+8
  • Tervező:

    Jónás Dávid
  • Építés éve:

    1905, 1906
  • Építtető:

    nincs adat
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00 - 18:00 // SATURDAY-SUNDAY 10:00 - 18:00
  • Kutatva:

    2020
  • Fotó:

    Érsek Máté
  • Kutatás:

    Dr. Solt Katalin
  • Önkéntesek:

    Mogyorósy Marietta, Hübner Arne, Bagyánszki Éva, Ine van Horen, Mogyorósy Anett

Leírás

Az épület leírása

A Szent István körút, Váci út, Dráva utca által határoltÚjlipótváros a 20. század elején indult jelentős fejlődésnek, addig elsősorban ipari területek, épületek voltak itt. A századfordulóra a régebbi pesti városrészek (Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros) szinte teljesen beépültek lakóházakkal, míg Újlipótváros területének csak negyede volt beépítve. „Ez a hátrány később a pesti oldal legfiatalabb városrészévé avatta. Előnyére vált, hogy az idő előrehaladtával itt épült fel Budapest legjelentősebb modernista negyede és ekkor vált fogalommá Újlipótváros, benne a XX. századra nyitott polgárral.”[1] A nagyarányú lakóházépítés akkor kezdődött, amikor az építészetben a historizmust kezdte felváltani a szecesszió, ezért Újlipótváros lakóházainak többsége szecessziós vagy modern stílusban épült.

A Hegedűs Gyula utca 12. a környéken az elsők között épült fel. Egy 1910 körül készült fényképen még nincsenek szomszédos lakóházak, az épület bal oldalán egy földszintes melléképület látható, amelynek ma már nyoma sincs, helyét egy háromemeletes sarokház foglalja el. Az utca neve 1878 és 1953 között Csáky utca volt, a mai Újlipótváros első és azóta is meglévő utcáinak egyike. Az épület jobb oldalán ma is egy nyitott udvar látható, a szóban forgó épület a szomszédos Hegedűs Gyula utca 14. számú házzal együttesen U alakban (egyfajta óriási franciaudvarként) zárja körbe az udvart, amelyet kovácsoltvas kapu zár le az utca felől. Az udvaron ma egy garázsbejáró található, az udvar burkolata alá süllyesztve, ezért a 12-es számú ház felől a közös udvar nem használható.


Csáky-utcza 12., Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek, Englerth Károly műszobrász
Kép forrása: Verlag Anton Schroll & Co (Wien) In.: Budapest uj épületei: homlokzatok, részletek, kapuk, előcsarnokok és udvarok [fénykép felvételek 65 fénynyomatú lapon. Bécs, 1906, 1. köt. t. 19.]
https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1044551/?img=0

A Hegedűs Gyula utca 12. sok szempontból jellegzetes példája a városrész építészetének. A homlokzat és az egyéb építészeti elemek megváltoztatása ellenére a zárt udvaros, körfolyosós házakat mint beépítési módot megőrizték a 19. századból, mivel a telkeket igyekeztek a lehető legjobban kihasználni, és a lakások fényviszonyait még nem vették figyelembe. A ház szecessziós stílusban épült, mint a városrész legtöbb épülete ebben az időszakban. Külseje a Jugendstil elemeit mutatja: a visszafogott dekorációt az öt tengelyes, vakolatkváderes utcai homlokzaton a 2. és 4. tengelyben az első emeleti erkélyektől induló óriáslizéna-kötegek, valamint a fejezetüket helyettesítő két-két (összesen nyolc) női szoboralak adja, amelyek a 3. emeleti ablakok kötényét fogják közre. Az utcafronton magas oromzat zárja le a homlokzatot, így az utca felől a tető nem is látható. Az udvar felőli oldalon a homlokzat 10 tengelyes, nyílt erkélyekkel; hasonló díszítőelemek találhatók rajta, mint az utcafronton.

A főhomlokzat második tengelyében található kapu ovális ablakmezejét a szecesszió jellegzetes geometrizáló növényi motívumaival díszített rács fedi, az alsó felét pedig 12 darab gúla formájú, szegecsszerű dísz tölti ki. Az utcafronton eredetileg két üzlethelyiség került kialakításra, illetve egy közvetlen lejárat a pincébe. A pincelejáró és pinceablakot összenyitották, és egy, a pincébe nyíló helyiség került kialakításra. Így most három üzlethelyiség látható az utcafronton, saját portálokkal.

