1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A mai épület helyén Blum János által alapított hatalmas méretű Hungária Gőzmalom üzem állt, mely 1867-ben épült, később a Hitelbank tulajdonába került. Ezt az épületegyüttest 1927-ben bontják le, a felosztást követően a négy utcával határos területet végül nyolc telekre osztják. A három rakpartra néző épület architektúráját Wälder Gyula határozta meg. A Bem rakpart 25/a – akkori nevén Duna-udvar – egy ötemeletes Bauhaus stílusban épült bérház. Glock Imre építőmester tervei alapján készült, az építési engedélyt 1932-ben adták meg, 1933-ra a használatbavételi engedélyt is megadták.

    A ház tulajdonosa Solymos Elemér volt. Híres lakója Márk Tivadar jelmeztervező, az Operaház örökös tagja, aki 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Valamint Érdemes és Kiváló Művész és a Mesterművész-díj tulajdonosa. Számos opera darabhoz, balettelőadáshoz és filmekhez is készített jelmezterveket. Nevéhez fűződnek a Pillangókisasszony, az Aida, a Spartacus, a Déryné és Ludas Matyi előadások. A Don Carloshoz és a Bohémélethez tervezett jelmezterveit védettnek nyilvánították. A Zeneakadémia opera tanszékén és az Iparművészeti Főiskolán is tanított. Húgával együtt élt a Bem rakparti házban. Az épület lakója volt még dr. Molnár György, mint az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt. képviselője, hivatását tekintve pénzintézeti tisztviselő, igazgatósági tag.

    Egy 1947-es okirat szerint a mai Bem rakpart ekkor még mint Mónus Illés rakpart volt ismert. Az ötemeletes bérház a Bem rakpart és a Vám utca sarkán helyezkedik el. Stílusát tekintve közel áll a Bauhaushoz, mely a háború utáni lakásproblémákat megoldandó épületek stílusa, igen kedvelt volt. Szakított minden történelmi és hagyományos formával, elvetette a díszítményeket. A stílus célja mindenek előtt az volt, hogy a forma ne fedje el az alaprajzot és a szerkezeti megoldásokat, valamint a forma igazodjon a funkcióhoz. Kialakulásában nagy szerepet játszott a gépi kultúra elterjedése, ezáltal alakult ki a vonzalom a geometriai formákhoz is. Lényeges kívánalom a lapos tető és a síkfelületek. Álláspontja szerint a kisebb alapterületen az emberek szükséges térigényét sokkal jobban kielégíti a több, egymástól elkülönülő helyiség, mint a kevés, nagyobb méretű szoba. A telek körül építésről átállt a tömb körül építésre, így a tömb házai között létrejött egy közös, tágas kertudvar. Bár ebből sok minden kívülről szembetűnik, azt a belső tervek is alátámasztják, hogy a lakóház – társadalmi rétegeket tekintve – a polgárság számára épült.

    Az épület homlokzata négytengelyes, a kapubejárat a Vám utcától számított második tengelyben nyílik. A sarokban nyitott vasbeton erkélyek találhatóak végig mind az öt emeleten, a többi tengelyben pedig háromszög alakú ablakos kiugró nyílások vannak. Az ingatlanról két tervrajz készült: az első 1932. májusában, míg a második szeptemberben. Az első tervrajz alapján az épület egészen a Bem rakpart 26-os számig húzódott ) volna, de végül a társasháznak csak a sarokrésze készült el. A lakóház földszintjén 2 kapubejáró található, az egyik a Vám utcáról a másik a rakpartról nyílik, ehhez mérten 2 lépcsőház van. Valószínű, hogy a Vám utcai lakóház – bár hozzátartozik a Bem rakpart épülethez, de arról le van választva, ezáltal válik a két épület egymástól függetlenné. A Vám utcáról nyílik egy kétszobás lakás, a terv alapján a hallból egyrészről nyílik a konyha, melyhez tartozik a cselédszoba. Másrészről két egymásba nyíló szoba, valamint kamra, ételszállító, fürdőszoba, és külön WC található a lakásban. Egy másik lakás található rajta kívül még, mely az új tervekben mint házmesteri lakrész van jelölve. A Margit rakparti lakások száma 2, a sarok részen egy háromszobás lakás található cselédszobával, ételszállítóval és kamrával. A hallból 2 szoba nyílik, melyekhez kapcsolódik egy harmadik is, a szobák egymásba nyílnak. A jobboldali lakás egy kétszobás lakás, hasonló felépítéssel. Az első és a második emelet az első tervhez képest szinte alig változott, mindössze néhány helyiség funkcióján változtattak. Itt 4 lakás található, ebből 3 háromszobás és egy kétszobás. A harmadik emelet elrendezése nagyon hasonló az első két emeletéhez, csak az egyik szoba méretét növelték meg. A negyedik emeleten lényeges változások történtek, bizonyos helyiségeknek a funkciói megváltoztak. Itt 3 lakás található, ebből egy háromszobás, és egy egyszobás (fülkével), valamint egy nyolcszobás lakás is, melyhez ruhatár, 2 db fülke, fürdőszoba és 3 db WC tartozik. Lehetséges, hogy lakásszínháznak szánták, vagy valamilyen közösségi eseményre használhatták. Az ötödik emeleten 4 lakás található, ebből 3 háromszobás és egy kétszobás. A padlástérben – más néven a manzárdban – a tervezett 2 egyszobás lakás nem valósult meg, helyette lett mosókonyha, szárítóval, vasaló szobával ellátott tér. Mind az öt emelethez tartozik egy darab sarokerkély.

    A tervanyagban található egy 1954-ben kelt lakás átépítéséről szóló jóváhagyás, mely szerint a földszinten található jobboldali lakást a tulajdonos özv. Zágoni Dezsőné kérésére alakították át. A műszaki megosztás után keletkezett 1 db „A” jelű: 1 szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba és kamra helyiségből álló és 1 db „B” jelű: 1 szoba, előszoba, fürdőszoba, teakonyha és kamra helyiségekből álló lakás. Az átépítés az épület szerkezeti részeit nem érintette. „A” és „B” jelű lakásba át kellett helyezni egy fa tüzelésű kandallót.

    Az épület tervezői között találjuk Wälder Gyula építészt és műegyetemi tanárt, aki 1935-ben lett A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez kötődik a Villányi úti Cisztercita Gimnázium és a Madách-téri monumentális épületegyüttes. Az épület másik tervezője, valamint építésze Glock Imre Budapesten született és 1915-ben szerzett bizonyítványt, mint építészmester. Kivitelezője volt, vitéz Zilachy Balogh Gyula mellett, a mai Semmelweis Egyetem kútvölgyi klinikai tömbjének. Az építtető Foncière Biztosító Társaság 1897-ben alakult, és még ebben az évben olvadt egybe az 1867-től fennálló Pesti Biztosító Intézettel. A két társaság közös székháza lett az Andrássy út első háza, az ún. Foncière-palota.

    FORRÁSOK:

    http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/tizenkettedik-kerulet-hegyvidek/item/1963-kutvolgyi-ut

    http://urbface.com/budapest/a-duna-udvar

    http://katalisztbakancs.blogspot.hu/2016/08/egy-nagy-jelmeztervezo-otthona.html

    https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/25929/?list=eyJxdWVyeSI6ICJNXHUwMGYzbnVzIElsbFx1MDBlOXMgcmFrcGFydCAyNSJ9

    http://www.homeinfo.hu/lakberendezes/stilus/25-bauhaus-stilus-az-orokzold.html

     

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Házak a közelben