1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    Az ötemeletes társasház art deco jegyeket visel, de az akkoriban divatos turanizmusra jellemző két ősmagyar harcost is felfedezhetünk rajta. A domborművek Mátray Lajos (1875-1865) és Ohmann Béla (1890-1968) szobrászok munkái. A háború utáni újjáépítésekor az ereszek fölé nyúló attikafalat nem építették vissza, ezért az “Attila-udvar” felirat ma már nem látható a homlokzaton. Az 1931-es Házszabályzat tanúsága szerint “A házban felszerelt nyilvános telefonállomás 20 fillér használati díjért” állt a lakók rendelkezésére.

    Az épület
    A Győző és a Pálya utca sarkán álló ötemeletes társasház Münnich Aladár (1890–1975) art deco korszakából[1] származik. A lábazat rusztikus kőborítást kapott, a simára vakolt homlokzatot négy vízszintes párkány tagolja a földszint és az első emelet, valamint a negyedik és az ötödik emelet fölött. A Győző utcai homlokzat héttengelyes, a harmadik tengely után fél emeletnyi szinteltolás látható az utca lejtése miatt; a Pálya utcai oldal négytengelyes. A saroktengely lapos ívvel emelkedik ki. A Győző utca felé a második, az ötödik és a hetedik, a Pálya utcai oldalon pedig az első és a harmadik tengelyben vasrácsos erkélyek helyezkednek el, ezeken kívül minden nyílás egyenes záródású, keret nélküli ablak. A bejárat a Győző utcai homlokzat harmadik tengelyében található.

    A háború utáni újjáépítéskor az ereszek fölé nyúló attikafalat nem építették vissza, ezért az „Attila-udvar” felirat ma már nem látható. Az építés idején divatos turanizmus[2] jegyében az első emeleti párkány fölött a sarokív Győző utcai oldalán egy kardjával lesújtó, a Pálya utcai oldalán pedig egy hátrafelé nyilazó ősmagyar harcost fedezhetünk fel. A domborművek Mátray Lajos (1875–1965)[3] és tanítványa, Ohmann Béla (1890–1968)[4] szobrászok munkái. Ugyanez a két harcos díszíti Münnich Aladár és a Centrum XI. kerület Eszék utca 9-11. sz. társasházát, az „Árpád-udvart” is. A Mátray–Ohmann páros legismertebb munkája a Közraktár utca 30., a volt Hangya Szövetkezet székházának homlokzati domborművei.

    A társasházat a korszak egyik legsikeresebb társasházépítő cége, a Centrum Házépítő és Ingatlanvállalat építette. A szövetkezet 1926-ban alakult, és a társasházépítést

    | „oly eredményesen végezte, hogy a »Centrum« tízéves jubileumára készült kiadványban az elnök-igazgató már tizenöt társasház építéséről számolhatott be. Sikerük titka az volt, hogy szigorúan betartották ígéreteiket: a fix árak rendszerét, a műszaki kivitelezés magas színvonalát és a határidőket. Jó fekvésű telkeken egészséges házakat építettek a korszak jónevű építészeivel.”[5]


    Attila-udvar, ötemeletes társasház a Győző utcában, mellette földszintes épület (1930-as évek)
    Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01480771]

    Az épület tulajdonosaiból 1929-ben megalakult „Társasház szövetkezet” az utcaszinten lévő 7 üzlethelyiség jövedelmével is gazdálkodott. A ház eredetileg emeletenként 4 darab két-, három-, és négyszoba–hallos lakással, valamint házmesterlakással épült meg. A Győző utcai fronton emeletenként 2 darab háromszobás, a Pálya utcai oldalon pedig egy darab kétszobás lakást alakítottak ki. A legnagyobbak a saroklakások voltak négy utcai szobával és két erkéllyel. A lakásokhoz tartozó cselédszobák, a konyha és a fürdőszoba a belső udvarra néztek, a kétszobás lakások cselédszobájához erkély is tartozott. „A fürdőszobában nagy fayence-mosdó, tükör, étagerie [piperepolc], törülközőtartó, zománcozott öntött vaskád, fa- és széntüzelésű vörösrézhengeres fürdőkályha”[6] állt. A négyszobás saroklakások felszereltsége volt a legnagyobb luxussal kialakítva, ezekben központi melegvíz-fűtést (ún. étage-fűtést) is terveztek.

