A ház programjai

Bercsényi utca Allee melletti szakasza

megtekintés a térképen
+12
  • Épület funkciója:

    közterület
  • Helyrajzi szám:

    nincs
  • Fotó:

    Ruzsa Nóra
  • Kutatás:

    Ruzsa Nóra

Leírás

A Bercsényi utca Újbudán, a XI. kerületen belül, a Lágymányos városrészben található. A kerület nevének eredetét egyesek a lágy talajára, mások a német Leutenant szóra vezetik vissza. A Duna a korai időkben 3-4 km széles árterületen szétterülve, viszonylag sekély mederben folydogált, mellékágai a Gellért- és a Kis-Gellért-hegy lábaihoz torkollottak.[1]

A XI. kerület igen szegény honfoglaláskori és kora árpád-kori leletekben, annyi bizonyos, hogy a tatárjárás után IV. Béla a Várhegyen létrehozta Újbudát. A török uralom idején a Duna közeli részei katonai felvonulási területként szolgáltak.[2] A 19. században a szabályozatlan Duna szélessége kb. 380 métertől egészen a mai Műegyetemnél mérhető több mint egy kilométer szélesséig terjedt, utóbbinál hajózhatatlanul sekély is lett. A folyam szabályozásának célja az egyenletessé tétel, a hajózhatóság elősegítése volt, árvíz esetén kellő magasságú rakpartok kiépítése. Alapvetően fontos volt a munka során a zátonyos lágymányosi szakasz rendbetétele. A rendezés során egy a Dunától töltéssel elhatárolt tó keletkezett, melynek alsó határát a Déli vasúti töltés alkotta. Ennek a tónak a teljes feltöltésével jött létre 1931-ben Lágymányos.[3]


Panorámakép a régi Lágymányosról, háttérben a Lágymányosi tóval (1880–1890). Klösz György felvétele
Kép forrása: BFL [HUNGARICANA] [leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_06_063]

1934. március 1-jétől a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte 1950-ig. A rendszerváltás után merült fel, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már a középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban jelent meg.[4] A második világháború majd az újjáépítés után jelentős migráció indult meg a fővárosba, 1949–1954 között Budapest lakossága évente 40.000 fővel növekedett, mely hatalmas és megoldhatatlannak látszó helyzetet teremtett. Megindultak a lakótelepek kiépítései. 1955 és 1964 között épült az Október huszonharmadika (régen Schönherz) utca – Szerémi út – Hamzsabégi út – Fehérvári út által határolt területen öt-hat emeletes bérlakásokkal, tízemeletes szövetkezeti házakkal a Lágymányosi-lakótelep.

Budapest - Panoráma
A Lágymányosi lakótelep részlete a Széchenyi hegyről, háttérben a Csepeli Szabadkikötő (2016)
Kép forrása: FLICKR [László Róka]

A kerület a hatvanas évek közepéig a kereskedelmi-, szolgáltató ipar szempontjából a rosszul ellátott térségek közé tartozott. Az óriási méretű lakótelep-építkezésekkel azonnal nem tudtak lépést tartani, csak a hatvanas években kezdődtek meg a nagyobb területű üzletek kialakítása. Jelentős előrelépést az 1976-ban megnyílt Skála Budapest Nagyáruház jelentett, amely sokáig az ország legnagyobb területű és forgalmú áruháza volt, az áruház mellett még parkolót is kialakítottak, pedig akkor a lakosság tulajdonában jóval kevesebb autó volt.


Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, a felvétel a megnyitáskor készült. Parkoló a Bercsényi utcánál (1976)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 88704; orig: URBÁN TAMÁS]

A környék igen sűrű beépítésű, rengeteg a 30-as és 60-as évekből származó, a modern építészeti elveket követő épület, lakóház.[5] Kevés a játszótér és zöldfelület, de a modernebb beépítés miatt a pesti Belvároshoz képest mégis élhetőbb a kerület ezen népesebb része is. A Bercsényi utca területének nagysága időközönként változott attól függően, hogy éppen milyen funkciók költöztek ide; de formáját megtartotta. 1908 körül kezdték el a mélyebb fekvésű területeket feltölteni, 1914-ben indult meg a csatornázás, 1938-ra a kocsiút aszfaltozása is elkészült.[6] A 20-as és 30-as években épült társasházak néhány méterrel mélyebben helyezkednek el a környező utcaszintek térszínénéhez képest, mert a Skála épületéhez feltöltéssel hoztak létre alkalmas építési területet a mély fekvésű részen. Magán a parkoló területén is érzékelhető volt egészen a bontási munkák elkezdéséig ez a szintkülönbség, hiszen az 1976-ban, az „új gazdasági mechanizmus” jegyében megépült épületnek elfeledkeztek a környezetrendezéséről.[7]


Légifotó Lágymányosról. A kép közepén a BEAC sporttelep, a későbbi Skála áruház helye, balra a Fehérvári út (1963)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 26155; orig: MHSZ]

A területen vásárt, piacot akartak létrehozni, így tudatosan ennek megfelelően kezdték kiépíteni a környéket. A munkálatok 1920-ban kezdődtek: kialakult a fő útvonalhálózat a Fehérvári út, Lenke út (Október huszonharmadika utca) megépítésével. Azonban egy 30-as években írt beszámoló alapján az „utak még nagyrészt megépítetlenek, fákat, zöldfelületeket, alig láthatunk.”[8] A változások a következő évtizedekben indultak, amikor elkezdtek új lakókörzeteket kialakítani a Schönherz utca mentén.