A belső terekben (lépcsőház, körfolyosó) még több helyen az eredeti kovácsoltvas korlátok állnak, illetve a díszburkolat is jó állapotban van: a lépcsőházban és a folyosók legnagyobb részén még az eredeti mettlachi burkolat látható. A belső udvar eredeti sárga keramitburkolatát néhány évvel ezelőtt cserélték le. A ház külső megjelenése nem változott – leszámítva az üzlethelyiségek portálját, megjelenését.

A házban eredetileg többnyire 3-4 szobás, cselédszobás, összkomfortos lakások voltak. A belső udvarra a lakások többségében csak konyha és cselédszoba nyílt, a lakószobáknak az utcára vagy a nyitott udvarra volt ablaka. Ez alól szintenként 1-1 lakás volt kivétel, ezek kétszobásak voltak, és a szobák ablakai a zárt belső udvarra nyíltak. Minden lakáshoz tartozott konyha és cselédszoba, ezeknek minden esetben külön bejárata volt; a lakás bejárata egy előszobába nyílt. Néhány lakás esetében még a cselédszobának is külön bejárata volt. A házban két lépcsőház található, a főlépcső kétkarú, a hátsó lépcsőház csigalépcső. A második világháború után lift került beépítésre a hátsó lépcsőház orsóterében.

Az államosítás után a lakások egy részét megosztották, kisebb lakások kerültek kialakításra. Általában kétszobás összkomfortos lakások lettek, amelyek bejárata részben a korábbi konyha vagy cselédbejárókból lett kialakítva. A körfolyosó összképe így nem változott, csak a lakások száma és felosztása. A legtöbb bejárati ajtó megőrizte eredeti jellegét, elsősorban a rácsokat cserélték le az ablakokon.

A negyedik szinten (lényegében az eredeti padlászinten) a korábban meglévő mosókonyhát, illetve szárítóhelyiséget kibővítve két lakás került kialakításra, a belső udvar irányába.

Az építészek

A Jónás testvérpár, Jónás Dávid (1871–1951) és Jónás Zsigmond (1879–1936) a 20. század első felének ismert és termékeny építészei voltak. Kb. száz lakóház terveit készítették el. Ismertebb épületeik a Szervita tér 2. (1908, egykori Szénássy és Bárczay Áruház), a Dohány utca 12-14. (1910–1913, a Tolnai Világlapja egykori székháza), a Goldberger-ház az Arany János utcában (1911), vagy a Phőnix-ház a Tátra – Pannónia – Katona József utca által határolt telken (1929). A testvérek a hazai szecesszió elterjesztői, elsősorban a jugendstil irányzatot követték, de egyes épületeiken art deco elemek is találhatók. A 20-as években neoklasszicista, valamint modern stílusú épületeket is terveztek.[2]

 
 

Az építtető
Dr. Werkner Mihály ügyvéd, több bérház tulajdonosa építtette a Hegedűs Gyula utcai házat. Haláláig itt lakott, özvegye és fiai (Lajos és Ödön) szintén ebben a házban éltek – Lajos 1934-ig, Ödön ügyvédi irodája pedig itt működött, amíg azt nyomon lehetett követni (a zsidótörvények miatt kénytelen volt felhagyni tevékenységével). Werkner Lajos kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, végzettségét tekintve mérnök volt.[3]


Készítette: Fekist – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12749572
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12749604

Emlékek, életképek a ház lakóiról

Újlipótváros lakóinak háromnegyede zsidó volt [4], így nem csodálkozhatunk, hogy az építész, az építtető is zsidó volt. 1944 júniusában erre a házra is kikerült a sárga csillag, vagyis zsidó lakosok kényszerlakhelyének jelölték ki.[5] Az épület egyetlen emléktáblája is a zsidóüldözésekkel kapcsolatos: a bejárat előtt látható egy botlatókő Vadász Géza nevével.[6] Vadász Géza ikertestvére, Vadász Árpád emlékére, aki a Hollán Ernő utca 21/b-ben lakott, szintén állítottak egy botlatókövet.

