Zárt ház

Corvin köz 1/a-b., 3/a-b. József körút 86., Üllői út 38-44.

megtekintés a térképen
  • Tervező:

    Vágó László
  • Építés éve:

    1927, 1928
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2021, 2016
  • Kutatás:

    Béres-Deák Krisztina

Leírás

Előzmények
A Mozgóképfejlesztő Rt. pályázatot hirdetett mozgóképszínház tervezésére a volt Gschwindt-féle szeszgyár és gyógyfürdő telkére a József körút–Üllői út sarkán. A nyertes Vágó László építész egy 1500 személyes hatalmas méretű filmszínházat tervezett, azonban ennek magas költségei miatt inkább Bauer Emil kisebb, 1217 főt befogadó moziját építették fel 1922-ben. Az egész telektömbre is a beépítési tervet Bauer Emil készítette el a Perl testvérek és a Magyar Általános Ingatlanbank megbízásából. A József körútra, Üllői útra, Kisfaludy utcára, Práter utcára és a patkó alakú Corvin közre néző épületeket mindenestül megtervezte, egységes neobarokk homlokzattal. Az engedélyezési terveket azonban nem egyedül készítette: a hat épület közül egyet Rainer Károly, az 1-3. számú épületpárost pedig Vágó László tervezte, hűen követve a beépítési terv előírásait.

A Corvin köz 3/b telekhatára volt a hajdani Gschwindt-gyár határa is, így a szomszédos Üllői úti ház már nem tartozik e rendezési terv részéhez, az éles váltás megjelenik az utcaképen is. A József körút irányában azonban teljes egységben lett kialakítva a Corvin köz 1-gyel, az erre való törekvés a kataszteri felosztásban is meglátszik, és az építési engedély is együtt lett benyújtva. Az 1928-as címjegyzékben a teljes terület József körút 86-ként van bejegyezve, egyetlen helyrajzi számon, mely négy kisebbre lett felosztva. Emiatt és az építészeti megjelenése miatt sem lehet elválasztani ettől az épülettől, a Corvin köz felőli homlokzat teljesen annak folytatása jelenleg is - és így volt ez a körút oldalán is, amíg az 56-os események következtében olyannyira megsérült a Corvin köz 1., hogy annak körúti szárnya elbontásra került, és jelenleg egy 1957-59-ben épült szocreál épületet találhatunk helyette a József körút 86 alatt.

Az építtető
A Magyar Általános Takarékpénztár és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alapította 1906. március 10-én. Az eredeti 250 000 korona alaptőkéje 1910-ben 1,2 millió, 1914-ben pedig 3 millió koronára emelkedett. A stabilizáció után az alaptőkét 3 millió pengőben állapították meg, melyet a gazdasági válságot követő években 1,2 millió pengőre szállítottak le. Érdekeltségei között többek között a Corvin Színház is szerepelt. Az intézet 1910-1932 közötti években nyereséges volt, az építőipari konjunktúra megszűnését követően azonban deficitessé vált. 1933-tól kezdve osztalékot már nem fizetett, vesztesége 1939-ben 789 000 pengőre emelkedett. Az Ingatlanbankot fokozatosan lebontották, házait, telkeit értékesítették, így legutoljára egymillió pengő értékben a Pénzintézeti Központ váltotta magához a Hungária fürdő, Continental szálloda és Kamara mozgó nagy Dohány utcai épületkomplexumát is. A Magyar Általános Ingatlanbank igazgatója, dr. Halom Dezső halála után a Magyar Általános Takarékpénztárnak a Hitelbankba történő beolvasztása során likvidáció alá került. Az 1945 előtti tevékenysége csak a meglévő bérházak és telkek kezelésére és értékesítésére szorítkozott. A Petőfi Sándor utcai székhelyű vállalatot hivatalosan 1998-ban számolták fel.

