Zárt ház

Belgrád rakpart 6-8.

+9
  • Helyrajzi szám:

    23825
  • Második cím:

    Havas utca 2., Molnár utca utca 37-43.
  • Fotó:

    Vörös Nikolett
  • Kutatás:

    Godra Orsolya

Leírás

Elhelyezkedés, beépítés

A Belgrád rakpart 6-8. épülete a Havas utca-Molnár utca-Belgrád rakpart által határolt területre épült 1896-ban. A jelenleg is álló a sarokház helyén egy id. Zitterbarth Mátyás által tervezett épület állt[1], melyről ma már igen keveset tudni. Az egykori ház címe Aldunasor 26. szám volt, hiszen a Belgrád rakpart 1870 előtt az Alsó Dunasor nevet viselte, ezt követően keresztelték Ferencz József rakparttá, majd kapta meg a jelenlegi utcanevét. Az épület a hivatalos nyílvántartásban a Havas utca 2., és a Molnár utca 37.-43. szám alatt is szerepel.

Az épület egésze, funkciók

Az eredetileg egy pincével, földszinttel és négy emelettel (félemelet+3 emelet) rendelkező ház 1960-ban emeletráépítést kapott[2], a régi magastető szerkezetét lebontották és egy szinttel fennebb építették újra. Ez a változás a ház tömegét és homlokzatát tekintve is azonnal szembetűnik: az ötödik emelet szintmagasságában, anyaghasználatában és homlokzati tagolásában is eltér az épület XIX. századbeli emeleteitől.

Az adott korban épült eklektikus bérházakra jellemzően belső udvarral, és körfolyósós közlekedő rendszerrel rendelkezik. A rakpartra nyíló főkapu ma már többynire zárva van, a lépcsőházba vezető bejárat a Havas utcáról nyílik. Ehhez a szárnyhoz építették hozzá utólag a belső udvar fele a lépcsőház kiegészítéseként szolgáló lifttornyot.

Funkcióját többé-kevésbé megőrizte az elmúlt 120 évben, hiszen földszinti helységeiben ma is kiszolgáló és kereskedelmi egységeket találunk, az emeleteken lakások, irodák kapnak helyet, akárcsak az építését követő időkben.

1967-ben a ház egyik földszinti helységében rendezte be egy Novotnyi Vilmos nevezetű úr saját asztalosműhelyét, és az ide elhelyezésre kerülő esztergapad olyan mértékű hasznos terhet jelentett, hogy tartószerkezeti beavatkozás szükségeltetett. Az acélgerendák közti poroszsüveg boltozatos födémet előregyártott vasbeton gerendákkal váltották ki, a boltozatokat helyenként aláfalazták. Egy évvel később, 1968-ban, szintén Novotnyi Vilmos megbízásából egy lakatosműhelyt is kialakítottak, melynek a BFL Tervtárában fennmaradt portálépítési tervdokumentációja részletes csomópont rajzokat is tartalmaz. A ’60-’70-es években a ház földszintje tehát többnyire műhelyeknek és üzlethelységeknek (például az 1973-ban nyílt Munkaruházati Bolt) adott helyet.

1999 óta az épület földszintjének jelentős területét -nagyjából 300 négyzetmétert- a Wella Stúdió fodrász szalon bérli, a  Belgrád rakpartról nyíló főkapu és a Havas utcai bejárat közti traktusban.

Építészeti stílus

A ház a 19. század végén jellemző eklektikus stílusban épült.[3] Annak az 1800-as  évek derekán lejátszódó folyamatnak az ékes példája, amelynek során a fél évszázaddal azelőtt elfogadott, Hild János által készített Szépészeti Terv és annak városi építési szabályzatai érvényüket vesztik a dunaparti városrendezési és építészeti tervezés során.  Lipótvárosban az ekkor egységes Duna-parti klasszicista házsor fokozatosan eltűnik. A szerényebb méretű klasszicista épületek helyét átveszik az ezektől nagyon eltérő, új, négyemeletes, vagy sokszor manzardos, eklektikus házak.[4]

A Belgrád rakpart 6-8. szám alat álló ház homlokzata tehát nem egy jól meghatározható történelmi stílusról árulkodik, sokkal inkább történeti formák egyvelege. Ezt a heterogén képet tovább erősíti a szocialista időkben megvalósult emeletráépítés is.

Homlokzatok

Mivel nem maradtak fent eredeti tervanyagok, ezért a homlokzati ornamentikára, nyíláskeretezésre és anyaghasználatra a ’60-’70-es évekbeli tervrajzok alapján hivatkozhatunk.[5] A rakparti homlokzat nyolctengelyes és a kétemelet magas főkapu asszimmetrikusan osztja ketté a homlokzatot. A nyíláskeretezés, a kőkváderek kiosztása, a zárt és nyitott erkélyek mérete és pozíciója emeletenként változik.

A földszinti nyílások, a kereskedelmi funkciónak megfelelően teljes emelet magasak, kváderköves keretezést csak a főkapu és a homlokzat sarokrésze kapott. A földszint és első szint közti félemelet magassága igen kicsi, valószínűleg szerényebb lakások, esetleg irodák kaphattak itt helyet. A félemeleti homlokzati részt erőteljes rizalit választja el az első emelettől, ezzel is jelezve az épületbelsőben rejlő funkciók közti rangbéli különbségét.

Az első, második és harmadik emelet nyílásornamentikája nagyon változatos, találunk különböző díszítésű szemöldökpárkányokat, egy- vagy kétemelet magas kváderes keretezést, és kőkonzolokra támaszkodó erkélyeket is. Ezek közül a legkülönlegesebb a harmadik emeleti, öt tengely hosszában kinyúló konzolos, kovácsoltvas korláttal szegélyezett erkély, melynek két végén egy-egy pillérekkel szegélyezett lodzsát is találunk.

