+5
  • Tervező:

    Bokor Gyula , Ács Aurél
  • Építés éve:

    1911, 1912
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Nyitva tartás:

    VASÁRNAP 10:00 - 18:00 // SUNDAY 10:00 - 18:00
  • Kutatva:

    2020
  • Fotó:

    Érsek Máté
  • Kutatás:

    Dombovári Márton, Haynisch Viktória
  • Önkéntesek:

    Vágó Zsanett

Leírás

Az épület leírása
Négyemeletes, függőfolyosós, szecessziós stílusban épült lakóház a Hegedűs Gyula utca és a Garam utca sarkán. Eredetileg Berzenczey utca 26., majd Csáky utca 68., végül Hegedűs Gyula utca 68. A háznak helyet adó telek kezdetben az Erzsébet gőzmalomtársaság tulajdonában állt. Flamm Mór Miksa megbízásából – aki egyben a ház első tulajdonosa is volt – Bokor Gyula és Ács Aurél (Bokor és Ács mérnöki és építészi iroda) tervezte. A szomszédos 64-66. és 73. számú ingatlanok szintén hozzájuk köthetők. A tervdokumentáció szerint 1911. július 15-én hagyták jóvá az épület terveit, az elkészült lakóházat 1912. augusztus 3-án vehette birtokba a tulajdonos.


Szemelvény forrása: Építő Ipar, 1911. 35. évf. 28. sz. p. 291. [ARCANUM]

A pincében négy üzlethelyiséget, valamint két műhelyt alakítottak ki. A pinceszint egyéb területein a boltokhoz tartozó raktárakat, valamint fa- és szénraktárakat létesítettek.  A földszinten egy üzlethelyiség található. Az épületbe lépve a kaputól indulva lépcsőn juthatunk a felvonóhoz és az udvarra. A lakóház főlépcsővel és cselédlépcsővel rendelkezik, melyek közül a főlépcsőházban személyfelvonó is üzemel. A függőfolyosók kialakítása az eredeti terveken eltér a jelenlegitől. Az 1911-es tervrajzok szerint a folyosókat az emeleti szinteken „U” alakban alakították ki. Így a kétszobás, udvarra néző lakások ablakai előtt nem volt átjárási lehetőség. Feltételezhető, hogy a jelenlegi kialakítás a II. világháború utáni helyreállítás hozadéka. A folyosók korlátjai, valamint a lépcsőház csempedíszítése valószínűleg eredetiek, kivitelezésük, díszítésük megegyezik a Hegedűs Gyula utca 64-66. és 73. számú házakban levőkkel.

Emeletenként eredetileg hét lakás épült, ezek közül kettő csak udvarra/folyosóra néző ablakokkal rendelkezik. Az udvarra nézők 1-2, az utcára nézők 2-4 szobásak (a későbbiekben a 4 szobásakat felosztották). A Budapest Főváros Levéltárában fellelhető tervrajzok alapján eredetileg egyik lakáshoz sem kapcsolódott erkély, azokat az 1940-es években történt átépítés során alakították ki. Az 1944 nyarán történt légitámadások során – a fellelt dokumentumok alapján – komoly károk érték az épületet. Ekkor semmisült meg az eredeti tetőszerkezet, valamint váltak lakhatatlanná a III. és IV. emeleti saroklakások. Az 1947 és 1949 között történt átépítés során az eredeti homlokzati díszítések eltűntek, a homlokzati tagolások megváltoztak (előbbiek a Hegedűs Gyula utca 64-66. és 73. számú épületek kialakításához voltak hasonlóak), az elpusztult nyeregtető helyett vasbeton födém került kialakításra. A III. és IV. emeleti romlakások újjáépítése során a válaszfalak mozgatásával kétszobás lakásokat, a korábbi padlástér helyén egy egyszobás lakást, egy mosókonyhát és egy szárítóhelyiséget alakítottak ki.[1]

Az építész
A házat Bokor Gyula és Ács Aurél tervezték. Az 1910-ben alapított Bokor és Ács mérnöki és építészi iroda számos alkalommal költözött: a Király utca 14. (1910–11),[2] majd a Bajza utca 27. (1912–13),[3] az Andrássy út 49. (1914–22),[4] és végül a Király utca 14. (1922)[5] alatt volt megtalálható. Ács Aurél 1922-ben kilépett a vállalkozásból.[6] Általuk tervezett épületek: Gizella út 47. (1910),[7] Hegedűs Gyula utca 64-66. (1911), Hegedűs Gyula utca 73. (1911), Markó utca 7. (1912),[8] Magyar utca 27. (1913).[9]

