben átadták Budapest öt új vásárcsarnokát, ami a piactartási szabályok változását vonta maga után. Így ugyanebben az évben megszüntették a közterületen folyó vásárokat, többek között a Horváth Mihály téren is.[10]

1911–12-ben épült fel a mai Fazekas Mihály Gimnázium épülete. A fiú- és leányiskola létrehozása Bárczy Istvánnak köszönhető, aki szorgalmazta a fővárosi oktatásügy fejlesztését. 1906-tól Budapest polgármestereként iskolaépítési programba kezdett: neki köszönhetően három év alatt 36 iskolát építettek fel a fővárosban. A modern épület tervezője Almási Balog Lóránd volt.[11] A Horváth Mihály tér és a Német utca sarkán 1914-ben épült fel a  Budapest második távbeszélő központja Ray Rezső tervei alapján. Ray Rezső munkássága során előszeretettel használt vasbetont. A József távbeszélő központ volt Magyarországon az első állami rendelésre elkészült vasbeton szerkezetű épület. Stílusában sokszínű, tartalmaz historizáló és szecessziós elemeket egyaránt. A 20. század folyamán többször is erődítményként használták, végül telefonközpontként üzemelt 1999-ig.[12] Az azóta eltelt 18 évben sajnos üresen állt, jelenleg felújítási munkálatokat végeznek rajta és hotelként fog tovább funkcionálni. Pázmány Péter szobra 1960 óta áll a templom előtti kis térrészen. A szobor Radnai Béla 1914-es műve, a Ferenciek terén állt 1945-ig.[13]


A Mária Terézia téri elemi iskola [Grafika] (1921) (ma: Fazekas Mihály Gimnázium)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN056494A]

A 20. század második felében a tér egy-egy kis útszakaszát kivették a forgalomból. A kilencvenes évek végén Százholdas pagony – Micimackó kertnek nevezett játszótér működött az iskola előtti térrészen néhány évig.[14] A tér kialakulása  inkább spontán módon történt. A Baross utca a majorok közti dűlőút volt, alakja ezekhez idomulhatott. Az 1730-as évi telekparcellázás, majd a környező utcák létrejöttének mikéntje is az egykori földek alakjához igazodhatott. A tér Kis Stáció utca felőli oldalán egykor tó volt, az 1830-as évekre feltöltötték – vélhetően a beépítések miatt.


Horváth Mihály tér, jobbra a Szent József plébániatemplom (1953)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 45815; orig: KRASZNAI GYULA]

A tér legrégibb épülete a római katolikus templom, ebből eredt első elnevezése (Templom tér). 1878-ban nevezték át Mária Terézia térre. A templom 1947 óta őrzi a római katolikus püspök és történész Horváth Mihály (Szentes, 1809 – Karlsbad, 1878) nevét.[15] 1810-ben fogadó üzemelhetett a Horváth Mihály tér környékén „Fogadó Napóleon Császárhoz” táblával. Mindez egy előkerült fém fogadói cégérből derült ki. A Hazai és külföldi tudósítások 1810-ben adott hírt arról, hogy

„Pesten, a József-városban a Steinbrücke Strasse 230. szám alatt »Zum Kaiser Napoleon« táblával étel és italáruló és 356 négyszögölet magában foglaló ház, amely mindenféle lakó és gazdaságbeli alkalmatosságokból és mulatókertből áll, örökben eladandó.”[16]

A XIX. század végén az iskola helyén állt a Watzula-féle vendéglő. Az épület előtt egy különleges japán gyöngyakácfa állt. A vendéglő lebontásakor állítólag a tulajdonos megígértette az iskola tervezőjével, hogy a fát épségben megtartják. Ez elvileg így is történt és az iskola udvarán mai napig áll a kétszáz éves fa.[17]

A kilencvenes években a tér és környéke „piroslámpás negyeddé” vált, ezt rendeletekkel és forgalomszervezési technikákkal próbálták orvosolni.[18] A tér déli részét 2014-ben felújították, ekkor a pihenőpark közösségi térrel, játszótérrel és harangjátékkal is bővült.[19] Későbbiekben tervezik a jelenleg 2×2 sávos út 2×1 sávosra szűkítését, kerékpársáv-építést, valamint a gyaloglófelület bővítését.[20]

Források

A ház programjai

További házak a közelben