A tervező
Vágó László (Nagyvárad, 1875. márc. 30. - Budapest, 1933. dec. 30.) erdélyi zsidó családból származik, két testvére is bevonult a hírességek közé: József öccse szintén a korszak kiemelkedő építészeként, Béla pedig színészként. Unokaöccse, Pierre Vago nemzetközi hírű építész lett. Tanulmányait Budapesten a Felső Építőipariskolán végezte 1893-ig, ezután Alpár Ignác irodájában dolgozott. 1899-ben a Gellért-hegy, illetve az Erzsébet híd budai hídfőjéhez készített rendezési tervet, amelyért megkapta a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérmét. Ezután hosszabb külföldi utat tett, majd öccsével, Vágó Józseffel 1902-ben Budapesten közös irodát nyitott. Közös művük a budapesti Nemzeti Szalon (1906), a Gutenberg-otthon (1906), a Feld-féle Városligeti Színkör (1908), az Árkád Bazár (1908), Debrecenben az Alföldi Takarékpénztár székháza (1911). Szülőhelyükön, Nagyváradon is több közös munkájuk maradt fenn (Kapucinus (gen. Traian Mosoiu) utca 14.; Rimanóczy Kálmán (Áldás, Iosif Vulcan) utca 11.; Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 1.). 1911-ben a római nemzetközi kiállításon ezüstérmet nyert, majd önállósította magát és különösen színházak újjáépítésével ért el sikereket (a miskolci Nemzeti Színház, illetve Budapesten a Magyar Színház és a Parisiana mulató átépítése, 1911-től). A 20-as évek végén Faragó Ferenccel közösen tervezte a Förster-féle Dohány utcai zsinagógához kapcsolódó kultúrházat, árkádos sírudvart és Hősök templomát. Jelentősek városrendezési tervei is (Clark Ádám tér, Roosevelt tér és Vigadó tér).

Emellett több bérházat is épített, melyekből sajnos több elpusztult, például saját villája az Attila úton, mely többek között tetőteraszi medencéjéről volt híres. 1928-tól a CIAM-csoport tagja lett. Sírja a Farkasréti temetőben található, a zsinagógát szimbolikusan ábrázoló sírkövét Vidor Emil tervezte, aki többször dolgozott vele belsőépítészként.

Az épület
Az eredetileg négy telekként feltüntetett terület (1a, 1b, 3a és 3b) végül egy épületként került megvalósításra, bár mindkét épület felosztható az alaprajzi kialakítás mentén további két részre, így valóban négy épületként is értelmezhető. A Corvin közt az Üllői úttal összekötő nagy méretű, íves gyalogosátjáró és kocsiáthajtó célja az egész tömb feltárása az Üllői útról. A két épületrész közti virtuális szimmetriatengelyt ennek közepében találhatjuk. A homlokzatok és az alaprajzok erre szimmetrikusan lettek kialakítva, a szélső részek pedig a beépítési geometriát követve zárták az épületegyüttest.

Az épületegyüttes a szabályozási vonalat követve a Corvin köz 1-nél csatlakozva kissé íves, a másik irányban egyenes homlokzatú, keretes beépítésű, egy-egy nagyobb belső udvarral rendelkezik. A fő bejáratok az áthajtóból nyílnak, de mind a Corvin közről, mind az Üllői útról bejáraton keresztül megközelíthetőek. Az épületet praktikusan úgy tervezték, hogy a lépcsőházak a belső udvarra nézően, a legkedvezőtlenebb pozícióban legyenek, így meghagyva a kedvezőbb tájolású részeket a lakásoknak.

Az épület mélypincével egyedül az Üllői út felőli szakaszon rendelkezett, ahol tárolók, technikai helyiségek találhatók, a később lemélyített kazánrésszel. A Corvin köz irányában üzletek, műhelyek voltak az utcáról megközelíthetően. Az eredeti tervek szerint a két épület az áthajtóra szimmetrikusan lett tervezve, a főbejáratok innen nyíltak. Mindkét épület két lépcsőházzal rendelkezett, összesen két bejárattal az utcáról. Mind az 1-es, mind a 3-as számú épület keretes beépítésű, az udvaron keresztül átjárható, és a Corvin köz irányában félemelettel rendelkezett. A földszinti üzletekhez nem tartozott önálló vécéblokk, az épület földszintjén volt külön megközelíthető vécécsoport a bérlők számára. Az évek során az üzlettulajdonok cserélődtek, de volt üzlet, melynek belső kialakítását Vidor Emil tervezte. A portálok egységes megjelenésére mindig nagy hangsúlyt fektettek, Az Üllői út homlokzatára árnyékolós, fémszerkezetű portálok kerültek.