Az építtető
Flamm Mór Miksa (1869. 02. 26. – 1934. 10. 16.)[10] műépítész, bérháztulajdonos 1898-ban kezdett önállóan dolgozni építészként. Nevéhez a főváros több kerületében is köthetők épületek. Ő tervezte a Kossuth Lajos utca 17. szám alatti bérpalotát (1902),[11] a Szív utca 39. számú bérház átalakítását (1906).[12] Építészcége székelt többek között a Váczi körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 48. (1898),[13] a Rottenbiller utca 3. (1902–05),[14] a Kossuth Lajos utca 17. (1905–08)[15] számok alatt. A Budapesti Mérnöki Kamarából 1932-ben kilépett. Testvére volt Flamm Samu, a MÁV műszaki főtanácsosa.[16]

Későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások
Flamm Mór Miksa a Budapest Czim- és Lakásjegyzék 1913-as kiadása alapján eladta – még az előző évben – az épületet Klein Berthold városi tanácsos, nagykereskedő és bérháztulajdonosnak. Klein Berthold 1913-ban elhunyt, húsz bérházát – megosztva – két lánya, Dr. Pick Jenőné (sz. Klein Irma) és Dr. Kövesi Gézáné (sz. Klein Paula) örökölte.[17][18] A Hegedűs Gyula utca 68. számú bérház a Fővárosi Közlöny 51. száma szerint 1923-ban került Dr. Kövesi Gézáné kizárólagos tulajdonába. 1939. november 11-én szinte az összes fontos napilap beszámolt Klein Berthold örököseinek botrányáról. Több mint 20 évvel Klein Berthold halála után zajlott Dr. Pick Jenőné és Dr. Kövesi Gézáné főtárgyalása. Az ügy előzménye, hogy az örökölt bérpalotákból származó jövedelmek egy részét Dr. Kövesi Géza segítségével jeligés dollárbetétként svájci bankoknál helyezték el ~300.000 svájci frank értékben. Kövesiék lakásán a házkutatás során külföldi pénzérméket és színarany rudakat is találtak. Az ezt követő bűneljárást elévülés címén megszüntették. Az ügyészség ezután indítványozta a lefoglalt értékek elkobzását, valamint a Svájcban lévő letét fejében 300.000 pengő vagyoni elégtétel kivetését.[19][20][21][22] Mindketten rendszeres szereplők voltak a kor napilapjaiban, mert a II. világháború alatti években rendszeresen adakoztak szervezett gyűjtések keretében. Az Egyesült Államokbeli Washington D.C. egy 1941-es – ilyen adakozás tényét közlő – újságcikkben szerepelnek először. A Hegedűs Gyula utca 68. számú ház 1947-ben keltezett, átépítéssel kapcsolatos tervdokumentációban Dr. Kövesi Gézánénak már állandó lakcímeként szerepel Washington D.C.[23]


Hegedűs Gyula utca, szemben a Felka utca torkolata (1967)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 65501, adományozó: Magyar Rendőr]

A kutatások alapján a házban elsősorban kereskedők, mérnökök, tisztviselők, értelmiségi emberek éltek. 1938-ban itt működött a Keresztény hadirokkantak országos termelő és értékesítő szövetkezete.[24] Az évek során a lakóház otthont adott – a teljesség igénye nélkül – fűszerboltnak, lakatosműhelynek, villamosgép-javító műhelynek, szabóságnak, francia/német/angol magántanárnak, gyógynövény-nagykereskedőnek.


Hirdetés forrása: Vegyi Ipar, 1914. 13. évf. 8. sz. p. 4. [ARCANUM]

A 20-as, 30-as és 40-es évekből származó apróhirdetésekben meglepően sokszor találkozni a ház címével. Ezekben a hirdetésekben elsősorban, cselédeket, bejárónőket kerestek, fényképezőgépeket és autókat hirdettek eladásra, de a lakók egy része előszeretettel adta ki bérbe lakásuk szobáit is.[25][26][27][28][29][30]

Források

A ház programjai