    A korszerű felszerelések között említésre méltó a „villanymotoros amerikai gyártmányú mosógép facsaróval, mellyel a nagymosás három óra alatt végezhető el minden kézi erő alkalmazása nélkül”, valamint a társasházat bemutató prospektus[7] szerint a közös használatú elektromos porszívó. Az 1931-es Házszabályzat a telefonhasználattal kapcsolatban így rendelkezik: „A házban felszerelt nyilvános telefonállomás 20 fillér használati díjért a lakók rendelkezésére áll.”[8]


    Szemelvény forrása: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1930-1931 6. évf. 1-2. kötet p. 293. [ARCANUM]

    A Márvány utca 20. (Győző utca 7.) és a vele szomszédos Győző utca 5. számú telkek az 1882-es és a későbbi lakcímjegyzékek tanúsága szerint Gohl Antal tulajdonában voltak, majd az ő 1896-os halála után fiára, Gohl Ödönre szálltak. Gohl Ödön (1859–1927)[9] a kor neves numizmatikusa volt, 1895-től dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában és 1925-ben az Éremtár igazgatójaként ment nyugdíjba. Egészen 1927-ben bekövetkezett haláláig a Márvány utca 20. alatti házában élt a feleségével. A Numizmatikai Közlöny szerkesztősége is az ő címére volt bejegyezve. Halála után testvére, Gohl Etelka adta el a Győző utca 5-ös számú telket a Centrum-nak 55.000 pengőért.[10]

    Ezen a területen a 20-as évek végén még hatalmas kertek terültek el és többnyire földszintes lakóépületek álltak itt. A Győző utcának a Pálya utca és a Márvány utca közötti szakaszán csak 2020-ra valósult meg a zártsorú beépítés. A Győző utca 5-ös telekkel szemben a Déli vasút oldalán az akkor még ott álló igazgatási épület előkertjei húzódtak. A Centrum a prospektusában már 1929-ben azzal kecsegtette a potenciális lakástulajdonosokat, hogy ezt a területet „a Déli vasút tervezett kitelepítése után a főváros parkká akarja kiképezni”.[11] A Győző utca kiszélesítésére és a járda áthelyezésére viszont az építkezéssel egy időben sor került.

    Az építész
    Jánosvölgyi Münnich Aladár építész, kormányfőtanácsos (Szepesigló, 1890. július 13. – Montreal, 1975. szeptember 7.) berlini és müncheni tanulmányok után Angliában és Kínában dolgozott. Hazatérve Korb Flóris irodájában vállalt munkát. 1920-ban önállósult. Bérházak és családi házak mellett ipari épületeket tervezett. Élénk építészpolitikai tevékenységet fejtett ki városrendezési kérdésekben. 1933-tól tagja az Országos Középítési Tanácsnak, 1935-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. 1941-ben készítette a zuglói evangélikus templom és parókia terveit (Lőcsei út 32.). 1945-ben Budapest újjáépítési pályázatán első díjat nyert „Négysarkú város” című, a várost organikus egységnek tekintő munkájával. Főbb művei: Sertésvásárcsarnok, 1930 (Bp., Gubacsi út 6.), Nagyvásártelep, 1930–32 (Bp., Csepel rkp.), Postapalota, 1931 (Debrecen, Hatvan u. 5–7.), ötegységes sorház, 1933–34 (Bp., Györök u. 25–33.), Futura Nyugdíjpénztár, 1937–38 (Bp., Dorottya u. 2.).[12]


    Münnich Aladár portréja.
    Kép forrása: Lakatos Mihály – Mészáros L. Edgár – Óriás Zoltán (szerk.): Az 50 éves Vállalkozók Lapja Jubileumi albuma 1879-1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve. Vállalkozók Lapja, Budapest, 1931. p. 159.