Minden lépcsőház mellett házmesteri lakás volt, melyek a belső udvarra néztek. Az épületek a 2. emelettől kezdődően kapcsolódnak össze az áthajtó felett, innentől az 5. emeletig azonos alaprajzzal. Az emeleti szinteken kizárólag lakások találhatók, melyek szobaszáma szintenként változik, mivel több belső átalakítás történt. A lakások mindegyike önálló fürdővel, vécével, kamrával és konyhával rendelkezik, a lakások eredetileg nem körbefutó függőfolyosóról, hanem a lépcsőházi magból nyíltak. Az épületek eredetileg is tartalmaztak egy-egy liftet, melyeket nem a belső udvarban, hanem az épületben, a lépcsőházak mellett helyeztek el. Az épület tetőtere nincs kihasználva, a viszonylag magas tetőszinti belmagasság ellenére a padlástér beépítetlen. Az épületekben általában szintenként 10-10 lakás található. Az összekötő híd területén szobák vannak, melyek kis átriumot fognak közre, és az utca felé néznek. Az épületek közterületek felé eső részei kéttraktusosak, az erre merőleges szárnyak egytraktusosak, itt helyezkednek el a lépcsőházak is, melyek az udvar felé nyitottak. Ezek kis homlokzati felülettel rendelkeznek, melyet elfoglalnak a lépcsőházak, így gyakorlatilag nincsen olyan lakás, melynek szobája az udvar felé nézne.

Az 56-os események miatt a Corvin köz 1. körút felőli szárnya elbontásra került, így ennek a résznek a belső udvara kisebb lett, és az egyik lépcsőháza is megszűnt. Ezért itt a lakások felosztása átalakult, többet függőfolyosóról kell megközelíteni. Az eredetileg téglalap alakú belső udvar megváltozott a József körúttal párhuzamos beépítés miatt.
Az épület szintén megsérült az 1973-as metróépítések következtében, így 1974-től a metró védelmi zónája részeként építési korlátozás alatt van. A metrókárok repedéseket okoztak, így több szakvélemény után, 1977-től kezdődően megkezdődött az épületek felújítása. A felújítás során a nyílászárók cserélődtek, illetve a lakások korszerűbb felosztására is készült javaslat.

Az épületek külső megjelenésükben egységesek, az egész tömbre jellemző neobarokk stílusban kialakítva. Az átjáróra szimmetrikus kialakítás ma már nem lelhető fel a teljes homlokzaton, de egyértelműen látszik az eredeti szándék. Az épületek horizontálisan három részre oszthatóak: az alsó két szint kváderes kialakítású, a köztes három épületdíszekkel és oszlopokkal tagolt, a legfelső szint egyszerűbb. A homlokzatnak függőlegesen is ritmusa van: vannak díszesebb, oszlopokkal tagolt, felül erkélyekkel lezárt ablaksorok, illetve egyszerűbb, csak rizalitos kialakításúak. Ezek váltakozása teszi tagolttá az eredetileg több mint kilencven méter hosszú homlokzatot. A Corvin köz felőli homlokzat épségben megmaradt, így azon megfigyelhető a szimmetria mellett a szabályos ismétlődés is.

Az épületegyüttes 1993 óta védett települési értékként van nyilvántartva.

 

Források

http://artportal.hu/lexikon/klasszikusok/vago-laszlo
http://nagyvarad-utcai.hupont.hu/9/varadon-alkotott-epiteszek
http://epulettar.hu/ceg/vago-jozsef-es-vago-laszlo
http://urbface.com/budapest/a-vago-berhaz-2
http://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_budapesti_czim_es_lakasjegyzek
Budapest Főváros Levéltára iratai

 

A ház programjai