„(…) a learatott kukoricatáblák között imitt-amott óriási bérházak nőttek, mint szörnyeteg bolondgombák, amelyekbe mégis valamiféle élőlények kvártélyozzák magukat s éjszakára szórványosan banduloknak el a BEAC pálya mellett, hogy félkomfortos lakásokban az éjjel nyugodalomra helyezkedjenek el.”[9]


Kőrösy József (Mező) utca. Dinnyevásár a Skála Áruháznál a Fehérvári úti piacon (1982)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 66863; orig: MAGYAR RENDŐR]

A legnagyobb fellendülést a térségnek a Skála megépülése nyújtotta, vezető tervezője az akkor a SZÖVTERV-nél dolgozó Kovách István volt, de ismertebb a beruházó és a belső, Magyarországon újító és szokatlan működést kidolgozó igazgató, Demján Sándor neve. Gazdasági szempontból jól működött, de a környezetrendezésnek nem szenteltek nagy figyelmet. Mellé parkolót hoztak létre, ami nemcsak a Bercsényi utca felé, hanem a Skála mögött, a Váli utcánál is folytatódott. Korábban már a BEAC pálya mentén „megtelepedett szabadtéri zöldség- és bolhapiac kap építészeti keretet egy nyolcszögmintával díszített, látszó vasbeton szerkezetű, nyitott struktúrájú vasbeton „piramis” képében közel 11 ezer m2-en kellőképpen „ellenpontozva” a Skála dobozt”.[10]


Fehérvári út, piac. Háttérben a Skála Áruház (1982)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 22505; orig: MAGYAR RENDŐR]

A XI. kerület ezen része is átvonulási térségnek számított az ’56-os forradalom idején. A házakat súlyosabb csapás nem érte, a terek szenvedtek inkább károkat. A sportpálya és a későbbi parkoló remek leszállópályaként szolgált a helikoptereknek.


Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház parkolója, szemben a Bercsényi utca házsora (1976)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 89395; orig: URBÁN TAMÁS]

A BEAC pálya 1901-től egészen 1973-ig szolgálta a futball szerelmeseit. A sporttelep nagy hírnévre tett szert: egy 1935-ös feljegyzésből kiderül, hogy az „1935-ös budapesti Főiskolai Világbajnokság házigazdája a Tudományegyetem és a BEAC volt. A 26 ország 774 sportolójának képviseletében zajló esemény központi helyszíne a 12.000 néző befogadására alkalmas Mező utcai (ma Kőrösy József utca) BEAC-stadion volt!”[11]


Videó forrása: YOUTUBE [eltesport]

A Skála 1976-tól 2005-ig működött, helyére 2009-re készült el az Allée. Tervezői: a Finta Stúdió, Fekete Antal vezetésével. Az áruház mögött a Kőrösy utca sétálóövezetté avanzsált, az egykori parkoló helyén pedig új közpark alakult ki, mely nyugodt találkozóhely lehet az emberek számára. A közelmúlt ingatlanberuházásaival járó sok fejlesztés rendezett környezetet teremtett Újbuda egyik kiemelt helyén, az Allée egész háztömbje alapvetően meghatározza a környék jellegét. A Bercsényi utcában részben föld alá vitték az autóforgalmat, hogy sétálóövezett alakulhasson ki. Az új komplexum megépülésekor az utcában az összes bérház homlokzatát rendbe hozták. Az Simplon udvar két épülete korábban egységesen alkotta a sporttelepet. A többfunkciós épületegyüttes 2009-ben valósult meg három hektáros területen áll. Az utcai homlokzatot a 30-as évek modern építészetét idéző gesztussal a Bercsényi és a Váli utca sarkánál lekerekítették a tervezők, a homlokzat ritmusát pedig a kiemelt színes dobozok határozzák meg.[12]


Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Újbuda Anno Retro XI]

Az Allée mentén főként ’20-as, ’30-as években épült modern bérházak. Legismertebb ezek közül a Kiss Imre által tervezett bérház (Bercsényi u. 24.), melynek mintája alapján született meg a Simplon társasház homlokzatának gondolata. Másik jelentős épületegyüttes: BME Építészmérnöki karának Bercsényi Kollégiuma (Bercsényi utca 28-30.) A Simplon udvar két épületből tevődik össze: „A” épület T2a Építésziroda által tervezett, míg a „B” Lukács és Vikár Építésziroda nevéhez fűződik. Mindkettő lakóépületként funkcionál, a földszinten irodák és kereskedelmi egységek találhatóak meg. Fontos, hogy egy telken osztozkodnak az Allée-val (hiszen ezek az egykori sporttelep térségét hálózták be). A Simplon udvar „A” épülete a szemben lévő bérház homlokzatát követi. Utóbbi ablakai, loggiái keretbe vannak foglalva. Ezt az elvet folytatja a modern épület is, de a keretek és azok színei egy-egy lakást jelölnek.

Az Allée megépülésével egyidejűleg az volt a cél, hogy teret városközponttá tegyék. A 4-es metró megépülése után a Gellért tér, a Bartók Béla út és környékének művésznegyeddé alakítását tervezik: kávéházak, éttermek, galériák nyílnának, sétálóutcák kialakításával. Utóbbi a Kőrösy utcában már megtörtént, a Váli utcában is teresedés figyelhető meg. Cél, hogy találkozási pont alakuljon itt ki.

Források

A ház programjai