1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A Bertényi-palota a Várkert rakpart egyik legimpozánsabb lakóépülete. A ház nem csak küllemében patinás, falai közt az ország életének olyan meghatározó személyei laktak eddigi története során mint Wekerle Sándor, az első magyar kormányfő, Hubay Jenő világhírű hegedűvirtuóz, de Széll Kálmán is itt töltötte életének utolsó szakaszát.

    A reneszánsz palotákat felidéző házat dr. Bertényi Iván(1855-1989) királyi törvényszéki bíró megbízására tervezte Makay Endre és Felföldy Dániel. Makay Endre (1847-1905) nevéhez sok neves épület fűződik. Ő tervezte a szatmári püspöki palota mellé épült, azóta lebontott szatmári városházát 1881-ban. Szakmai körökben híre ment a Csongrád megyei Székházépítési Bizottság által kiírt tervpályázat utóéletének. Makay „Csongrád” jeligéjű pályázata 18 pályamű közül egyhangúan nyert. Az építészt felkérték a művezetésre is. 1882 augusztusában megkezdték az építkezést, annak ellenére, hogy Makay már májusban jelezte építőanyagok, különösen a tégla anyagának rossz minőségét. A művezető kiválogatta a téglákat, de a tervet is módosítania kellett. Augusztus közepén tudomására jutott, hogy a vállalkozó a félretett rossz minőségű téglából kezdte építeni a pince bolthajtásait. Az igazi problémák csak ezután kezdődtek. Makay jelentette a bizottságnak, hogy az előcsarnok és a lépcsőház közötti három csehboltozat a tervtől eltérően alacsonyra került kialakításra, illetve a földszinti dongaboltozat egy helyen megsüllyedt. Nemsokára az egyik boltozat be is omlott, több boltív pedig megrepedt. Pár napra rá, a hatszögletű földszinti helyiség csillagboltozata is leomlott, beszakítva a pinceboltozatot is. Ezt követően szakértői vizsgálatok sora kezdődött, a munka gyakorlatilag állt. Az 1893-ban épült ház nem csak küllemében patinás, falai közt az ország életének meghatározó személyei laktak. A Bertényi-palota megépülése előtt egy egyemeletes ház állt itt. Az új ház legnevesebb lakóinak egyike Wekerle Sándor (1848-1921), az első magyar kormányfő, aki háromszor is kormányt alakíthatott. Wekerle Sándor a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nevéhez fűződik többek között a kispesti Wekerletelep lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére finanszírozták állami pénzből a munkáslakások építését. Az ő érdeme volt az adórendszer igazságosabbá tétele, az államháztartás ráncba szedése, az aranyalapú valutareform, de egyházpolitikai törvényeket is hozott. Lemondását a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be. A kormányfő édesanyja, Wekerle Sándorné is a házban élt. Másik neves lakó a házban ehrenheimi Schyttra István miniszter tanácsos, a csendőrség főnöke illetve Wekerle Sándor sógora, csákói Geist Gyula (1855-1903), Geist Gáspár(1817-1872) nemes, gyertyagyáros, állattenyésztő, sertéskereskedő örököse is itt lakott apja illetve saját budai palotájának megépüléséig. Geist, Wekerle Sándornéval együtt, Molnár János terve szerint kisebb átalakítást rendeltek el a házon 1939-ben. 1947-ben Geist és Wekerle Sándorné a bombasérült és belövések által megrongált épületrészek helyreállítását, a bérpalota második és harmadik emeletén újonnan épült födém és felfalazást, valamint új ácsmunkát rendeltek el Németh Lajos kőműmester vállalkozásától. A szerkezetek a régivel azonos módon készültek el. A házban lakott két éven át, 1896-1898 között, Hubay Jenő(1858-1937), világhírű hegedűvirtuóz, zeneszerző, kamaramuzsikus, zenepedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja. A Döbrentei utcából egyenesen Brüsszelbe költözött, ahol az előkelő Brüsszeli Konzervatórium hegedű tanszakának élére állt, osztályából a zenei élet fontos szereplői kerültek ki. Visszatérése után a Zeneakadémia hegedűtanszakát vezette, majd 1919 és 1934 között az intézmény igazgatója volt. 1896-tól Szitányi Ödön (1855-1918) miniszteri tanácsos, a Hazai Bank vezérigazgatója is itt lakott. A sor már így is hosszú, de a legtöbbünk számára ismert lakót még nem is említettük. A politikai pályáról visszavonult Széll Kálmán (1843-1915) politikus, pénzügyminiszter, 1899-1903 közötti miniszterelnök, az MTA tagja, itt lakott 1915-ben bekövetkezett haláláig. Itt lakásának idején már nem vállalt közösségi szerepeket, a Budapesti Általános Villamossági Rt. igazgatósági tagjaként tevékenykedett. Széll Kálmánnét, a volt miniszterelnök feleségét, Vörösmarty Mihály leányát, 1910-ben ebből a házból temették, szívbetegség gyötörte már évek óta, végül tüdőgyulladás gyengítette el végképp. 1913-ban, a ház akkori házmesterét, Richolm Jánost, megtámadta Ecker János, aztán többször is megszúrta. A rendőrség őrizet alá vette a támadót. A támadás indítékáról nincs információnk. A Bertényi-palota 1921-ben tulajdonost váltott, a nem mindennapi vevő, még kevésbé mindennapi okokból költözött Budára. Odescalhi Jenő Zoárd (1876-1917) szerémi herceg, a Hadügyminisztérium zöldség és állatbeszállítója, miután gazdasági visszaélést követett el, az ország kárára, saját hasznára, öngyilkos lett demecseri birtokán. Özvegye, Odescalchi Jenő Zoárdné, gróf nagylónyai Lónyai Pálma (1880-1967) úrhölgy, és gróf nagylónyai Lónyai Menyhért (1822-1884) államférfi, bíró, tanácsos lánya, a rossz emlékek és a falu megvető szemei elől menekülve vásárolta meg a házat. Az Odescalchi család 1686-ban azért kapott hercegi címet I. Lipót (1640-1705) német, magyar és cseh királytól, mert a család jelentősen hozzájárult Magyarország török elleni ellenállásához. Ezen család szülötte XI. Ince pápa (1611-1689) is. 1930-ban a egy szélhámos nő rabolta ki a ház egyik lakását. Az ajtót nyitó háztartási alkalmazott arcába liszt szerű fehér port fújt melytől a leány eszméletét vesztette. Az ismeretlen támadó ruhákat és 20 pengőt vitt magával. Bár homlokzata Wekerle Sándornéék restaurációs tevékenysége óta újra felújításra szorul, a Bertényi-palota ma is a Várkert rakpart egyik gyöngyszeme, falai minden bizonnyal sokat tudnának mesélni nem mindennapi egykori lakóinak nem mindennapi történeteiről.

    FELHASZNÁLT IRODALOM:

    Bertényi Iván, Családi háttér és egyéni karrierépítés: Széll Kálmán útja a politikai elitbe Pesti Hírlap, 1940. október (62. évfolyam, 223-249. szám) Népszava, 1910. december (38. évfolyam, 285–311. sz.) Az Est, 1915. május (6. évfolyam, 120-152. szám) Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2 Budapest Főváros Levéltár, Tervtári anyag http://urbface.com/budapest/a-bertenyi-berpalota

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Házak a közelben