A Havas utca és a rakpart találkozásánál az épület sarkát egy kétemelet magas konzolos zárterkély hangsúlyozza.

Erre a történeti formai egyvelegre mint egy sisak „ül rá” az ötödik szint, mely az eredeti tengelyekhez nem alkalmazkodva, egységes ablak osztásával, nyíláskeretezések és bármilyen nemű ornamentika mellőzésével erős kontrasztot képez a homlokzaton.

A Havas utcai, a jelenlegi bejáratnak helyet adó homlokzat már jóval szerényebb díszítésű, kevesebb formai elemet sorakoztatva fel. Az egyetlen hangsúly ezen a homlokzaton a bejárat feletti barokk stílusjegyeket hordozó timpanon, és az ennek tengelyében elhelyezkedő kőkonzolos erkély.

Épületbelső

A belsőt illetően –az eredeti tervdokumentációk hiányában- szintén csak megfigyelésekre hivatkozhatunk. Az épület egyik ékessége a lépcsőház, és az ott található kovácsoltvas korlát, valamint az előregyártott és utólag egymásba illesztett kő lépcsőfokok alkotta kétkarú lépcső.

Egy másik korhű, tehát sejthetően eredeti épületrészlet a körfolyósó kovácsoltvas szerkezete. Ebben az esetben ugyanis a lakások közti közlekedő rendszert nem egy felfüggesztett folyosó alkotja, hanem egy karcsú pillérvázra támaszkodó kültéri közlekedő. Ezáltal a földszinten is létrejön egy árkádos, fedett, átmeneti tér.

A belső udvarra néző nyílások egységes vörös téglával való keretezése és a zöld színű nyílászárók kizárólagos alkalmazása arra utal, hogy az eredeti terv is ezt írta elő, az épület tulajdonosai és lakói pedig igyekeztek ezt az egységes képet megőrizni.

Az építészek

A ház Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros alkotása. Egymástól függetlenül kezdték gyakorolni az építészetet, de életpályájuk több szempontból is hasonló. Magyarországi tanulmányaikat követően mindketten Berlinben tanultak, hazaérkezve pedig Hauszmann Alajos műtermében dolgoztak. Itt találkozott először és kötött jó barátságot a két építész tanonc.

Közös munkásságuk és építész irodájuk letrehozását követően is megmaradt a baráti kapcsolat mesterükkel, Hauszmannal. [6]  A páros első közös önálló alkotása a Pesti Hírlap háza. Sok munkájuk valósult meg a belvárosban, ezek közül a leghíresebbek a Klotild paloták. Ők építették még a Gross klinikát, Légrády palotát, Grünbaum házat és Budapesti Zeneakadémiát- ez volt az utolsó közös munkájuk. Rengeteg a közös műteremben alkotott klinika és egyetemi központ terve valósult meg, valamint számos pavilont terveztek az Ezredéves kiállításra is 1896-ban.[7]

Ebben az évben épült a Belgrád rakpart 6-8. alatt álló ház is, így hát arra következtethetünk, hogy az adott időszakban a két építész sokkal inkább a Milleniumi kiállítási munkákra koncentrált, a bérház már csak léptéke és a többi műalkotáséhoz képest alacsonyabb presztízse miatt sem kapott visszhangot az akkori építészeti körökben.

Az építtetők

A ház építtetője és eredeti tulajdonosa Huzella Elek, pesti  kereskedő, és annak felesége Huzella Csanák Janka volt. A bérház közös beruházás lehetett, amelybe megépülte után be is költöztek. [8] Ezt megelőzően ugyancsak a mai Belgrád rakparton volt bejegyzett címük, a 27. szám alatt álló házban. [9] Huzella Elek eredetileg díszműárú kereskedő volt, aki 1871-ben Nagyváradon nyitott üzletet. Budapesten,  a Váci út 1. szám alatt 1881-ben nyitotta meg fióküzletét, ahol már többynire fegyverek, vadászati kellékek és egyéb sportcikkek adásvételével foglalkozott. A századvégi statisztika mindössze öt pesti fegyverraktárt és üzletet tart nyilván, ezek egyike volt a Huzella Eleké.[10] A későbbi, 1906-os Budapesti Czím és Lakásjegyzékben, már mint fegyverkereskedő van bejegyezve.

JEGYZETEK

[1] Forrás: Déry Attila: Belváros-Lipótváros-V. Kerület, 109.oldal

[2] Forrás: Budapest Főváros Levéltára, hszr 23825, Építészeti Műleírás, Wella Stúdió fodrász szalon és bemutatóterem

[3] Forrás: Déry Attila: Belváros-Lipótváros-V. Kerület, 109.oldal

[4] Forrás: Déry Attila: Belváros-Lipótváros-V. Kerület, 52.oldal

[5] Forrás: Budapest Főváros Levéltára, hszr 23825, Bp. V. Belgrád rkp 6-8. alatti műhely portálépítése utáni földszinti homlokzat terve

[6] Forrás: Gerle János: Korb Flóris és Giergl Kálmán, Holnap Kiadó, 2010, 54. oldal

[7] Forrás: Feledy Balázs, Nagy Gergely, Póczy Klára: Budapest Belváros, Magyar Képek kiadó

[8] Forrás: www.hungaricana.hu, 1906-os Budapesti Czím és Lakásjegyzék

[9] Forrás: www.hungaricana.hu, 1890-es Budapesti Czím és Lakásjegyzék, Ferencz József rakpart

[10] Forrás : Folia Archaeologica, 276-277.

A ház programjai