+2
  • Építés éve:

    1897
  • Építtető:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00-18:00
  • Helyrajzi szám:

    24162
  • Fotó:

    Diera Eftimia
  • Kutatás:

    Kiss Virág
  • Önkéntesek:

    Miszti Nikolett

Leírás

A Károlyi kert emblematikus tere a belvárosnak, ahogyan az azt körbelölelő utcák is jellegzetesek változatos utcaképükkel, rejtett építészeti kincseikkel. Ám ez nem volt mindig így, ugyanis 1898 előtt a Károlyi-palota és kertje nem voltak teljesen körüljárhatóak a fenyőzöld kerítés mentén – a Henlszman Imre utca nem létezett még. [1]

A 19. század végégi az egymással párhuzamos Egyetem utca és Magyar utca hátsó tömegei, hozzáépítései és tűzfalai álltak a mai bérházakkal sorjázott utca helyén. A millenniumi fejlesztések során azonban gróf Andrássy Manó 1896-ban felvásárolta az itt elterülő telkeket, és lebontatta az addig ott álló épületeket [2], később pedig fia, gróf Andrássy Géza újraparcellázta, olyan módon, hogy egy hat öl széles sávot (némileg a palotakert területének rovására is) leválasztott a telkekről, és megnyitották a Kaplony utcát (a mai Henszlmann Imre utcát). A gróf saját költségén csatornáztatta, járdával látta el és burkoltatta az utcát. [3]

A Kaplony utca 7. és 9. szám alatt álló épületekre is ebben az évben kapta meg az építési engedélyt, amelyeket Jablonszky Ferenc és társa, Vas József építészek terveztek. Jablonszky Ferenc korának egyik legismertebb, leghíresebb bírósági épülettervező mérnöke volt. A Műszaki Egyetemen diplomát szerzett építész negyven bírósági épületet tervezett, legjelentősebb munkája a Központi Királyi Járásbíróság (a mai Pesti Központi Kerületi Bíróság) volt. [4]

A bérházak tűzfalaikkal és szellőzőaknáikkal csatlakoznak egymáshoz. Mindkét épület eredetileg háromemeletes volt. Alaprajzuk, homlokzatuk hasonló, bár míg a saroktelken álló épület földszintjén üzlethelyiségek is találhatóak, addig a négyzetes alaprajzú Henszlmann utca 7-nél az épület összes szintje eredetileg tisztán lakófunkciót látott el. Közös bennük még, hogy belsőudvaros, nyitott körfolyosós kialakításúak, a 7-es számnál a lépcsőház tömege befele nyúlik az alaprajzból, míg a 9-esnél benne foglaltatik az épület tömegében. Mindkét épület a belső udvar alatti területet kivéve alápincézett; a pincéket eredetileg fatárolásra használták. A 7-es számnál 5 lakás helyezkedik el emeletenként, kiosztásuk minden szinten megegyezik. [5]

A negyedik emelet ráépítését gróf Erdődy Sándor rendelte meg, Hoffbauer és Piazza építészektől 1928-ban. Az új emelet alaprajza megegyezik az alatta lévőkkel. [6]

Az épületen végrehajtott további átalakítások csupán a lakásokat érintették, de 1993-ban beépítésre került egy Varga Károly által tervezett 5 személyes lift is. [7]

A 7-es számú ház homlokzata tengelyesen tükrös a bejárati kapu tengelyére. A földszinten szegmensívvel lezárt ablak- és ajtónyílásokat találunk, a felsőbb emeleteken egyenes záródásúakat. Díszítésüket felfelé haladva egyre kisebb domborművek adják. Az erkélyek elhelyezése izgalmas mozgalmasságot ad a historizáló homlokzatnak, amelyet 1968-ban, az utca többi épületével együtt renováltak, ekkor kapta meg mai színezetét is. [8]

Működött itt kerületi rendelő, női szabóság, ügyvédi iroda, numizmatikai társaság, bicikliműhely, valamint élővirág üzlet is. Igazi körúti élettől hangos ház lehetett!


Források

[1] http://mapire.eu/hu/map/budapest, tartalomgazda BFL

[2] http://imaginebp.hu/hires-haz-helyen-ma-csinos-utca-a-henszlmann-imre-utca-rovidke-kronikaja/

[3] BME Építőipar, 1897 évfolyam, 246. Oldal: Fővárosi ügyek

[4] http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=425643:emlektablat-avattak-jablonszky-ferenc-tiszteletere-425643&catid=231&Itemid=232

[5] BFL XV.17.d329. 24162-24163/1-9

[6] BFL XV.17.d329. 24162/10-15

[7] BFL XV.17.d329. 24162/23, 47

[8] BFL XV.17.d329. 24162/20-21, 25, 32

A ház programjai