1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    Sonnenfeld Gyula volt az építtetője, egyben építésze is 1897-1898-ban épült háznak, de a szakirodalomban Feszty Adolf neve is, kérdőjellel ellátva, megjelenik a tervezők között.[1] A tulajdonos Sonnenfeld volt 1903-ig, utána pedig Szász Gyula, akiről tudjuk, hogy még 1916-ban is az ő nevén volt. 1928-tól 1948-ig Jordán Károlyé volt, aki az 1947-ben történt átalakításra adta a megbízást. Jordán Károly (1871-1959) Kossuth-díjas egyetemi tanár, matematikus, hegymászó, barlangkutató volt.[2] Az épületben lakott állítólag Mikszáth Kálmán is. 1956-ban belövést kapott az épület, az ebből keletkező tűz során elégett Jordán könyvgyűjteménye. 1967-ben szintén történt átépítés, 1977-ben pedig a Mária u. 46. sz. lakója, id. Máriáss László építész tervei alapján felújították és megerősítették a függőfolyosókat. Az egyik 1980-as évekbeli, helytörténeti beszámoló szerint a ház közös képviselője 80 éves korában is „felmászott” a padlásra, hogy a bádogos munkáját ellenőrizze.[3] 1992-ben pedig lakásbővítés történt, az építtető Lénárt Józsefné volt.

    Az ötszintes, zárt sorban álló sarokház egy délre nyitott udvarral rendelkezik. Az északi homlokzata tizennégy tengelyes, a keleti pedig öt. Az egyszintes lábazat felett kváderezett a homlokzat. A földszinti nyílások félkörívesek, a sarokrészen félkörívben kiugrik egy rizalitszerű zárterkély. A keleti, körúti homlokzat középső három tengelyében, valamint az északi homlokzat keletről számított második, harmadik negyedik és a tizenkettedik, tizenharmadik, tizennegyedik tengelyben rizalit emelkedik ki. A bejárat a keleti homlokzat déli első tengelyében nyílik. A földszintet az első emelettől lemez profilú, díszítetlen falsávok választják el. A második szint ablakai egyenes záródásúak, könyöklőpárkányuk össze van kötve. A körúti homlokzat rizalitján erkély nyílik. Az alsó két szint kváderezett felületét egy konzolos alátámasztású párkány töri meg, felette a mellvédek balusztrádosak, továbbá a keleti homlokzaton nyíló erkély korlátja is. A második emeleti nyílások is vízszintes záródásúak, a harmadik emeletet is átfogó ión pilaszterek választják el őket egymástól. A páratlan tengelyekben a félköríves szemöldökpárkány ívmezőjét maszkok, míg a páros tengelyek egyenes záródású párkányait oroszlánfejek díszítik. A sarokrészen baluszteres erkély nyílik, ami lezárja a félköríves kiugratott falrész. A páros tengelyekben a harmadik emeleti ablakok köpenye össze van kötve az alsóbb emelet nyílásaival. A páatlan tengelyben pedig egy-egy kőváza áll a negyedik szint ablakainak könyöklőpárkányán. Az egyenes záródású nyílások felett díszítetlen frízű, fogazatos párkány fut a negyedik szint felett. Az ötödik szint egyenes záródású ablakai felett ugyanilyen záródású szemöldökpárkányok helyezkednek el, kivéve a keleti homlokzat rizalitjának két oldalán az északi homlokzat rizalitjainak középső tengelyében, ahol félkörívesek. A nyílások közti lizénák alsó részén pajzsdíszek, felül dupla konzolok láthatóak. A főpárkány fogazatos, a keleti homlokzat rizalitját háromszögű timpanon emeli ki. Az előtér padlója geometrikus mintázatú, a falfelület ón jellegű pilaszterekkel és fogazatos párkánnyal tagolt. Az északra nyíló lépcső alján ión oszlop áll, korlátja balusztrádos, feljebb pedig indás díszítésű. Az udvar alsó két szintje sávozott felületű, egyenes és félköríves záródású nyílások váltakoznak szintenként, az északi oldalon függőfolyosók futnak.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Déry Attila: Józsefváros: VIII. kerület. Terc Kiadó, Budapest, 2007.
    2. Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez. Budapesti Városszépítő Egylet, Budapest, 1985.
    3. Az építő ipar. Műszaki hetilap. Az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság, valamint a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületének hivatalos lapja. Budapest 1887-1913.
    4. HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)

    Házak a közelben