A ház programjai

Budaörsi út 49-51.

+16
  • Építés éve:

    1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1917, 1918, 1919, 1920
  • Épület funkciója:

    laktanya
  • Kutatva:

    2015, 2014
  • Helyrajzi szám:

    2637
  • Fotó:

    Rostás Bianka
  • Kutatás:

    Maczó Balázs

Leírás

A 100 éves kaszárnya máig megőrizte a XX. század eleji kincstári épületek eklektikus stílusjegyeit. 1913-1916 között épült fel az a laktanya, amelyben ma a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár állomásozik.

Budapest határszélein az 1880 ? 1890-es években épültek az első modern laktanyák. Az építkezésekre gyorsítólag hatott az 1894. évi XX. törvénycikk is. Ez ugyanis felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a fővárosban belterületén fekvő, odáig katonai célokat ellátó ingatlanokat, valamint a Gellért-hegyen lévő erődöt eladhassa, a katonaság megfelelő elhelyezése végett pedig új garnizonok építéséhez szükséges telkeket megszerezhesse. Ezt követően kezdődhetett meg az Újépület lebontása, és helyén a mai Szabadság tér kialakítása, de ekkor költöztek ki a katonák a Károly laktanya épületéből is, ahová pár évvel később a központi városháza irodái költöztek.

Később az Osztrák-Magyar Monarchia nagyhatalmi törekvései érvényesítésére 1912-ben meghozták a véderőről szóló, valamint a honvédségről rendelkező törvénycikket. Ez alapján kétszeresére emelték (50.000 főre) a Magyar Királyi Honvédség békelétszámát, egyben megkezdődhetett a honvédség nagyobb arányú fejlesztése is. Létrehozták az új fegyvernemet, a tüzérséget, a békelétszám növelésével párhuzamosan pedig 29-32 folyószámmal felállítottak négy új honvéd gyalogezredet. Az átszervezést fokozatosan kellett végrehajtani úgy, hogy 1916-ban nyerjen befejezést. A törvényben foglalt csapatszervezet szerint “a honvédség a magyar szent korona országainak területén béke idején 32 ezredben alakuló 97 zászlóalj gyalogságból, 10 ezredben alakuló 60 huszárszázadból, 8 tüzérdandárban alakuló 70 ágyú-tarack- és lovaglóütegből áll, melyekből Horvát-Szlavónországok 4 gyalogezredet 12 zászlóaljjal, 1 huszárezredet 6 századdal és 1 tüzérdandárt 8 ágyú- és taracküteggel állítanak.”

Az új véderőtörvény alapján született meg Hazai Samu honvédelemügyi m. kir. miniszter intézkedése, miszerint Budapesten két további honvéd gyalog (egy honvéd tábori ágyú, ill. egy honvéd tábori tarack) ezredet és egy lovagló ütegosztályt szándékozik elhelyezni. A miniszteri kijelentést követően az államtitkár engedélyezte, hogy az I. kerület Budaörsi úton építendő laktanya céljára szükséges ingatlanok kisajátítás útján megszerezhetők. Ilyen előzmények után indult el a mai Petőfi Sándor laktanya építése 1912. augusztus 23-án. Egy 1913-as versenytárgyalási hirdetményből tudjuk, hogy az építkezés kiterjedt egy őrépület, három legénységi -, egy törzs-, négy raktár-, egy lőoktató épület, egy gyengélkedőház, egy fedett lovarda, hat istálló, egy patkolda, négy járműszin építési munkálataira. Az előirányzott 4.155.152 korona építési költséggel a munkálatokat a Dr. Lipták és Társa cégre bízták. A laktanya építési munkálatai részleteiben viszont alig ismertek, M. Tóth György kutatásai szerint mintha teljes hírzárlatot rendeltek volna el. Bár a cél az volt, hogy 1914-ben a laktanyába beköltöztetik a két új (29 és 30.) ezredet, akiket addig az Üllői úti laktanyában szállásoltak el elég szűk körülmények között, egy 1917-ből fennmaradt irat arról tesz említést, hogy a munkálatokkal csak 1916-ban végeztek. Ekkor született meg az a határozat, miszerint országunk királya hozzájárult ahhoz, hogy az 1913 ? 1916 (!) között épített magyar királyi 29-es és 30-as gyalogsági ezredet kiszolgáló új honvéd laktanya a nevét viselhesse. Így az IV. Károly honvéd gyalogsági laktanya néven kezdte meg működését.

Petőfi Sándor nevét 1947-ben vette fel a laktanya.

A ház programjai