+3
  • Épület funkciója:

    közterület

Leírás

A XI. kerületben található Károli Gáspár teret ma az Ulászló (korábban: Magyarádi) utca, a Könyves György (korábban: Zsoltár) utca és a Magyari István (korábban: Biblia) utca határolja. A téren többségében többlakásos társasházak állnak, amelyek az 1930-as években épültek, továbbá erre néz az 1926 és 1928 között neoromán stílusban épült Kelenföldi Evangélikus templom hátsó homlokzata, amit Schulek János tervezett. A tér közepén jelenleg egy játszótér, mellette pedig foci- és kosárpálya helyezkedik el.

A Magyar Országos Tudósító 1931. szeptember 26-án kelt kézirata[1] szerint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Lenke út, Fadrusz utca és Fehérvári út közötti névtelen teret Károli Gáspár térnek nevezte el. A Lenke út a mai Bocskai útnak felel meg, így a tér eredetileg sokkal nagyobb területű volt, mint mai állapotában. Az 1908-as térképen ez a nagy terület még egyben volt, majd az 1912-es térképen látható a Zsoltár utca és a Károli Gáspár tér, de utólagosan bejegyezve. A Közmunkák Tanácsa a Károli Gáspár térrel egyidőben, 1931-ben nevezte el az abból kiinduló utcát Zsoltár utcának. Az 1937-es térképen már a Biblia utca is szerepel.


I. kerületi ág. ev. templom (1930) (ma: XI. ker. Bocskai út 10., Kelenföldi Evangélikus Templom)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN065266]

Az 1936-ban a Budai Naplóban megjelent tudósítás szerint:

„Évek óta sürgetik pártkülönbség nélkül a Szent Imre-város képviselői a Lenke-tér és környékinek végleges rendezését. Ezúttal különösen a Lenke-ut mentén fekvő protestáns templomok környékének az ügyét teszem szóvá. Ámbár az evangélikus és református templomok már közel tiz éve állnak a helyükön, szolgálván a terület sokezer lakósának lelki gondozását, a két templom környéke, érthetetlenül, siralmas állapotban maradt. A környező úttestek elhanyagoltak, járda egyáltalában nincs, esős napokon valóságos sártengeren át jutnak a hívek a templom küszöbéig. A járda elkészítése, néhány szerény zöld folt a templomok környékén egészen más képet adna. Nyilvánvalóan hibás intézkedés volt az is, hogy a hétfői kirakodó hetivásárt közvetlenül a templomok közelébe helyezték. Nem tekintve, hogy a templomokba és a melléképületeibe összpontosított egyházi élet zavartalanságát hiúsítja meg a piaci lárma, kiabálás és kufárkodás — a piacra felvonuló kocsik és teherautók kárt okoznak a templom előtt elvonuló úttesten is, amelyért pedig az érdekelt protestáns egyházak magas útburkolási terheket viseltek. Feltétlenül szükséges volna, hogy az 1937. évi költségvetés keretén belül e két protestáns templom környéke, úgy a Lenke-ut, mint a Károli Gáspár-tér felől olyan állapotba helyeztessék, mint amilyet minden templom méltósága megkíván.”[2]

Az nem derül ki pontosan, hogy magán a Károli Gáspár téren is működött-e a hétfői piac, de a terület nagyságát és elhelyezkedését tekintve ez valószínűsíthető.

Az 1944-es, lakásokról szóló adatszolgáltatási ívek között szerepel szinte az összes Károli Gáspár téren fekvő ház. Ezek közül a 2., 7. és 8. számú házakban csillag viselésére köteleztek egyes lakókat.[3][4][5]

A tér története azonban nemcsak ezzel a sajnálatos intézkedéssel kapcsolatban kötődik a magyar zsidósághoz. 1936-ban avatták fel a Novák Ede és Hámor István által tervezett Bocskai út 37. (Zsombolyai utca 6.) szám alatti zsinagógát. 1944-ben, rövid idővel a német megszállás után, a hatóságok raktár céljára vették igénybe a templomot. Budapest ostroma idején, 1944-45 telén a német hadsereg pedig istállónak használta az épületet. 1950-ben államosították, és 1966-ban adták a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezelésébe. Nem sokkal később, 1969 decemberére a TIT Természettudományi Stúdiója működött falai között.

