1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A Kossuth Lajos tér
    A ház ma a 24919-es helyrajzi számon, a Kossuth Lajos tér 13-15. és a Falk Miksa utca 2. számok alatt áll. A Kossuth Lajos tér korábbi nevei: az 1820-as években Városi kikötő tér, illetve Hajókászati tér, Városi Tömő tér – a 18. században a téren lévő szemétgödröt Pest városa 1844-ben kezdte el feltölteni közmunkára fogott csavargók foglalkoztatásával, és a feltöltés nyomán kapta a tér a nevet.


    Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. p. 3. [ARCANUM]

    Az Országház építésének idején, 1898-ban nevezték át a teret az elegánsabb Országház térre. Újabb átnevezésére az I. világháborút követő forrongó időkben tettek kísérletet. 1918. november 19-én Krúdy Gyula javaslatára Köztársaság térre keresztelték át, mivel itt kiáltották ki 1918. november 16-án a köztársaságot. Az elnevezés alig több mint egy évig volt érvényben, amikor újra visszakapta előző nevét. 1927-ben Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján avatták fel a téren Horvay János Kossuth-emlékművét. Az évfordulóhoz és az emlékmű-avatáshoz kapcsolódóan nevezték át a teret Kossuth Lajos térre.[1]

    A MÁK Rt. bérpalotája
    Az Országház, a Néprajzi Múzeum és a Kúria megépülése után a tér északi és déli oldalát csak az 1920-as évek végén zárták le a Kossuth tér 13-15. szám alatti MÁK nyugdíjintézet bérházával és a Hültl Dezső tervei alapján épült neobarokk épülettel. A 19. század utolsó évtizedeiben rohamosan fejlődő hazai gyáripar, valamint az egyre jobban terjeszkedő vasút, mind több és több szenet igényelt. Többek között így alakult meg 1889-ben Melczer Géza és Társai Center-Királdi Bányavállalata is. A kedvező szénpiaci helyzet hamar lehetővé tette a viszonylag kis vállalkozás bővítését, ehhez azonban nem rendelkeztek elégséges tőkével. Ezért az egyik cégtárs, Herz Zsigmond, miskolci vállalkozó javaslatára elhatározták, hogy részvénytársasággá alakulnak át, és a fejlesztéshez szükséges többlet tőkét részvények kibocsátásával szerzik meg. Az alakuló közgyűlést 1891. június 9-én Budapesten tartották és 400 ezer forint alaptőkével sikeresen létre is jött a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat, vagyis — a csakhamar közismertté vált rövidítéssel — a MÁK Rt. A részvénytársaság vezérigazgatójának Herz Zsigmondot választották. Az általa vezetett részvénytársaság akkor lett nemzetközileg is ismert, amikor a tatabányai és környékbeli széntelepek kutatásának és feltárásának jogát is megszerezték. A Tata vidéki bányászat az ő tevékenységének köszönheti létezését.[2]


    Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. p. 5. [ARCANUM]

    A Magyar Építőművészet egy 1930. évi száma részletesen beszámol az épületről:

    | „A Kossuth Lajos téri „Mák” épületen megérződik az a törekvés, hogy az átellenben levő monumentális, de aránylag alacsony főpárkány magassággal bíró gyönyörű Hauszmann-alkotás, a királyi kúria immár történelmi becsű épületének magát alárendelje. E feladat nem volt könnyű az új épület lényegesen nagyobb magassága és eltérő rendeltetése következtében, de a megoldás az adott viszonyok között tökéletesnek mondható. Nem sok ehhez hasonló monumentalitással rendelkező épületünk van, melynek architektúrája ilyen kevés elemmel és ilyen önmérsékléssel épült volna fel. Ezen kívül jó hatású az épület nagyszabású előcsarnoka, díszes és szép kivitelű kovácsoltvas kapuival; a kandalló, pad, oszlopok, padló mind fényezett színes márványból készültek ebben az előcsarnokban, s a szépen színezett gazdag belső architektúrával egységes meleg összhatást nyújtanak. Ezzel ellentétben a ház két lépcsőháza, a kevés architektonikus részlettől eltekintve, rendkívül ügyes és abszolút modern megoldást mutat. Egészben véve megállapíthatjuk, hogy Málnai ez épületével nehéz feladatot oldott meg sikeresen és méltó kiegészítését létesítette a Kossuth Lajos-tér miliőjének. Kár, hogy újabban nekiestek e szép kőhomlokzatnak vésőkkel és napellenzők felszerelésével megbontják a szép egységet.”[3]


    Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. p. 7. [ARCANUM]

    | „A Mák bérpalota építőmunkáit a következő iparosok végezték: Seenger Béla Márvány- és Kőfaragóipari Rt. készítette a homlokzat kőfaragómunkáit, az előcsarnok márványmunkáit, a márványkandallót és a többi kőfaragómunkát. Hantos Testvérek Rt, festő-, mázoló- és tapétázó iparüzeme készítette a szobafestő-, mázoló- és tapétázómunkát. Az előcsarnok festése képünkön is látható. Rohonczy Hugó okl. mérnök egészségügyi, műszaki berendezési gyára végezte a vízvezetéki munkát és az egészségügyi berendezéseket. Magyar Fűtési és Szellőztetésberendezési vállalat Ádamy Arnold békebeli legrégibb és legjobb cégek egyike készítette a központi fűtésberendezést. A Pestszentlőrinczi Parket- és Gőzfűrész Rt. és a Fried Benedek cég (Rákóczi út) végezték a parkettmunkát. Eternit-művek, Hatschek Lajos asbest-, cement-, palagyára a tetőfedést. Rákos M., szobrászati műterme a homlokzati szobrász- és műkőmunkát, az udvari homlokzat, az előcsarnok, dísztermek szobrászmunkáit. Jungfer Gyula cég, udvari mű- és építőlakatos árugyára készítette a gyönyörű kettős, kovácsoltvas kaput. Czikornyai Gyula épületüvegezési vállalata az összes épület-, dísz- és tükörüvegezést.”[4]
    | „A MÁK nyugdíjintézete a telek megszerzése után megalakította az építőbizottságot Vida Jenő felsőházi tag elnökletével, melynek vezető tagjai voltak Spiegel Béla kormányfőtanácsos, igazgató, majd az építkezés ellenőrzésénél Rozinek István igazgató. Az építőbizottság szűkebb terv-pályázat kiírásával Málnai Béla építészt bízta meg a tervek elkészítésével és a művezetéssel. A város legszebb helyén épülő bérpalota gondolata a közvéleményt és a hatóságot is foglalkoztatta; a hely fontosságára való körültekintő figyelemmel kísérték a megvalósítást. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa építési szabályzatban állapította meg azokat az újabb feltételeket, melyeket a Kossuth Lajos tér kiképzéséhez szükségesnek tartott, különös figyelemmel a szomszédos Kúria épületére és az épület előtt elhelyezendő Kossuth Lajos szoborra. Meghatározta az épület alapkompozícióját, emeletsorainak számát, a párkányok és rizalitok elhelyezését. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa mérnöki bizottsága az alapfeltételeket dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár javaslatai alapján állapította meg, aki a tér kiképzésével már régebben foglalkozott és különös szeretettel vett részt e közérdekű munkákban. A homlokzat kiképzésében a tervező teljesen szabad kezet nyert úgy a stílus, mint a formaalapításra vonatkozólag. Az ezen előzmények után készült tervek a Kertész K. Róbert államtitkár elnöklete alatt tartott Képzőművészeti Tanács teljes ülésén egyhangúlag elfogadtattak, majd a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is hozzájárult a tervek kiviteléhez és az építkezés gyorsítása érdekében az ideiglenes engedély kiadását elősegítette. A Magyar Általános Kőszénbánya nyugdíjintézete viszont a közérdeket azzal az áldozatkészséggel honorálta, hogy az egész épület homlokzatának faragott kőből való elkészítéséhez a díszes vesztibül és lépcsőházak kiképzéséhez hozzájárult, sőt Vida Jenő javaslata alapján (aki az építkezés legapróbb részleteit is szerető gonddal irányította) olyan mintaszerű fűtőberendezéssel látta el, amely mai napig egyetlen magánépületnél sem nyert alkalmazást; a szén tökéletes elégését és így a teljesen abszolút füstmentes tüzelést biztosítja. A központi fűtőberendezés valóságos látványosság, automatikusan adagoló és működő hatalmas láncrostélyos kazánjaival. A monumentális épület komplikált berendezéseivel és szerkezeteivel, faragott kőhomlokzatával – a hatóságok és a tervező együttműködésével, az építkezésen részt vett iparosok vállvetett munkásságával – tíz és fél hónapnyi idő alatt készült el és adatott át rendeltetésének.”[5]

    A tervező, Málnai Béla
    Málnai Béla (Budapest, 1878. december 14. – Budapest, 1941. augusztus 31.) magyar építész, díszlettervező. A modern magyar építőművészet egyik jelentős alkotója. 1901-ben szerzett építészoklevelet a Budapesti Műegyetemen. Előbb Lechner Ödön, majd Lajta Béla tanítványa volt. Később társult Haász Gyulával. Irodájuk az első világháború kitöréséig a haladó szellemű magyar építészet figyelemre méltó alkotásainak egész sorát tervezte. 1908 és 1911 között A Ház című lap szerkesztője volt. Fő művének a Budapest V. ker. Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) iroda- és bérházának épületét tartják, amelyet Haász Gyulával közösen tervezett 1912-ben. A bankhelyiségekkel ellátott lakóépületet a modern magyar építészet egyik úttörő munkájának tartják. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre.


