A ház programjai

Karácsony Sándor utca 31-33.

megtekintés a térképen
+3
  • Tervező:

    Klenovits és Mitterdorfer
  • Építés éve:

    1885
  • Építtető:

    nincs adat
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT 10:00 - 18:00 // SATURDAY 10:00-18:00
  • Kutatva:

    2020
  • Fotó:

    Polinszky Tibor
  • Kutatás:

    Sipos Máté
  • Önkéntesek:

    Bolba Márta

Leírás

Józsefváros ezen kis rejtett szigetét gyakran emlegetik Mandák-házként, ugyanis története több generáción át összefonódott a Mandák családdal, míg végül a Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezethez került. Mielőtt Mandák Pál fuvaros, a rendőri gárda díszes tagja létrehozta a mai épület alapjait, egyszerű földszintes lakóház helyezkedett el a telken Kaizler Károly, majd később Gottgeb Antal tulajdonában az 1860-as években. A klasszicista homlokzatú épületet eredetileg Klenovits Antal és Mitterdorfer Henrik építőmesterek tervei alapján építették, de az évek folyamán számon átalakításon – köztük a tetőtér diákszállásként történő beépítésén – esett át. A földszintes épület azonban ma is őrzi Józsefváros régi arcát, amely a 19. század második felében alakult ki.[1][2]


Mandák Pál halálhíre (1898)
Kép forrása: Alkotmány, 1898. 3. évf. 152. sz. p. 7. [ARCANUM]

Az eredetileg Steinbruch Gasse (Kőbánya utca) nevet viselő utcácska 1804-ben a Karpfenstein Gasse nevet kapta Karpfenstein Ferenc után, akinek a környéken voltak birtokai. 1874-ben a magyarosítási hullám következtében egy időre Pontykőre (majd Kőpontyra) fordították, de gyorsan vissza is keresztelték. (A Karpfenstein egyébként a ponty fejének és gerincének találkozási pontjánál lévő torokfogat vagy ún. keserűfogat takarja, magyarul nem igazán szokás pontykőnek nevezni.) Csak az első világháborút követően találkozunk a mai utcanévvel: Karácsony Sándor (1891–1952) pedagógus a két világháború közötti időszak egyik vezéregyénisége volt. Már gyermekkorában elköteleződött a tanári pálya iránt, a tanítás mellet pedig pedagogikus regényeket és oktatási témájú cikkeket írt és szerkesztett, cserkészvezető volt, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaként filozófiával és nyelvészettel foglalkozott. Ami a kerülethez való kötődését illeti, 1919-től 1927-ig tanított a Tavaszmező utcai Zrínyi Miklós Gimnáziumban, amelynek épületében ma az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara működik.[3][4][5]


Mandák villa történetéről tartott előadást id. Zászkaliczky Pál lelkész
Videó forrása: YOUTUBE [János Győri]

Mandák Pál 1898 júniusában bekövetkezett halálát követően[6] eltelt egy év, mire 1899 szeptemberében nejére és lányára, Máriára szállt az épület. Mandák Pálné halála után, 1914 novemberében teljes egészben Mandák Mária kapta meg a nagy vagyonnal járó hagyatékot. Ő volt az, aki az evangélikus gyülekezetnek ajándékozta a házat.[7][8]

Korabeli újságokban meglepően gyakran találkozunk az épülettel, számos vállalkozásnak is helyet adott. Talán a legmeglepőbb egy 1912-ből származó hirdetés, ahol egy sörnagykereskedés hirdeti magát,[9] de a 20-as években találkozunk kesztyűfestő céggel,[10] az 50-es években pedig kályhakereskedővel is.[11] Ugyanakkor számos intrika tarkította a ház életét. Legnagyobb visszhangot a sikkasztó házmester esete váltotta ki 1906-ban, amelyről a Pesti Hírlap, a Budapesti Hírlap és a Magyarország is cikkezett.[12]


Hirdetés forrása: Népszava, 1912. 40. évf. 110. sz. p. 14. [ARCANUM]


Hirdetés forrása: Színházi Élet, 1923. 12. évf. 1. sz. p. 70. [ARCANUM]

1913 különösen nehéz év volt, kolerajárvány pusztított, amely a házban is felütötte a fejét. Blacek Ilona napszámosnőt kórházba kellett szállítani, az épületet lefertőtlenítették.[13] Ugyanebben az évben ráadásul pénzhamisítót is fogtak.[14]

A ház programjai