Zárt ház

Belgrád rakpart 21.

+7
  • Tervező:

    Tőry Emil
  • Építés éve:

    1899
  • Építtető:

    Kollerich Lajos
  • Építő:

    Havel Lipót
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    23843
  • Fotó:

    Szokodi Bea
  • Kutatás:

    Jeney András

Leírás

A 208,65 négyszögöl alapterületű telket 1857-ben vásárolta meg Kollerich Pál és felesége, Wagner Mária. 1899. június 28-án 60 000 forintért Kollerich Lajos és neje, született Steinbach Sarolta tulajdonába került.[1]

1897 előtt egy még ismeretlen nevű tervező tervei alapján az igen neves és termékeny építőmester Havel Lipót (1847-1933) irányításával 3 emeletes palotabérház épült neobarokk stílusban. Ennek homlokzatát 1899 után átépíttette az új tulajdonos, Kollerich Lajos, elnyerve annak ma látható, továbbra is 3 emeletes, neobarokk formáját. A tervező Tőry Emil (1863-1928) volt.  Miután archív fotó és engedélyezési iratanyag eddig nem került elő, elképzelhető, hogy az első homlokzat esetleg nem épült meg.

Röviden ismertetjük a korábbi (vagy nem megvalósult) homlokzatot a tervanyag alapján. 6 tengelyes volt, a bal szélső tengelyt torony hangsúlyozta. E tengelyben az első két emeletet két kolosszális oszlop kapcsolta egybe. Minden szinten egyenesen záródtak az ablakok, fölöttük gazdag barokkizáló ornamentika volt látható.[2]

Tőry Emil és Pogány Móric egymással társas viszonyban alkották meg műveik többségét. Egyik főművük az Adria Biztosító Társulat székháza a Deák téren. Az Astoriánál 1912-ben lebontott Nemzeti Színház helyére az ő tervük alapján épült volna meg az új Nemzeti Színház, ha a kivitelezést nem sodorta volna el az első világháború.

A ma látható, Tőry-féle homlokzat 4 axisos (tengelyes), a középső kettő enyhe kiülésű rizalitot képez. A második emelet a piano nobile (kiemelt szint), de ez az alaprajzban nem mutatkozik meg. A földszint és a második emelet fölött osztópárkányok húzódnak. Tehát az első és második emelet egy egységet képez. E szinteken a ház szélei és a rizalit szélei armírozottak. A homlokzaton elszórtan konzolok tartotta erkélyek vannak, a legpompásabbak a rizaliton lévő második emeletiek.

A kapualj stukkókkal és kovácsoltvas kandeláberekkel díszített. Az egyik ajtó fölött, az oromzatban még látható az iroda felirat, nyílván az építtető család, a Kollerich Pál és Fiai sodronyszövet-, fonat és szitaáru-gyárának emlékét őrizve. Ennek megőrzéséért elismerés illeti a ház egykori és mai lakosait.

Az első épület tervein és a ma látható épületen a belső udvari homlokzatok megegyeznek. A vasrácsos függőfolyosókat nagyméretű konzolok tartják. A földszinti, egyenes záródású nyílásokat hangsúlyos zárókövek díszítik. Az első emelet nyílásai félkörívesek, és hullámos vonalú stukkók gazdagítják. A második és harmadik szint nyílásai egyenesen záródnak, és szögletesebb, geometrikusabb stukkók díszítik őket. A hátsó oldal négyemeletes, jóllehet az utókor konstrukciójaként.

Az építtetők alapították 1851-ben a Kollerich Pál és fiai első magyar sodronyszövet-, fonat és szitaáru-gyárat. A cég irodája ebben az épületben volt található, de a szomszédos, 20. szám alatti épületnek is e család volt a megrendelője. Maga a gyárépület a IX. kerületben, a Márton utca 15. alatt működött, melynek egykori épületei lényegében még ma is állnak. A cég kerítéseket, kapukat, kerti pavilonokat, erkélyrostélyokat gyártott, sodrony- és rácsmunkákkal foglalkozott, mint ahogy az az egykori Vasárnapi Újságban elhelyezett számos hirdetésükben is olvasható volt.

FORRÁSOK

[1] BFL XV. 37. c. Pesti Telekkönyvek 25. számú telekkönyvi betét

[2] BFL XV. 17. d. 329. 23843.

A ház programjai