+13
  • Épület funkciója:

    közterület
  • Helyrajzi szám:

    nincs
  • Fotó:

    Ruzsa Nóra
  • Kutatás:

    Vass Krisztina

Leírás

A Bakáts tér Ferencvárosban, Budapest IX. kerületében található. A Bakáts utca, Knézich utca, Tompa utca és a Ráday utca határolja. A Ferencváros története során mindig központi jelentőséggel bírt, ez a mai napig így van. A tér közepén, parkosított környezetben az Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplom található, amelyet lakóházak, közigazgatási, egyházi, szociális és oktatási célokra használt intézmények vesznek körbe.

A mai Ferencváros területe az ásatások során talált leletek tanúsága szerint valószínűleg a bronzkor óta szórványosan lakott. Az első település létrejöttét a 12-13. századra datálhatjuk. Ez a 13. századtól a Szenterzsébetfalva vagy Szentfalva nevet viselt, a mai Boráros tér környékén állhatott eredetileg. A település a domonkosok Szent Antal temploma közelében felépült házakból állt. Első említését a Margit-legendában találjuk. Ennek a településnek a plébániatemploma volt az a pusztatemplom, amely a török hódoltság kezdetéig állt, romjai pedig az 1800-as évek elejéig láthatók voltak. A település vámhely volt. Jelentőségét tovább növelte, hogy a 14-15. századan általában a falu mellett tartotta gyűléseit a Pest és Pilis megyei nádor.[1]


Dr. Turányi Kornél: A Ferencváros kialakulása, 1734–1786. In: Honismeret, 1976. 4. évf. 6. sz. pp. 41-44.
PDF forrása: EPA OSZK

1526. szeptember 25-én fosztották ki és égették fel Pest városát a törökök, miután átkeltek a Dunán. Vélhetően ekkor pusztult el maga Szentfalva is. Egészen az 1700-as évekig pusztaság, majd szántóföldek voltak a helyén.[2] A terület az 1700-as évek közepén kezdett benépesülni, de eleinte lassú ütemben. A 18. század elején a városfalon kívüli területek egy részét mezőgazdasági hasznosítás céljából parcellázták, és egy-egy belvárosi ház tartozékaként tartották nyilván azokat. Az úgynevezett alsókertek a mai Ferencváros és Józsefváros helyén húzódtak. Pest mellett a telekkönyvezés 1718-ban kezdődött. Ekkoriban csak mezőgazdasági területek, kertek, szántók voltak itt. 1734-től kerültek összeírásra a külváros házai. Ferencvárosban ekkoriban mindössze 9 ház állt elszórtan, amelyeket valószínűleg hamarosan le is bontottak.[3] A területnek ekkor mindössze három utcája volt. Ezek egyike a ma Ráday utcaként ismert Soroksári utca volt, amelyet mint Országút, Kecskeméti, Haraszti vagy Ócsai út is ismertek, és amely mentén az 1730-as években felgyorsult a beépítés, körülbelül 190 lakosa volt már a városrésznek. Pest városától a területet ingyen kapta a városrész, amely mellé egyévi adómentességet is biztosítottak az itt letelepedni kívánóknak. 1733-ban már saját bírót is választhattak. 1760-ra körülbelül 430-an lakták a mai Belső-Ferencváros területét. Az Alföldről Pestre érkező vásározók gyakran itt szálltak meg, így a fogadók száma is megnövekedett.[4][5]


Bakáts tér a Ráday utcával (1923)
Kép forrása: MKVM [HUNGARICANA]

A következő évtizedekben a mai Ráday utca területe teljesen beépült, csaknem teljesen zártsorúvá vált. A kerület eleinte a Józsefvároshoz tartozott, majd 1792. december 4.-től önállóvá vált. Nevét I. Ferenc után kapta. Az első, kerületek szerinti népszámlálás 1806-ban történt. Az ekkori adatok szerint a lakosság mindössze 1864 fő volt, amely szám az 1900-a évek elejére 60.000 főre emelkedett.[6] Ferencváros fekvéséről fontos tudni azt, hogy az egykori Duna-mederbe épült. Tengerszint feletti magassága az akkori városrész területén mindössze 100-105 m. Ez az oka annak, hogy a Duna áradásai során többször víz alá került. 1799-ben a kerület 222 házának mindegyike megsemmisült vagy megsérült. 1838-ban az 1799-es áradáshoz képest 2 méterrel magasabb volt a vízállás, mely során Ferencvárosban az akkor álló 529 házból 438 dőlt össze és 72 rongálódott meg jelentősen, mindössze 19 maradt épen. Ez az érintett kerületeket tekintve arányaiban a legszörnyűbb pusztítás volt. Az ár tetőzésekor 2,6 m víz borította a területet.[7]


1838-as árvíz emléktáblája (1978)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 26419; orig: FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY]

