Zárt ház

Balzac utca 54.

+3
  • Tervező:

    Hofstätter Béla
  • Építés éve:

    1933, 1934, 1935
  • Építtető:

    dr. Farkas Samu
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    25256/22
  • Második cím:

    Szent István park 7.
  • Fotó:

    Telkes Tímea
  • Kutatás:

    Bognár Melinda

Leírás

Elhelyezkedés, beépítés
A Szent István park 7. szám alatt álló épület — akárcsak a többi, a parkot szegélyező bérház — az 1933-as városrendezési és -bővítési terveknek köszönhetően épült meg. A Szent István park 85 éves múltra tekint vissza, a régebben az V. kerület részét képező, kihasználatlan terület az 1930-as években keltette fel a városvezetők érdeklődését. A ’20-as években még parlagon heverő, vagy csak raktározásra használt terület volt, azonban a Margit-sziget kiépítése és gyors fejlődése időszerűvé tette a környező területekre való építkezést is. A belváros történelmi részeitől tisztes távolságra fekvő városrész alkalmasnak találtatott arra is, hogy modern stílusban épülhessenek ide bérházak. Dr. Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke javasolta a francia elrendezésű park kialakítását és az azt körülvevő, Dunára néző házak megépítését. A Tanács Mérnöki Osztályának terve 1933-ban készült el, szigorú és nagyon pontos előírásokkal: a telkek keretesen, csatlakozó udvarokkal építendők be; az épületek párkánymagasságának 25 méternek kell lennie, amely magassággal földszintet és hat emeletet lehet emelni (ezt a szabályt sokszor a homlokzati frontról visszahúzott további emeletek építésével játszották ki); az épületek homlokzatát egy-egy telektömbön egységesen kell kiképezni és legalábbis nemes vakolattal ellátni.[1] Ezen előírások betartását tükrözi a mai Szent István park bérházainak egységes tömeg- és homlokzatformálása. A ház másik — mai napig is érvényes — címe Balzac utca 54. Ez egykor a Korall, majd a Légrády Károly utca nevet viselte, ezt követően kapta meg a mai Balzac elnevezést. Erről a környékről Bächer Iván és Teknős Miklós úgy írnak, mint „a lakótelep, ahol tömörült a főként zsidó származású nagypolgárság. Sok közép- és kispolgár értelmiségi, valamint tisztviselő talált otthont a fokozatosan kiépülő Újlipótvárosban.” [2]


Az épület egésze, funkciók
A Szent István park 7. egy keretes beépítésben álló saroképület, alagsorral, magasföldszinttel és hat emelettel rendelkezik. A bérház betonvázas szerkezetű, lapostető fedi. Emeletenként három darab két szoba-hallos lakásokat találunk, melyek a belső sarokban elhelyezett lépcsőházból nyílnak. A hatodik emeleti lakáshoz a szomszéd házzal érintkező tetőterasz tartozik.[3] A városrészre akkoriban érvényes építési szabályzathoz híven a ház tömeg- és homlokzatképzését illetően gyakorlatilag a vele szemközti Balzac utca 43. szám alatt álló bérház tükörképe. A két szomszédos, de különböző magasságú épülethez finoman igazodik: a Balzac utcai rész hatemeletes, a kissé visszahúzott sarokpilonhoz a térre néző oldalon egy ötemeletes szárny csatlakozik.


Építészeti stílus
A Szent István park bérházainak stílusát illetően eltérő véleményeket fogalmaz meg a szakma. Míg egyetértés uralkodik a modern építészeti stílus egységes alkalmazását illetően, a modern bizonyos irányzataihoz való tartozással kapcsolatban különböző érveket találhatunk a szakirodalomban.
Egyesek úgy tartják, hogy az újlipótvárosi modern bérházak a maguk absztrakt ornamentikájával és térformálásával a magyar Bauhaus jellemző példái. [4] Ezt a véleményt mások azzal cáfolják, hogy a Bauhaus maga valójában egy a Walter Gropius nevéhez köthető iskola volt, mely az iparművészeti oktatás megreformálását tartotta szem előtt. A cél elsősorban praktikus, de ugyanakkor a köznép számára is hozzáférhető bútorok, adott esetben prototípus épületek tervezése volt. Előfordulhat tehát, hogy a Szent István park épületeinek előcsarnokai vagy lakrészei ezt a Bauhaus szellemiséget tükrözik, de ez nem jelenti azt, hogy Bauhaus termékek lennének. Már csak azért sem, mert nem a Bauhausban tanító/tanult magyar építészek tervezték őket. Több szakmabeli egyetért azonban azzal, hogy ezek a bérházak a viszonylag ritka, magyar art deco stílus képviselői.[5] A Szent István park 7. szám alatt álló épület esetében az art deco valóban tetten érhető, főként az ornamentika és az apróbb részletek szintjén. Ilyen például a bejárati kapu megformálása és annak keretezése: egyszerűsített vonalvezetés és absztrakt, geometrikus formák köszöntik a házba látogatót.


