+15
  • Tervező:

    Vermes József
  • Építés éve:

    1912
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    Grosz József
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT 10:00 - 18:00 // SATURDAY 10:00-18:00
  • Kutatva:

    2020, 2015, 2013
  • Helyrajzi szám:

    25287
  • Fotó:

    Ambrus Judit
  • Kutatás:

    Major Anna
  • Önkéntesek:

    Mangold Zita, Hőrich Richárd Ádám (lakó)

Leírás

Prágai Ármin és neje, Pollátsek (más forrásokban: Pollacsek) Irén építtette a házat 1912-ben a Csanádi és az akkor még Csáky-, ma Hegedűs Gyula utca sarkán. Vermes József tervei alapján Grosz József mester irányította az építkezést, és 1912. november 1-jén került pecsét a vasbetonszerkezetes épület használatbavételi engedélyére.[1] A homlokzaton szecessziós, népies motívumok találhatók. Az épület helyi műemléki védettség alatt áll.[2] Az eredeti tervek szerint a pincében fás- és szénkamrát, vasalószobát, mángorlót, mosókonyhát, szárítókamrát, műhelyt, raktárt és gépkamrát is alakítottak ki.[3] Külön említést érdemel az előtérben elhelyezett márványpad. Néhány bejárati ajtó és a liftrácsozat eredeti, ezek a tervező ízlését dicsérik.

1938-ból fennmaradt még egy lakásmegosztási terv az I. emelet 2. számú lakásról.[4] A terveken Prágai Ármin és neje neve szerepel, talán gyermekük számára vagy egy újabb bérlő miatt készíttették őket. Aztán a második világháború idejéből és az ötvenes évekből semmi, átmenet nélkül ugrik a levéltári paksaméta huszonöt évet, mintha a második világháború és 1956 meg sem történt volna.


Pollatsek Irén édesapjának gyászjelentése (1941)
Szemelvény forrása: 8 Órai Ujság, 1941. 27. évf. 131. sz. p. 2. [ARCANUM]

Prágai Ármin és Pollátsek Irén túlélték a második világháborút, néhány nap különbséggel (a férj október 11-én, a feleség október 20-án) 1951-ben haltak meg.[5]


Hegedűs Gyula utca a Balzac utca sarkán álló ház erkélyéről a Csanády utca felé nézve. (1954)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 84443; adományozó: MORVAY KINGA/MORVAY LAJOS FELVÉTELE]

1963-ban a kerületi IKV Herskovits Jenő építész tervei alapján általános felújítási és tatarozási munkákat végez, „beleértve az összes bérleményben a természetes kopással járó elhasználódás javítását.” A házat háborús sérülések, belövések érték, ezért az elvesztett díszek szakszerű kiegészítése vált szükségessé. Pótolják a homlokzati párkányt, javítják a vakolatot, a tűzfalakat, a nyílászárókat, kimeszelik a padlást és a pincét. Az udvar ekkor kap betonburkolatot, s mint sok más házban, itt is ekkor tűnnek el az üvegtéglák, amelyeken keresztül természetes fényt kapott a pince, valamint rendbe hozzák a függőfolyosó korlátját is.[6]

Szerencsére sok régi elem megmenekült, a járólapok, a korlátok, egy csomó madár a ház homlokzatán és gyönyörűek a régi ajtók is. A házban lakó C. elmesélte, hogy pár évvel ezelőtt tűz volt az előcsarnokban, amelyről ma már csak egy oda nem illő téglaborítás árulkodik.


Prágai és Társa Fakereskedelmi, Fa- és Ládaipari Rt.,
székhely: Hegedűs Gyula (Csáky) utca 32. (1925)
Szemelvény forrása: Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1925-1926. 1. évf. Pesti Tőzsde, Budapest, 1925. p. 1419. [ARCANUM]

Az építész, Vermes (szül. Veisz) József 1887-ben született Kiskunfélegyházán. 1905-ben választották az 1902-ben Lechner Ödön vezetésével alapított Magyar Mérnök- és Építészegylet rendes tagjává. Vermes József részt vett az Erzsébet-emlékmű pályázatán és 1911-ben több lakóházat tervezett a közeli Kresz Géza utcában (a 32, 34, 36-os számot). 1911-ben az új Zagyva-híd építésével bízták meg. 1944-ben Németországban egy koncentrációs táborban halt meg.[7]

A ház programjai