Az 1838-as árvíz által végzett óriási pusztítás tragikus volt, viszont lehetőséget biztosított a kerület rendezésére is. A József nádor vezette Szépítő Bizottmány megbízásából még ugyanebben az évben elkészítette Erhárd Ágoston városi mérnök azokat az első terveket, amelyek alapján megkezdődött az újjáépítés. A végleges tervek aztán 1840-ben készültek el, ezeket a nádor kis változtatással jóváhagyta, viszont az eredeti ötleteknek csak egy része valósult meg végül. Mindenesetre az újjáépítés nagy erőkkel zajlott, és 1848-ra több, mint 600 ház állt Ferencvárosban.[8]


Ferencvárosi plébániatemplom és környéke. Klösz György felvétele (1890-es évek közepe)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 001300]

A Bakáts tér kialakulása az első plébániatemplom megépítésének idejére tehető. Az azt körülvevő telkek 1822-től teret alkottak. 1776-ban egy Fellner János nevű bognármester is telket vásárolt itt, amelyet végrendeletében Ferencvárosnak adományozott, hogy azon templomot és plébániát emeljenek. Bár 1795-től a városrész tulajdonában állt, a templom csak 1822-ben épült fel. A hiányzó pénzösszeget Schiek Mária Katalin 1821-ben, végrendeletben hagyományozott vagyona biztosította. A felépült templomot aztán a helyiek tovább szépítették. Az itteni mesteremberek finanszírozták az egyes munkálatokat. Maga a templom a mai Bakáts tér délnyugati sarkán állt, az építése mindössze négy hónapot vett igénybe. Ennek megfelelően maga a templom kicsi méretű lett, de a funkcióját tökéletesen ellátta. A templomhoz persze tartozott egy plébánia is, amellyel együtt ekkor a fővárosban mindössze öt plébánia működött. Csak 1918-ban bővítették a számukat, mely során Ferencvárost négy további egységre tagolták. Ezt követően, napjainkig az Assisi Szent Ferenc templom a Belső-Ferencvárosi egyházközséghez tartozik.[9]


Bakáts tér, a felvétel az Assisi Szent Ferenc-templom előtt készült (1948)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 105389; orig: HÁMORI GYULA]

Az 1838-as árvíz során több, mint 2 méter magas víz borította a templomot, amely nem vészelte át ezeket a napokat sérülés nélkül. Megsemmisültek az oltárok, a falak megdőltek, azokat támpillérekkel látták el. Az árvizet követő városrendezés során a Boráros tér és a plébániatemplom közötti utat kissé átalakították, kiegyenesítették a Soroksári utca vonalát. A templomot körülvevő teret az 1820-as évektől Kirchen Platznak nevezték, ekkor sor került a tér átalakítására, a nevének megtartása mellett.[10]

A teret 1848-tól immár magyarosan Egyház térnek, majd 1872-től Nádor térnek nevezték. A ma is ismert Bakáts tér elnevezését 1874-ben kapta. Névadója az a Bakócz Tamás esztergomi érsek, korábban győri és egri püspök volt, akinek egyik névváltozataként ismerték a Bakáts nevet.[11] Az 1850-es évektől a kerületben folyamatossá vált a növekedés. A Bakáts tér környékén is gyárak épültek, többek között gépgyár és pezsgőgyár is, de ezzel együtt is sikerült megőriznie a térnek a polgári jellegét.


Bakáts tér, a Knézich utca felőli sarok (1952)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 01904; orig: FORTEPAN]

Bár a második világháború bombázásai elsősorban a kerület középső és külső részeit célozták, a tér környékét is érték találatok. Ugyan a földdel egyenlővé egy épületet sem tettek, de jelentős károkat szenvedtek az itt található házak és a templom is. Ezeket a következő években helyreállították, ma már nyoma sem látszik. Az 1956-os forradalom során a harcok is érintették a Bakáts teret, kivégzések is zajlottak itt, valamint a környék halottait ide hozták eltemetni. Sokszor csak azokat az ismertető jegyeket írták a fejfákra, amit első látásra le tudtak írni az elhunytakról, a nevüket gyakran nem tudták, nem volt lehetőség az elhantolás előtt kideríteni.


Bakáts tér (1956)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 23623; orig: PESTI SRÁC]

A Bakáts tér ma is a Belső-Ferencváros közigazgatási és kulturális központja. A templom, iskola, Polgármesteri Hivatal, idősek otthona mellett lakóházak, boltok biztosítják a nyüzsgő mindennapi életet. 2016-tól egy új programmal színesítették a kulturális életet. Létrejött a Bakáts Feszt, amely augusztus végén egy hétvégére összegyűjtött sok zenei humor, gasztronómia, színházi, képző- és filmművészeti élményt is, a programot helytörténeti séták is színesítették. Az első évtől kezdve telt házzal üzemel a rendezvény.[12]


Bakáts tér – Knézich utca sarok (1977)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 18977; orig: FORTEPAN]

A tér rendezésére, felújítására, komplex megújítására a 2016-os TÉR_KÖZ pályázaton a kerület 250 millió forintot nyert el. Várhatóan parkosításra, új köztéri bútorok telepítésre, közlekedési átalakításokra fogják költeni. A tervek szerint az átalakítás után a tér Ferencváros méltó, modern, de hagyománytisztelő főterévé válhat.[13]

Források

A ház programjai