1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A mai lakóház helyén egykor a Hungária Gőzmalom üzem állt, melyet Blum János alapított 1867-ben, az üzem később a Hitelbank tulajdonába került. A malmot végül 1927-ben lebontották, a területet pedig nyolc telekre osztották fel. A Bem rakpart 25/B alatt álló épületet Jakobik Gyula építész tervezte. A Budapesti Takarékpénztár ötszintes Bauhaus stílusú bérházát 1935-ben adták át.

    A háztulajdonosa a tervekben található papírok szerint Keresztessy Ödön és neje. A lakóházban élt Trautmann Rezső építészmérnök, politikus, országgyűlési képviselő. A szocialista Magyarország Építésügyi minisztere 1957-1967-ig, 1968-ban nyugdíjba vonult építésügyi és városfejlesztési miniszterként. Az ötemeletes, zártsorú beépítésű bérház a Bem rkp. 25/a és Bem rkp. 26. között helyezkedik el. A lakóház stílusa közel áll a Bauhaushoz, mely stílus jellemző volt a háború utáni lakásproblémákat megoldani akaró építkezésekre.

    A stílus szakított minden történelmi és hagyományos formával, elvetette a díszítményeket. Célja mindenekelőtt az volt, hogy a forma ne fedje el az alaprajzot és a szerkezeti megoldásokat, valamint a forma igazodjon a funkcióhoz. Kialakulásában nagy szerepet játszott a gépi kultúra elterjedése, ezáltal alakult ki vonzalma a geometriai formákhoz is. Lényeges kívánalom a lapos tető és a síkfelületek. Álláspontja szerint a kisebb alapterületen az emberek szükséges térigényét sokkal jobban kielégíti a több, egymástól elkülönülő helyiség, mint a kevés, nagyobb méretű szoba. A telek körül építésről átállt a tömb körül építésre, így a tömb házai között létrejött egy közös, tágas kertudvar. Bár erősen kötődik a Bauhaushoz, ám azt kívülről is láthatjuk, hogy nem mindenben követi azt. Az ingatlan a polgárság rétegének kedvez, mind a szobák elosztásában és megnevezésében (a tervrajzban fel van tüntetve a cselédszoba, mely közvetlenül a konyha mellett helyezkedett el).

    Az tervrajzból jól látszik, hogy egy hatodik emeletet is szándékoztak építeni, ám ez valami oknál fogva nem valósult meg. A Bem rakpart 25/b jelzésű épületében található 1 db lift és lépcsőház, valamint rakparti kapubejárat. Az öt emeletes ingatlan alatt pince és a lift gépháza is megtalálható. Az épület helyszínrajza 1935. márciusában kelt. Az épület használatbavételi engedélyét 1935. novemberében adták meg. A legtöbb lakás felépítése hasonló, méghozzá a következő forma szerint: előtér, ebből nyílik a konyha, a cselédszoba, a hall, melyből nyílik egy szoba és egy félszoba is. Az előtérből nyílik még az átjáró, mely a kamrát, WC-t és a fürdőszobát köti össze. A szobák elrendezései mind az öt emeleten megegyeznek. A lakások mindegyike rendelkezik kiugróval. A jobboldali lakások egy plusz szobával rendelkeznek, melyhez hozzátartozik az erkély is. A baloldali lakásokban mindösszesen egy szoba van, melyből át lehet menni a fürdőszobába, majd az átjárón keresztül lehet az előszobába jutni. A lakóházban 11 lakás és a házfelügyelő lakrésze található. Érdekesség, hogy a padlástérben 2 lakást terveztek, ám a tervrajzban át lett húzva, így nagy valószínűséggel nem valósult meg. Lentről fölfelé haladva: a pincében kap helyett a szénlehányó, szénraktár, kazánház, világító akna, szárító helyiség, liftgépház és a lakók pincerekeszei. A földszinten helyezkedik el a házfelügyelő lakrésze, a vasalókonyha, mosókonyha és 2 darab lakás. Az első emeleten 2 lakás található kamrával és cselédszobával. A homlokzat háromtengelyes, tiszta (azaz nincs rajta díszítmény), ez jellemző a Bauhaus építészetre, mely elvetette a díszítményeket. Az épület egy kapubejárattal rendelkezik, mely az első és a második tengely között nyílik. A loggiák középen egyenletesen helyezkednek el – szintén a második tengelyben. A loggiák az erkélyektől főleg abban különböznek, hogy oldalt teherhordó falakkal vannak lezárva. Ezekre a falakra vannak helyezve a loggia födémpaneljei. Míg az erkélyek deszkája egy oldalon van alátámasztva, és három oldala szabad, addig a loggia deszkájának alátámasztása három oldalon történik és egy oldala szabad marad, amely korláttal van lezárva. A loggiák elhelyezése a homlokzathoz képest süllyesztett. A tervanyagban található még egy 1993-ban kelt felvonó berendezési leírása, elrendezési terve. Az eredeti felvonó állomásainak száma 6, a vezérlése tológombos, a beszállási és rakodási irány egyoldali. A terv csak a hajtómű cseréjére vonatkozik, a felvonó berendezés egyéb részei változatlanul megmaradnak.

    A legközelebbi felújítást 1995-ben engedélyezték. Ez a határozat a homlokzat felújításáról és újra-színezéséről szól. A használatbavételi engedélyt 1996. februárjában adták meg. 1996-os a felvonó korszerűsítésének építési engedélye, mely csak a vezetősínek, fogókészülék és a vezérlés cseréjére vonatkozik. A vezérlés külső hívó és belső nyomógombos lesz.

    Jakobik Gyula építész nevéhez fűződik még a Damjanich utca 20. – Bajza utca 2. (1935-36), Pozsonyi utca 54. (1942), Thököly út 135. és a Németvölgyi út 24. alatti ingatlanok. A Szent István park lakóházainak tervezésében is részt vett 1941-ben, más építészekkel együtt. Jakobik Gyula Orosházán született, 1914-ben fejezte be tanulmányait. Zuglóban a Gyarmat utcában lakott.

    FORRÁSOK

    http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/tizenkettedik-kerulet-hegyvidek/item/1963-kutvolgyi-ut

    http://urbface.com/budapest/a-duna-udvar

    http://katalisztbakancs.blogspot.hu/2016/08/egy-nagy-jelmeztervezo-otthona.html

    https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/25929/?list=eyJxdWVyeSI6ICJNXHUw MGYzbnVzIElsbFx1MDBlOXMgcmFrcGFydCAyNSJ9

    http://www.homeinfo.hu/lakberendezes/stilus/25-bauhaus-stilus-az-orokzold.html

    Zádor Anna: Építészeti Szakszótár

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Házak a közelben