• Helyrajzi szám:

    36940
  • Fotó:

    Ruzsa Nóra
  • Kutatás:

    Vit Eszter
  • Önkéntesek:

    Berzsák Barna

Leírás

A 36940-es helyrajzi számhoz (régi helyrajzi szám: 9445) két cím tartozik: a Bakáts tér 2. és a Bakáts utca 7.[1] A négyemeletes lakóház terveit 1909-ben fogadták el,[2] homlokzata védett és a ház egyben a Bakáts téri védett épületegyüttes részét is képezi.[3] Az eredeti tervek szerint az 1-4. szint alaprajza azonos elosztású: mindegyik emeleten 6 lakás található, egy négyszobás, egy háromszobás és négy kétszobás. A lakások mind összkomfortosak, konyha, fürdő és cselédszoba található bennük. A 30-as évekből származó átépítési terv szerint a ház ún. „öröklakásos” volt, vagyis nem bérlakások, hanem saját tulajdonú ingatlanok alkották. A ház belső udvarral és pincerésszel is rendelkezik.[4]


Bakáts tér, a felvétel az Assisi Szent Ferenc-templom előtt készült. Háttérben a Bakáts utca (1956)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 123689; orig: HÁMORI GYULA]

A fennmaradt tervrajzok három átépítésről tanúskodnak 1909 és 2001 között. 1936-ban a IV. emelet 25. számú lakásához építettek új erkélyt, amely a Bakáts utcára néz.[5] 1972-ben szintén a IV. emeleten zajlottak átépítési munkák, amikor a 24. számú lakás megosztási tervét fogadták el. Így az eredetileg négyszobás lakást két darab kétszobás, komfortos lakássá alakították át. 1999-ben pedig a Multi Alarm Kft. Irodabővítési munkálatai kezdődtek meg, amelyek az épület Bakáts utcai oldalán a földszintet és az első emeletet érintették. Ennek során egy korábbi lakás az iroda része lett, továbbá belső lépcsőt terveztek – ezáltal az iroda területe kb. 70 négyzetméterről több mint 240 négyzetméterre nőtt.[6]

A lakóház építtetője Szabó Antal volt, építőmestere Réti Benő, építészei pedig Báthory István (1873–1949)[7] és Klenovits Pál (?–?).[8] A Budapesti Czím- és Lakásjegyzék tanúsága alapján 1908-tól kezdve működött Báthory és Klenovits cége egy cím alatt, ezt megelőzően Báthory külön szerepel az építőmesterek között.[9] Klenovits Pál 1912-ben vált társtaggá a cégben, egyúttal ekkor lépett ki apja, Klenovits Antal építőmester cégéből.[10]


Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1936. 35. évf. 1-3. sz. p. 20. [SZTE Miscellanea]

Báthory István először a Magyar Építőmesterek Egyesületének szakosztályi elnöke, majd alelnöke lett, később a Magyar Építőmesterek Háza Részvénytársaság alelnöki és a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségének és a Budapesti építőmesterek, kőművesmesterek és építési vállalkozók szövetségének alelnöki, majd később elnöki tisztségét töltötte be.[11] Klenovits Pál a Magyar Építőmesterek Egyesületének titkára volt.[12]


Hirdetés forrása: Magyar Építőművészet, 1943. 43. évf. 6. sz. p. 1. [SZTE Miscellanea]

A Báthory-Klenovits páros nevéhez kötődik egy 1910-ben épült Hunyadi János utcai szecessziós lakóház is.[13] Számos esetben azonban nem az építészi, hanem a kivitelezési munkálatokat végezte a cég, többek között az 1910-ben épült Kőrössy-bérház,[14] a Párisi utca 6/a és 6/b szám alatt található épületek,[15] az 1926-ban elkészült Mikszáth Kálmán téri Révay-palota,[16] vagy az 1941-43 között épült MEZ-üzlet és bérház esetén.[17] Ezenfelül dolgoztak a margitszigeti Szent Mihály-kápolna rekonstrukcióján is.[18] A Bakáts tértől nem messze, a Lónyay utca 54. szám alatt található, 1907–1908 között épült Báthory-ház kivitelezői munkáit is ők látták el Réti Benő tervei alapján.[19] Az épület kiemelt szerepet töltött be munkakapcsolatukban, hiszen 1913–1916 között biztosan itt működött közös cégük.[20]

A Bakáts tér 2. szám alatt található házban elsősorban polgári foglalkozású lakók éltek 1928-ig a Budapesti Czím- és Lakásjegyzék alapján. A ház építésétől a harmincas évekig otthont adott többek között kézműáru-ügynöknek,[21] építésznek,[22] régiségkereskedőnek,[23] jószágfelügyelőnek,[24] építőmérnöknek,[25] özvegy kereskedőnek, magánzónak és földbirtokosnak,[26] hivatalnokoknak és tisztviselőknek,[27] tanítónőnek,[28] orvosnak,[29] ügyvédnek,[30] banktisztviselőnek,[31] nyugalmazott pénzügyi számvizsgálónak,[32] nyugalmazott állategészségügyi főfelügyelőnek,[33] de tűzifa- és szénkereskedőnek,[34] ügynöknek[35] és üzletvezetőnek[36] is.


Bakáts utca a Bakáts tér felé nézve (1958)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 16344; orig: KURUTZ MÁRTON]

A házban lakott (1928-ban biztosan, az ezt követő évekről nincs lakcímadat) id. Sujánszky Jenő gyógyszerész,[37] akinek fia (szintén Jenő) is gyógyszerésznek tanult, azonban apja foglalkozása miatt osztályidegennek minősült és 1947-ben meg kellett szakítania tanulmányait. 1955-ben az ellenállási csoport egyik vezetője volt, majd ’56-ban Párizsba emigrált, ahol közreműködött a Magyar Szabadságharcos Szövetség megalapításában.[38]

Több egyesület, ipartestület és vállalkozás is működött a címen: egy papírkereskedés[39] (Gémes és Fränkl, majd Gémes Mór és Gémes Mózes Mór nevéhez kötődik)[40], egy „kutcsináló” cég,[41] majd később budapesti Tetőfedő, Kályhás és Kútcsináló Ipartestület,[42] az Országos Vidéki Színészeti Felügyelőség,[43] gyógyszerészet,[44] orvosi rendelő[45] és a Magyarországi Kéményseprők Országos Egyesülete.[46]

A ház későbbi híres lakója volt Utry Anna (1907–1968) magyarnóta- és népdalénekes, aki rövid ideig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, de hamarosan cigányzenekarok, ill. népi zenekarok által előadott dalok tolmácsolására tért át.[47]

A lakóház aljában működik 1985 óta az Orfeusz söröző, amelynek belső tereit az Ybl-díjas belsőépítész, Mikó Sándor tervezte; a tervezés közben elhunyt művész munkáját Magyar Mihály fejezte be. A helyiséget Szatmáry Zsolt festőművész képei és Fülöp János ólombetétes üvegkompozíciója díszítik.[48]

Források

A ház programjai