    Szemelvény forrása: 8 Órai Ujsag, 1929. 15. évf. 135. sz. p. 4. [ARCANUM]


    Szemelvény forrása: Magyarság, 1929. 10. évf. 197. sz. p. 10. [ARCANUM]

    A lakók
    Ahogy azt az Új Nemzedék tudósítója az 1929. július 2-i számban írja, „bár csak most indult meg az építkezés, az öröklakásoknak mintegy fele már gazdára talált. És pedig az úri középosztály legjobb rétegeiben, de újból képviselve van az arisztokrácia is.”[13] Példaként álljon itt néhány olyan név, amelyek a korabeli telefonkönyvekből (a vonatkozó évszámokat lásd zárójelben) voltak kiolvashatók:

    • 1945-ben bekövetkezett haláláig lakott itt Zichy Károlyné Karátsonyi Ilona grófnő (1870-1945), Karátsonyi Jenő testvére, aki 1933-ig a Krisztina körút 55. szám alatti Karátsonyi palota és a Karátsonyi Guidó-féle hitbizomány birtokosa volt. Örököse, Keglevich Karátsonyi Imre a vagyont elherdálta, 1937-ben a hatalmas műtárgygyűjteményt elárverezték. A kastélyt 1938-ban lebontották. Helyén a Kossuth-díjas Németh Pál (1913–1959) kilencvenes években korszerűsített szocreál irodaháza áll. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank számára átalakítás alatt. (1939, 1940, 1942, 1943, 1945-ig)
    • *Garabán Lajos (1896-1945) székesfővárosi főmérnök, építészmérnök (1929, 1936, 1940, 1943)
    • *Naszályi József (1870-1945) nyugalmazott miniszteri tanácsos, gépészmérnök (1937, 1941)
    • Dr. Huszár Csaba orvos (1929 – 1943)
    • *Bényey Ferenc magyar királyi vezérkari őrnagy (1942)
    • Izsépy Edit bölcsészetdoktor, egyetemi könyvtárnok (1943)
    • Dr. Várady Erzsébet gimnáziumi történelem – és földrajztanár (1936, 1939, 1942)
    • *Dr. Várady Sándor (1893-1967) királyi törvényszéki bíró (1940)
    • Petényi József történelemtanár (1935-1943)
    • Reichart Vilmos nyugalmazott miniszteri tanácsos (1940)

    A háború után a lakók összetétele az 1945-ös választói névjegyzék[14] tanúsága szerint több mint felerészben megváltozott. A csillaggal megjelöltek vagy családtagjaik 1945 után is a házban éltek, sőt jelenleg is van olyan lakástulajdonos, akinek a felmenői már a háború előtt is itt laktak. (Néhány egykori lakóról a Budapest100 kutatója, Vadász Ágnes összeállított egy tablót, mely IDE KATTINTVA elérhető. A képekért külön köszönet az egykori lakók leszármazottainak!)

    A házban működő iparosok, kereskedők
    A Budapest székesfőváros pénzintézeteinek, vállalatainak, iparosainak és kereskedőinek kettős címtára 1942-es kiadása[15] szerint a társasház üzlethelyiségeiben és a lakások némelyikében a következő iparosokat és kereskedőket találjuk:

    • Bedő Imre, bormérés – Vaspálya borozó (1936–1940)
    • Branauer bőrkereskedő
    • Csapilla József késes és köszörűs
    • Farsang János úri szabó
    • Karsay Jánosné fűszeres
    • Minkovits Mária varrodája
    • Toskor Györgyné mosodája – az 1945-ös választási névjegyzékben már mint benzinkutast látjuk viszont
    • Tüske Lajos cipész
    • Wittendorfer Ádám fodrász – az 1945-ös választási névjegyzékben már csak a felesége szerepel mint fodrász

    Közülük két személyről került elő érdekes történet:

    Csapilla József, a „köszörűs költő”
    Csapilla József a korabeli lapok hirdetései és a címjegyzékek tanúsága szerint 1935-től dolgozott a ház Győző utcai oldalán valamelyik üzlethelyiségében, és itt is lakott legalább 1950-ig. Üzletének kirakatáról érzékletes leírást találunk Rieth József (1931–) visszaemlékezéseiben:

    | „A Pálya utcai bőrös mellett volt egy élező, késes üzlete. Kisméretű kirakata számomra csodálatos kincseket mutatott be. Volt ott kiállítva piciny késecske, mindenféle bicska, kisebb-nagyobb kések, borotva, korcsolya, bárd, húsdaráló alkatrész, cserkésztőr, fűrész, balta. Szerettem elnézni ezeket a tiszteletreméltó szerszámokat, mindegyik csillogott és ugyancsak megindította a fantáziámat. Ám mindez eltörpült a kirakat másik látványossága mellett. A kirakat középpontjában állt egy parányi működő vándorköszörűs modell, ahol a bábú egész nap köszörült egy kést, szorgalmasan taposva a pedált. Egy picinyke villanymotor hajtotta a bájos összeállítást.”[16]


    Szemelvény forrása: Városok Lapja, 1942. 37. évf. 4. sz. p. 51. [ARCANUM]

    Csapilla József késes és köszörűs alakja is megjelenik Tersánszky J. Jenő Nagy árnyakról bizalmasan című 1962-es emlékezésgyűjteményében. Ennek egyik darabja Mikes Lajosnak, az Est Lapok főszerkesztőjének állít emléket, meg rég elfeledett pártfogoltjának, Aradi Szabó Istvánnak, a részeges költőnek. És itt következik a történet Csapillára vonatkozó része:

    | „Ennek a háznak erkélyéről, ahol ma is lakom, odalátni a Déli vasútra vivő Pálya utca sarkára. Ott ma is egy kis csapszék működik. Ez a kis csehó adott Aradi Szabó Istvánnak utolsó menedéket. A csapszék második szomszédja Csapilla József műköszörűs lakása és akkor még műhelye is volt. Csapillának egészen kitűnő versei jelentek meg a Pesti Hírlapban és más sajtószervekben is. Boldogult feleségem »Köszörűs költőnek« keresztelte el őt. Nagyon kedvelte Aradi Szabóval épp ellentétes, nyugodt, szerény, kedélyes jelleme miatt.”[17]

    A történet a Vaspálya borozóban esett meg, és Tersánszky elbeszélésének hitelességét mi sem bizonyítja jobban, mint az Az Ujság 1938. november elsején megjelent száma, ahol a 10. oldalon olvashatunk Aradi-Szabó István temetéséről, amelyen „a barátok nevében Csapilla József mondott megható búcsúztatót.”[18] Csapilla József 1978-ban halt meg Budapesten.[19] Fia, ifj. Csapilla József 1934-ben született, kiváló sportolóként emlékezik meg róla a Petőfi Gimnázium.[20] 1956-ban disszidált, vegyész lett, az Egyesült Államokban az American Cyanamid and Cytec-től ment nyugdíjba. Több találmány fűződik a nevéhez. A sportolást sohasem hagyta abba, 2011-ben halt meg Stamfordban.[21]

    Tüske Lajos, a vitriolos
    „Vitriollal leöntötte Tüske Lajos cipészmestert Pálya-utca 17. számú lakásán Soltics Lászlóné, 33 éves cipőtűzőnő, akinek Tüske házasságot ígért, de elhagyta. A merénylet után Solticsné öngyilkosságot akart elkövetni, de megakadályozták. Az asszonyt, a rendőrség egészségrontás címén letartóztatta és a Markó-utcai fogházba kísérte. Tüskét súlyos égési sebeivel a Rókus-kórházba vitték a mentők.”[22] – olvasható a 8 Órai Ujság Rendőri rövid hírek rovatában (1933).