Homlokzatok
A Szent István park felé néző homlokzat háromtengelyes, a középső tengely hosszában nyitott erkélyek helyezkednek el, ezeket zárterkélyes tengelyek fogják közre. A Balzac utca felőli homlokzat öttengelyes, nyitott erkély, zárterkély, két ablak és a sarkon átforduló erkély sorolású tengelyekkel. Az erkélyek és a tetőterasz korlátja vízszintes osztású. A nyíláskeretezések az akkoriban időszerű, modern építészeti stílushoz hűen egyszerűek, műkő burkolattal ellátva. A Balzac utcai szomszéd házhoz kapcsolódó függőleges vonalon szintén műkő burkolatot találunk.
Az art decoról árulkodó bejárati kapu fontos eleme a homlokzatnak és nagyban meghatározza annak képét. A Braun Miklós műhelyében készült[6], másfél emelet magas kapu műkő bélletbe helyezett, mely függőleges osztású és négyzetes mélyedésekkel tagolt.


Épületbelső
A bejáratot követően a vesztibülbe érkezünk, mely egy kétszintes, galériás kialakítású tér. A lépcsőpihenő félemeleti mellvédje márványbetétes, a portásfülke különlegessége pedig az íves üvegablak. Úgy a homlokzat, mint az épületbelső képe igényes, és minden részletre kiterjedő tervezettségre utal.[7]


Az építész
A bérházat Hofstätter Béla építész tervezte 1934–35-ben. Hofstätter 1933-ban állt össze és alapított közös irodát Domány Ferenccel. Közös munkájukból rengeteg magas építészeti minőséggel bíró bérház született, a szakirodalom úgy tartja őket számon, mint „kiváló lakóházakat tervező építészpáros”-t. [8] Leghíresebb alkotásaik a Margit körút 15–17. (Weiss Manfréd Válalatok Elismert Nyugdíjpénztár Bérháza) és a Pozsonyi úti Dunapark ház. Mindkét épület a saját korukban igencsak innovatívnak számító lépcsőházáról és páratlan enteriőrjéről híres. [9]
Bár a Szent István park 7. számú épület tervezőjeként csak Hofstätter van feltüntetve, ez a ház is a kettejük munkásságát jellemző, nagyvonalúan szerkesztett, minőségi lakóterekkel rendelkezik. Az építészpáros irodája jólmenő építőipari vállalkozás volt, számos bérház tervezését és építését bonyolították le, a Szent István park 7. tehát ilyen értelemben tökéletesen illeszkedik életművükbe. Hofstätter Béla saját magának is épített egy hasonló léptékű és stílusú bérházat, a Hegedűs Gyula utca 37. szám alatt, a 13. kerületben. Ez még a Dománnyal való közös műterem alapítása előtt, 1927-ben épült, a Szent István park-beli bérházakra jellemző, modern stílusban, finoman megmunkált, art deco részletekkel. A két kiváló építész együttműködése csupán néhány évig tartott, a közös munkának Domány Ferenc Angliába költözése vetett véget 1939-ben. Hofstätter Béla 1944-ben munkatáborban lelte halálát.[10]


Az építtető, üzletek, lakók
Hofstätter Béla megbízója a Szent István park 7. számú ingatlan megtervezésére dr. Farkas Samu ügyvéd volt, aki valószínűleg befektetési szándékkal építtette a bérházat. [11] A ház régi lakóiról nem sok információ lelhető fel, de a Petőfi Népe napilap egyik 1997-es számában arról kapunk hírt, hogy az itt működő Amerikai Sportkártya Üzlet helyiségében két férfi szándékosan tüzet okozott. [12] Szerencsére a lángok nem okoztak jelentős kárt az épületben, így a Balzac utca és Szent István park sarkán álló bérházat ma is eredeti pompájában csodálhatjuk.


FORRÁSOK:


[1] Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940, 136. oldal
[2] Bächer Iván, Teknős Miklós: Újlipócia, Ulpius ház könyvkiadó, 2009, 89.oldal
[3] Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, 395. oldal
[4] építészfórum
Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Szellem-Forma-Bau-Haus című kiállítása
[5] Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, 405. oldal
[6] Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, 395. oldal
[7] Ferkai András: Pest Építészete a két világháború között, 395. oldal
[8] Ferkai András: Pest Építészete a két világháború között, 390. oldal
[9] Fővárosi blog
[10] építészfórum
[11] Közjegyzői irat
[12] Bács-Kiskunmegyei Népújság

A ház programjai