466 Lágymányosi zsinagóga 1936 - XI. Lenke út--
Kép forrása: FLICKR [László Fogel]

https://www.tudozsido.com/post/24804959179


Bejegyzés forrása: TUMBLR [Tudózsidó]

A Budapesti Izraelita Hitközség a közeli Károli Gáspár tér 5. alatti villaépületet vásárolta 1962-ben és alakította át imaházzá, amely a mai napig itt működik Bét Sálom Zsinagóga néven.[6][7]


Zsinagóga Lágymányoson (2013)
Videó forrása: 6b.hu


Károli Gáspár tér (1958)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 04871, orig: FORTEPAN]

1965-ben a teret Osváth Judit tervei szerint építették ki, az akkori idők „új” építőanyagából, talpfából készültek a lépcsők és a támfalak, mert süllyesztett lett a terep.[8][9] Osváth Juditról kevés információ áll rendelkezésre. 1961-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Kerttervezési Tanszékének szakkörös végzettjei között volt egy Osvát (h nélkül) Judit, aki a Bajai Köztér kertrendezéséből diplomázott.[10]


Károli Gáspár tér 2. (1978)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 77890, orig: FORTEPAN]

A Főkert egykori munkatársának visszaemlékezéseiből kiderül, hogy Osváth Judit a Fővárosi Kertészeti Vállalat Műszaki Fejlesztési Csoportjának vezetője volt 1963-ban és egy évre Bécsbe ment.[11] Emellett néhány szakkönyvet is írt, mint a Játszószer katalógus (1971)[12] és a Sárdy Ottóval és Jancsó Gyulával közösen készített Szabadtéri sportpályák, játszóterek, játszókertek c. 1974-ben megjelent kötet.[13] A Mechwart téri játszóterek is az ő nevéhez kötődnek,[14] az 1972-es Szigetek a falak között című, városi parkokat, zöldfelületeket bemutató filmben pedig szakértőként működött közre Kiácz Györggyel.[15]


Videó forrása: YOUTUBE [FŐKERT Nonprofit Zrt.]

Rédey Pál 1979-es beszámolója szerint így festett a tér:

„A XI. kerületben egyetlen tömbre korlátozódott a „protestáns klérus”. Alig tudom körülírni, olyan bonyolult Károli Gáspár tere, amelyet Magyari István utcája határol. Mindegyik néhány házból áll, ezek modernek, a 30-as években épültek. Maga a tér az utcák szintje alatt van mélyen, néhány pad veszi körül és játszásra alkalmas kis „grund” az egész.”

Az Evangélikus Életben megjelent írás egyébként részletesen beszámol arról, hogy az író a környéken lakókat mind megkérdezte, hogy ki volt Károli Gáspár és Magyari István, azonban a válaszok közel sem voltak kielégítőek, ezért így zárja a cikket:

„Nos, így fest nagyjából ismeretünk a reformátorokról! Az az érzésem, hogy olvasóinknak sem tiszta e tekintetben teljesen a lelkiismeretük. Riportsorozatom azért született, hogy nyugtalanítson, idegesítsen, izgasson. Fel kell újra, meg újra frissítenünk emlékeinket az egyetemes és hazai kultúra, hitünk nagy ősei ismeretének tárgyában. Elvégre a lutheri reformációnak világviszonylatban 80-90, a testvéri kálvini reformációnak 45-50 millióra rúg a száma. A magyar reformációnak pedig ebben az országban, Luthernak fél, Kálvinnak másfél millió követője van. Feltételezzük, hogy a két nagy reformátorról van fogalma olvasóinknak. A riportban szereplő magyar reformátorokról néhány lexikális adatot, mint „rejtvény megfejtését” közlünk. (…) KÁROLI GÁSPÁR, gönci prédikátor, esperes. 1529–1591 Wittenbergben, Svájcban tanult. Valószínűleg többedmagával fordította héberből, görögből és a Vulgata használatával a teljes bibliát. Három év alatt készült el. 1590-ben, Vizsolyban adta ki, 7–300 példányban. MAGYARI ISTVÁN. Nem tudjuk, mikor született, a 16. század második felében élt. 1605 halálának valószínű éve. 1559-ben Nádasdy Ferenc papja Sárváron. 1602-ben jelenik meg híres könyve: „Az országokban *a- ló soc romlásocnac okairól…” Pázmány Péterrel keveredik hitvitába, akivel együtt a barokk irodalom jeles szemelve lett.”[16]

1990-ben helyezték a térre Kecskeméti Sándor modern, gránitból készült művét csorgókúttal. A Vizsolyi Bibliának emléket állító szobor felirata:

‘Mindnyájan, kik szomjúhoztok
löljetek ez vizekre’
Esaias 55,1
Fordította: Károli Gáspár 1590.

Az alkotást a biblia kiadásának 400. évfordulójára állíttatta a XI. kerületi Önkormányzat.[17]

2010-2011-ben korszerű burkolatokkal újították fel a teret sok játékkal, hintával, rekortános foci- és kosárpályával, sok paddal, sakk- és ping-pong asztallal illetve kerékpártárolóval.[18]

Források

A ház programjai