Ferenc körút 31. lakóépület

Az épület helyén, az akkori Malom utcza (Ferenc körút) 31. özv. Böszler Adolfné szül. Binder Karolin egyszintes háza állott, melyet a Ferenc körút szélesítésével lebontottak.

1892. október 5-én hagyták jóvá a jelenlegi ház építési engedélyét, hogy háromemeletes épületet építsenek a telekre. Erkélyekre és egy tervezett toronyszerű építményre nem kaptak engedélyt. A padlást tűzbiztonsági burkolattal kellett ellátni, a pincében lakás nem lehetett. A terv szerint az utcai részen két raktárt és emellett számos fáskamrát különítettek el.

Az engedélyt Reich József középiskolai tanár kérte. A telekre és az épülő házra jelzálogkölcsönt fel, melyet nem tudott visszafizetni. 1894-ben a jelzáloggal terhelt házat fizetési kötelezettség fejében elcserélte Süttő Antal és nejével a Síp utca 15-ös számú ingatlanra (ez a ház ma is áll Csécsy-bérház néven). Reich József szeretett volna egy második emeletet húzni a házra Berkovits Gusztáv (1866, Kassa – 1932, Munkács) tervei alapján, de nem kapott rá engedélyt. Berkovits Gusztáv volt a Ferencz körút 31-es ház tervezésével is megbízva, viszont az épületet látva a ház nem ezek szerint a tervek szerint épült fel.

1894-től tehát Süttő Antal és neje Süttő Antalné szül. Pokorny Katalin lett a Ferenc körúti ház tulajdonosa, akik 1896-97-ben a Kazinczy utca 14-ben voltak bejegyzett háztulajdonosok. Süttő Antal földbirtokosnak 3 gyereke volt, akiknek Süttő Antalné Pokorny Katalin csak nevelőanyjuk volt (saját gyermeke nem született). Süttő Antal 1886-os végrendelete, amelyet 1896. június 12-én hirdettek ki – tehát ekkorra tehető a halála – szerint feleségére és gyermekeire hagyta vagyonát. Süttő Antalné végrendelete 1896. december 12-én kelt a kor szokása szerint német nyelven, de kiderül belőle, hogy magyarul is értett, és ekkor már a Ferenc körút 31. volt a lakcíme. Ezt a végrendeletet az asszony visszavonta, ám 1897. május 14-én meghalt és a végrendeletet kihirdették.

1897-ben per zajlott Reich József és Süttő Antalné örökösei között a házat terhelő jelzálogok és fizetési kötelezettségek térítéséről, melyeket az ítélet alapján Reich Józsefnek kellett megfizetnie. 1903-ban már Tély Miklósné szül. Milatinovits Mária a tulajdonos, 1910-ben pedig Rupp Lászlóné szül. Süttő Ilona és dr. Száva Aladárné.