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár, Építész – várostervező – belsőépítész. Nemzeti Kulturális Alap, Budapest, 2020, p. 228.
    2. Ablonczy Balázs: Keletre, Magyar! A magyar turanizmus története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2016. pp. 175–176.
    3. Wikipédia [Mátrai Lajos szócikk]
    4. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. MEK OSZK [Ohmann Béla szócikk]
    5. Ferkai András: A társasház, mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja. In: Ars Hungarica 1992. 20. évf. 2. sz. p 70.
    6. „Attila-udvar” Társasház-szövetkezet (prospektus). Budapest, 1929. p. 6.
    7. „Attila-udvar” Társasház-szövetkezet (prospektus). Budapest, 1929. p. 7.
    8. Attila-udvar társasház szövetkezet Budapest, I. Győző-u. 5. Házszabályok, Budapest, 1931. július
    9. Baloghné Ábrányi Hedvig – Soós Ferenc: Százéves a Magyar Numizmatikai Társulat – 1901–2001. Argumentum Kiadó, Budapest, 2001.p. 216.
    10. Ujság, 1929. 5. évf. 106. sz. p. 26.
    11. „Attila-udvar” Társasház-szövetkezet (prospektus). Budapest, 1929. p. 4.
    12. A Münnich Aladár építészre vonatkozó fejezetért Hidvégi Violettának tartozunk köszönettel.
    13. Uj Nemzedék, 1929. 11. évf. 146. sz. p. 4.
    14. HU BFL - XV.20.6 - IV.1404 - 8230 - 0701
    15. Petheő Kálmán (szerk.): Budapest székesfőváros pénzintézeteinek, vállalatainak, iparosainak és kereskedőinek kettős címtára. May János Nyomdai Műintézet Rt., Budapest, 1942. p. 79.
    16. Reith József: Gyermekkorom. Rieth József weboldala.
    17. Tersánszky J. Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan. In: Rakéta Regényújság, 1994. 21. évf. 46. sz. pp. 5–7.
    18. Az Ujság, 1938. 14. évf. 247. sz. p. 10.
    19. Csapilla József gyászjelentése, 1978. OSZK Kisnyomtatványtár, Gyászjelentések. Pannon Digitális Egyesített Archívum.
    20. Sirokmány Lajos: Sportszeretet nem „középiskolás fokon”. A 73 éves Petőfi Gimnáziumról. In: Esti Hírlap, 1967. 12. évf. 137. sz. p. 4.
    21. Ifj. Csapilla József (Joseph Csapilla) nekrológja. Dignity Memorial weboldal.
    22. 8 Órai Ujság, 1933. 19. évf. 166. sz. p. 8.

    Ez történt a házban

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 11:00
         
        Épületbejárás
        séta
        Épületbejárás és séta a környéken a házban lakó Búr Luca idegenvezetővel [*REG]

        Regisztráció: budapest100.gyozo5@gmail.com (max. 20 fő/vezetés, max. 30 fő/koncert, max. 2 fő/email)

      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 11:00
         
        Épületbejárás
        séta
        Épületbejárás és séta a környéken a házban lakó Búr Luca idegenvezetővel [*REG]

        Regisztráció: budapest100.gyozo5@gmail.com (max. 20 fő/vezetés, max. 30 fő/koncert, max. 2 fő/email)

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 22:00
         
      • 15:00 - 16:00
         
        Épületbejárás
        séta
        Épületbejárás és séta a környéken a házban lakó Almer Zsuzsa építésszel és Búr Luca idegenvezetővel [*REG]

        Regisztráció: budapest100.gyozo5@gmail.com (max. 20 fő/vezetés, max. 30 fő/koncert, max. 2 fő/email)

      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 22:00
         
      • 15:00 - 16:00
         
        Épületbejárás
        séta
        Épületbejárás és séta a környéken a házban lakó Búr Luca idegenvezetővel [*REG]

        Regisztráció: budapest100.gyozo5@gmail.com (max. 20 fő/vezetés, max. 30 fő/koncert, max. 2 fő/email)

      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 31:00
         
      • 16:45 - 18:00
         
        koncert
        Kustán Ádám akusztikus koncert [*REG]

        Regisztráció: budapest100.gyozo5@gmail.com (max. 20 fő/vezetés, max. 30 fő/koncert, max. 2 fő/email)

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 18:00
         
        Kiállítás
        Háztörténeti kiállítás az udvaron
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 18:00
         
        Kiállítás
        Háztörténeti kiállítás az udvaron

    Házak a közelben