Zárt ház

Belgrád rakpart 18.

+17
  • Tervező:

    Schomann Antal
  • Építés éve:

    1895
  • Építtető:

    dr. Szécsi Ferencné Deutsch Adrienn
  • Építő:

    Schomann Antal
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    23840
  • Fotó:

    Vörös Nikolett
  • Kutatás:

    Kővári Mariann

Leírás

Az építtető

Dr Szécsi Ferenc – pesterzsébeti királyi közjegyző és kormányfőtanácsos (1905, 1906, 1931 –ben jelentek meg írásai a Királyi Közjegyzők Közlönyében)
Schomann Antal – ezzel újabb Schomann Antal által tervezett ház a listán ( Bajnok u 3, Baross u 6, Bródy Sándor u 30/b, Erzsébet krt 34, Szondi u 21, Váci út 6)
(Schomann és cége a Ferenc József rakpart 18-ba volt bejegyezve. Schomann sok helyen lakott, de végül itt is; 1898-ban biztosan.)
A Pesti Napló 1900 szept. 25 számában közzétette Budapest legtöbb adót fizető választópolgárának névjegyzékét, ahol Schomann Antal 9000 Koronával szerepel. (A névjegyzék 20 000 – 4000 Koronát befizetőket tartalmazza)

A bérház alápincézve épült. A pincében cselédszoba és konyha valamint raktárhelyiségek voltak. A bérház földszintjének utcai frontján üzlethelyiségeket alakítottak ki, ezek mögött szobák voltak. A földszint hátsó traktusát raktáraknak tartották fenn. Az első és második emeleten 7 lakás volt, cselédszobákkal; egy 5 szobás lakás az utcafronton, 2-2 szobás lakás a többieknek. A 3. emeleten 8 lakást alakítottak ki; 4 szobás lakást elől, a többi 2-2 szobás.
Elektromos személyliftet is terveztek és építettek a házba.
1912-ben festékkeverő gép felállítására kértek és kaptak engedélyt.
Az 1930-as években a hátsóudvari függőfolyosókat átépítették; az átépítéshez bauxitbetont használtak. Egy 1995-ös vizsgálat során a 3. és 4. emeleti függő folyosót teljes mértékben, a 2. emeletit részben azonnali cserére ítélték.
1940-ben a pince raktárhelyiséggé alakítására adtak engedélyt
1963 – ban az egész épületet felújították
1967-ben Termelői borpincét és borozót nyitott itt az Izsáki Sárfehér MGTSz ( a földszinten lévő üzlethelyiségekben és a pincében)
1983-ban, ill 1992-ben lakás felújítási, tetőtér beépítési átalakítások folytak.

Egykori Lakók az épületben:
Schomann Antal, építész

Várnai (Böhm) Sándor, hírlapíró Budapesten
Kolozsváron született, ahol apja az egyetemi könyvtár tisztviselője volt.
Történelmi, társadalmi s vegyes czikkeket írt a következő hirlapokba és folyóiratokba: Erdélyi Prot. Közlöny (1878. Protestantismus a művészetben); Kelet Népe (1878. 51. sz.), Arad és Vidéke (1882), Ellenőr (1882. 29. sz.); Pesti Hirlap (1882. 162. Zola naturalizmusa és «Nana», 110. Darwin, 103. sz. rajz); A Hon (1882. 185. sz. Shakespeare dalai); Fővárosi Lapok (18883. 69. sz. «Katona József és Bánk bánja»); Vasárnapi Ujság (1883-tól, 1904. Véres diákzavargások Pest város utczáin a XVIII. században); Képes Családi Lapok (1891-92); M. Szemle (1891. Régi magyar orvosok); Prot. Szemle (1892. Hugo Viktor és a XIX. század pantheismusa, 1893. Adalékok az elkeresztelési vita megvilágosításához, Vallás-politikai reform és liberalismus, Jan Kollár mint pap, költő és tudós, 1894. Észrevételek a polgári házasságról szóló törvénytervezethez. Kossuth és az egyház, Válasz Révész Kálmánnak, 1895. A ker. rationalismus egy új apostola, 1896. Vallásoktatás és felekezetnélküliség, A vallásoktatás reformjához. 1899. Protestáns jogakadémiáink és az uj tanulmányi terv, Schlauch bibornok beszédei, 1900. Socialista ifjúsági irodalom és theologiai regények); Athenaeum (1893-tól); Egyetemes Philologiai Közlöny (1893. Shakespeare mint lyrikus); Alkotmány (1896. 84. sz. Egy könyv történetéről: Széchenyi Blickje); Bölcseleti Folyóirat (1898. Taine és módszere); Graphica (1906. 13. sz. Régi pesti kiadók és könyvárusok); Uránia (1907. Meunier); M. Iparművészet (1908. A magyar iparművészet úttörői); M. Nyomdászat (1908. Egy régi tipographiai remekmű: Miksa császár imakönyvéről, A hazai nyomdászat multjából); Religio (1908. 9., 10. Pascal megtérése); M. Iparoktatás (1909. Ruskin tanításai a művészeti és ipari képzésről); Élet (1909. Angol egyháztörténeti színjátékok, Tennyson költészete) sat.
Munkái:
1. A franczia rémuralom története. Bpest, 1890.
2. Az árvák. U. ott, év n. (Kis Könyvtár 16.).
3. A képviselői összeférhetetlenség (1875; I. t.-cz.) elvei és gyakorlata. Bpest, 1897.
4. A budgetjog és gyakorlása. U. ott, 1898.

Baronyi Arthur, Bankár, bank és váltóüzlet tulajdonos
1858 Keszthely – 1913 Budapest

A ház programjai