Vadász Géza és Árpád életének utolsó napjai tragikusan alakultak. Vadász Géza özvegye évtizedeken keresztül próbálta megtalálni elhalt férje holttestét. Ahogyan a botlatókövön is láthatjuk, a testvérpár mindkét tagját Rohoncon ölték meg, ahol az 1945. március végi napokban egy döbbenetes tömeggyilkosságra került sor. Az eseményekről több tudósításból értesülhettünk, illetve a tömegsírok feltárását is nyomon követték az újságírók. [7, 8, 9] Az özvegy halálát követően Vadász Géza fia, Vadász Sándor folytatta a kutatást.

Az épület földszintjén, a pincében több üzlet, raktárak, műhelyek működtek. Ezek viszonylag gyakran váltották egymást, és ma már legfeljebb a lakcímjegyzékek, telefonkönyvek adnak némi támpontot a létükre.[10] Sajnos nem tudtunk találkozni olyan lakóval, aki ezekről mesélni tudott volna. Amit biztosan tudunk:

  • Az épületben működött a Molnárok Lapja szerkesztősége és nyomdája (ahogyan ezt az 1910-ből származó képen is láthatjuk) 1909-1932 között [11]
  • A 80-as években egy textilipari szövetkezet központja volt itt (Texta Ipari Szövetkezet), amelynek felszámolására 1993-ban került sor [12]
  • Az ötvenes években két operett-színésznő is lakott a házban: Hont Erzsébet[13] és Komlóssy Teréz[14]

 

Hont (szül. Zieger) Erzsébet (1901–1954) Hont Ferenc (1907–1979) rendező, színházesztéta első felesége volt. A házaspár – ekkor még csak élettársakként – együtt látogatott Párizsba József Attilához. „A tehetséges munkáslány, lírai szoprán, mély szegénységből a Munkásotthon színjátszókörében tűnt föl. Hont ott ismerte meg 1924 nyarán. A lány 1925-tól Pesten a Nemzeti Zenedében tanult ösztöndíjjal, majd Párizsban, már Hont Erzsébet néven. 1927-ben az első párizsi színházi olimpián egy japán zenés darab főszerepében keltett föltűnést. Hazatértük után, 1927-től a szegedi, 1929-től a pesti Király Színház, 1945 után a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Külföldön is sikeresen szerepelt. Az Eiffel-torony rádiójában magyar énekesnőként először ért el sikereket Bartók- és Kodály- népdalföldolgozásokkal. Együtt laktak a Saint Sulpice templom mellett, a rue Vieux Colombier (az Öreg Galambdúc utca!) 4. sz. alatti Hotel du Vatican harmadik emeletén. Ide jött József Attila 1926. szeptember közepén.” Hont Ferenc így emlékezett itteni élményeikre: „Egy napsütéses reggelen párizsi szokásom szerint korán keltem, és franciául tanultam az ablakhoz tolt íróasztalomnál. Erzsi még ágyban feküdt. Egyszerre halkan nyílt az ajtó, a résen bedugta fejét Attila, körülnézett, azután villámgyorsan odalépett az ágyhoz, és megcsókolta Erzsit, akivel most találkozott életében először. Erzsi megdöbbenten nézett az ismeretlen erőszakos fiatalemberre. Attila huncutul mosolygott »Megbeszéltétek Jolánnal – mondta -, hogy családtagnak fogadtok. Családtagok így üdvözlik egymást.« Lett erre nagy nevetés, ölelkezés.”Férje hűtlensége miatt válásukat követően Hont Erzsébet 1954-ben öngyilkosságot követett el.[15]


Hont Erzsébet
Kép forrása: https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/hont-erzsi

Komlóssy Terézről (1923–2002) a következőket tudjuk meg a Magyar Színházművészeti Lexikonból: „A Fővárosi Operettszínház Stúdiójában tanult, és 1953-ban végzett. 1949–54-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1954-től a Miskolci Nemzeti, 1963-tól a győri Kisfaludy, 1964-től ismét a Miskolci Nemzeti Színházban játszik. Elsősorban operettek primadonna szerepeiben aratott sikereket.”[16]


Budapest, 1952. december 20. Honthy Hanna és Komlóssy Teréz Lehár Ferenc: Luxemburg grófja c. operettjében a Fővárosi Operettszínházban
Készítette: Magyar Fotó: Farkas Tamás
Kép forrása: https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-cDNja2NkUEZGcDhDZDdJa09DVFhBQT09

Források

A ház programjai