Zárt ház

Attila út 107.

+15
  • Tervező:

    Suppinger Ferenc , Sipos József
  • Építés éve:

    1914, 1915
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    ötemeletes ház
  • Helyrajzi szám:

    6777
  • Fotó:

    Ziszidisz Petros
  • Kutatás:

    Szij Barbara
  • Önkéntesek:

    Csizmadia Krisztina, Karlik Beáta

Leírás

Halász Béla és – ahogy a terveken szerepel – „érdektársa”, Szalai Adolfné megrendelésére Suppinger Ferenc műépítész 1914 februárjában készítette az első terveket az Attila úti házhoz. Ugyanezen év októberében ismeretlen okokból építészt váltottak a megbízók, és Sipos Ferenccel készíttették el a ház módosított terveit. Ez utóbbiak főként részletességben térnek el az első rajzoktól, illetve a Logodi utca felé néző zárterkélyek hozzáadásával. Szignifikáns változtatásokat a lakáskiosztásban nem nagyon vehetünk észre: az Attila útra emeletenként két lakás nézett, 3 illetve 4 szobával; az udvari lakások 2 illetve 3 szobásak voltak; a Logodi utca földszintjét egy két- és egy háromszobás, az első-második emeletet egy-egy négyszobás, a harmadik szintet pedig két háromszobás lakás foglalta el. Ahogy az a korban szokásos volt, a legfelső szinten műtermeket nyitottak: két kisebb nézett ezek közül a Vérmezőre, egy nagyobb pedig az udvar felé. Elegáns polgári lakásokat alakítottak tehát ki: ebben az időszakban már alapvető elvárás volt a fürdőszoba megléte, a három szobánál nagyobbakban pedig szinte mindenhol volt cselédszoba. A földszinten, a melléklépcsőház mögött volt a cselédfürdő: ezzel a kis helyiséggel viszonylag kevés házban találkozunk, és ugyan eredetileg itt is szoba-konyhás lakás szerepelt a terveken, a hatóságok ezt javították. A szocializmus alatt természetesen itt is történtek lakásmegosztások, és mindkét homlokzat jelentős változásokon esett át az eredeti tervekhez képest, de markáns tömegalakítása a mai napig emlékezetessé teszi a házat. Építtetői közül Halász Béláról – aki egyébként bankhivatalnokként dolgozott a Magyar Agrár és Járadékbank Részvénytársaságnál – árulnak el többet a források, és híres Pest megyei birtokos család sarjaként ebben nincs is semmi meglepő. A Halász-családnak Dabas környékén, illetve Komárom megyében voltak kiterjedt birtokai. A famíliából olyan jelentős személyiségek kerültek ki mint Dr. Halász Géza, a kolera és a „mellbetegségek” kiemelkedő kutatója, vagy Halász Boldizsár, aki a Kossuth-család Dabasra költöztetésében játszott szerepet a szabadságharc után. Szalai Adolfné egy pesti liftgyáros felesége volt, így neki is jelentős források álltak rendelkezésére a ház építéséhez, ahol egyébként Halász Béla sosem lakott, csak Szalaiék. A forrásokból azonban az is kiderül, hogy a háborús viszonyok között nem voltak teljes mértékben fizetőképesek: a kőművesmunkákért felelős Hudetz Jánosnak egészen 1918 tavaszáig kellett várnia, mire megkapta a neki járó 68 202 koronát. Valószínűleg éppen az építkezés költségeinek fedezésére (vagy az azok kifizetése miatt előállt pénzhiány miatt) vett fel Szalainé 1915 októberében 120 000 korona hitelt a Magyar Telepitő és Parcellázó Rt.-től, melynek jelzáloga az Attila úti ház volt.

Szij Barbara

A ház programjai