Zárt ház

Belgrád rakpart 11.

  • Tervező:

    Jakab Dezső
  • Építés éve:

    1927
  • Építtető:

    dr. Bónis Ferenc
  • Építő:

    Arelau Lothar
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    23828
  • Fotó:

    Vörös Nikolett
  • Kutatás:

    Kiss Eszter

Leírás

Az épület

 

A ma álló épület 1927-ben épült dr. Bónis Ferenc háztulajdonos megrendelésére. A terveket Jakab Dezső és Sós Aladár építészek készítették, a kivitelező Arehau/Arelau (?) Lothar építőmester volt. A Budapest Főváros Levéltárában (BFL) megtalálható eredeti alaprajzok szerint a pincében fás és „cocks” kamra, kazánház, felvonógépház és a lakók tárolói kaptak helyet. Az alagsorban a kapu mellett két üzlethelyiség volt raktárral, lépcsőház és lift, illetve a házfelügyelő lakása, meg pár kislakás wc-vel és fürdőszobával. A magasföldszintet a rakpart felől egy 4 szoba hallos, cselédszobás, fürdőszobás lakás uralta, és a folyosóról nyílt még két 2 szobás lakás. A szintek beosztása a további emeleteken is ezt az elvet követte. A „mansardot” a Duna felől műteremlakás foglalta el, a megmaradó részben pedig a közös kiszolgálóhelyiségek voltak: a „mángorlófolyosó” és a mosókonyha. A homlokzati rajz kiemelte, hogy „a homlokzat nemes anyagból készítendő”. A Magyar Művészet 1919-1945 c. mű így ír az épületről: „homlokzatát zárt erkélyekkel megoldott tagoltság, de a századvégi eklektikával ellentétben nagyméretű ablakok és a részletképzésben (a történeti hagyománnyal szemben) egyre inkább kötetlen, egyéni kompozíció jellemzi.”

Hogy 1927 előtt milyen bérház állhatott itt, pontosan nem tudjuk. A korabeli hírlapokból annyi rekonstruálható, hogy az 1920-as években többször adták-vették a Ferenc József rakpart 11. számú házat és telket: 1921-ben elárverezték 3.000.000 Korona kikiáltási áron, majd 1923-ban ismét gazdát cserélt „a főváros legszebb és legelőkelőbb helyén, a Duna-parton, Ferenc József rakpart 11. sz. alatti háromemeletes bérház.” (Budapesti Hirlap)

 

 

Az építészek

 

Az épületet tervezőként jegyző Jakab Dezső (1864-1932) és Sós Aladár Komor Marcell irodájában dolgozott. Jakab Dezső tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1897 óta dolgozott együtt Komor Marcellal, közös munkájuk például a szabadkai városháza és a zsinagóga, a marosvásárhelyi a városháza és a kultúrpalota, Budapesten a volt Park Szanatórium (Dózsa György út 84.) és a volt Liget Szanatórium (Benczúr u. 47.). Az 1920-as évek végétől Sós Aladár is csatlakozott a tervezőpároshoz és hármuk közös munkájaként született az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti székháza. Jakab Dezső korai műveiben Lechner „magyaros törekvésű művészetét” követte.

Sós Aladár (1887-1975) szintén a Műegyetemen végzett, és már egyetemi évei alatt részt vett a Ritz Szálló és a Gerbeaud-palota tervezésében. Az 1920-as évek folyamán több fázisban tervei alapján készültek a Vidámpark (volt Angolpark) épületei és főkapuja. Több épületet terveztek együtt Jakab Dezsővel, például az Izraelita Hitközösség óbudai bérházát (Frankel Leó u. 49.). Sós Aladár 1917-től 1949-ig a Magyar Radikális Párt képviselője volt, 1946-ban a Közlekedésügyi Minisztériumban művészeti tanácsnoknak nevezték ki. Állami beruházások kivitelezését irányította Salgótarjánban, Tatabányán, Sztálinvárosban, majd a BUVÁTI városrendező irodájának vezetője lett.

Az adatok forrása a Magyar Életrajzi Lexikon.
Az építtető

 

A BFL-ben található tervrajzok szerint a Deák Ferenc utca 14. sz. alatt lakó dr. Bónis Ferenc volt a bérház megrendelője és tulajdonosa. A telefonkönyveket, címjegyzékeket és hírlapokat segítségül hozva is csak annyi rekonstruálható, hogy az 1920-1930-as években két dr. Bónis Ferenc élt: ifjabb és idősebb, mindketten a fog- és szájbetegségek orvosai. Közös rendelőjük is volt a Türr István utca 9-ben. Bérházunk valószínűleg a fiatalabb dr. Bónisé lehetett, akiről így írt az Ujság 1936-ban: „az előkelő Belvárosnak kétségkívül legelfoglaltabb fiatal doktora a nagyon tehetséges Bónis Ferenc főorvos,” akinek pácienseit „javarészt ifjú leányok és szépasszonyok” alkották. Az ifjabb Bónis a Charité Poliklinika főorvosaként halt meg 1946-ban.

 

Egy érdekes üzlet, egy érdekes lakó

 

Salzer Jakab 1928-ban helyezte át a szomszédból a Ferenc József rakpart 11-be patinás papíráru-üzletét, mely még 1948-ban is a Salzer-család kezében volt. „Városi üzletemet Ferenc József rakpart 15. sz. alól a mai napon Ferenc József rakpart 11. sz. alá helyezem. Nagybani eladás csak a Lehel utca 9. alatti gyárban” – tájékoztatta vevőit a Pesti Naplóban. Kínálatában szerepeltek damasztmintájú „papírszalvetták,” papírabroszok, modern szervírozáshoz szükséges papírdíszek, tortapapírok, halpapírok és „süteményhüvelyek,” színes és mintázott „jour-szalvéták.”

1933-ban a házban fogadta vendégeit a Ferenc József rakpart 16-ban is előforduló Madame Pythia. „Az európai tekintélyű hírneves pszichografológus, akinek nagy tudásáról és csodálatos intuitív tehetségéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a politikai, tudományos, művészi és társadalmi élet reprezentánsai épp úgy, mint a kisemberek százai, nyolchónapi távollét után ismét Budapestre érkezett. Hívei hatalmas táborának felkérésére előadásokat fog tartani anyáknak, feleségeknek és dolgozó asszonyoknak a gyermekírásban megnyilatkozó gyermeklélekről, a modern ember írásáról, lelki és szerelmi problémáiról és a jövő kialakulásának fejlődési lehetőségeiről. Fogad 12— 1, d. u. 5— 7 óra között Ferenc József-rakpart 11.  számú lakásán”– jelentette a 8 Órai Ujság.

Források

  • (1) ()

A ház programjai