    Málnai Béla portréja.
    Kép forrása: Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon A–Z. Javított, átdolgozott kiadás. [Málnai Béla szócikk] [ARCANUM]

    A Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben Málnai kinevezését hatályon kívül helyezték. Későbbi művei – megélhetési okokból is – visszakanyarodtak a hagyományos formákhoz, a neobarokk építészet műveléséhez, mint amilyen a MÁK bérház is. Az 1920-as években a budapesti Vígszínház díszlettervezője volt; néhány díszlettervét az OSZK Színháztörténeti Osztálya őrzi. Ebből az alkotó periódusából fő műve a budapesti Kossuth Lajos tér északi határfalát képező, hatszintes bérház (1927). Homlokzatát övpárkányok három szintre osztják. Hangsúlyosak a sarokrizalitok, mindegyiket négy ión oszlop tagolja, s szobrok díszítik. Ami a sarokrizalitok helyzetét és arányait, valamint íves földszinti nyílásait illeti, hasonló megoldás található Málnainak még 1913-ban, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Szabadság téri épületéhez készített, de meg nem valósított tervén.

    A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás. Hogy teljesen a megbízó, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maradi igényének köszönhető-e az eklektikus homlokzat vagy a környezet historizáló jellege is befolyásolta az építészt, nehéz lenne megmondani. Feltehető, hogy maga Málnai is, s pályatársai közül még jó néhányan, húsz évvel korábbi formakísérleteiket eredménytelennek tartották. Nem korábbi lelkesedésüket becsülték le, hanem feladták a reményt, hogy újításaikat és eredményeiket a társadalom méltányolja és elfogadja. Málnai kitartott a Kossuth Lajos téri építkezést követően is jó néhány évig az eklektika mellett. Szarvas Gábor úti villája ugyanabban az évben készült, mint a Kossuth téri bérház; az 1931-ben tervezett Orló utcai Mende-villa még mindig historizáló hatást keltő, íves oszlopállásokkal támasztja alá az egyébként már az új építészet felé tekintő homlokzat teraszát.[6]


    Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. p. 31. [ARCANUM]

    Tervtári anyagok
    A tervtárban 1927-es és 1928-as alaprajzok láthatók a házról. Tulajdonosként a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Alkalmazottainak Nyugdíjintézete van megjelölve, tervező építészként Málnai Béla, Tátra utca 4. címmel, a felelős építőmester neve nem olvasható jól, az épület ekkori címe: Országház tér 13-14-15. A pillérek a födémek és az alapozás statikai számításait Gergely Jenő okleveles mérnök, tervezővégezte, a rajzon Falk Miksa utca 24. címmel. Az 1928 január hóra datált terv módosítottnak van jelölve. A pincében 8 bolt pincéje, liftgépház, szénlehányó, tüzelő anyagraktárak, a lakók pincéi és központi fűtés van jelölve. A korábbi irat első emeletén a lakásokon kívül még irodák láthatók, az egy évvel későbbi terven már ezek helyén is szobák vannak. A szobák mindegyikéhez konyha, cselédszoba, hall és fürdőszoba, wc, „garderobe” tartozik. Ezek a helyiségek vannak kiosztva ugyanolyan elrendezésben a második, a harmadik és a negyedik emeleten is; az ötödik is hasonló, de itt egyéb közösségi tereket terveztek – bal oldalon egy nagyobb alapterületű hall, a jobb oldalon ebédlő és tálaló látható. Ezen a szinten kapott még helyet a tanácsterem és az irattár illetve a galérián a „restibüfé” ami valószínűleg a félemelet szintjén volt. A házban egy-egy oldalon összesen két porta működött, a terveken szépen láthatóak a ház három, gyönyörű ellipszis lépcsőháza.[7] Az épületben a 30-as évektől az Elysée Kávéház működött. Később a Szófia.[8]

    A sarokrizalitok tetejére helyezett két-két szoborcsoport közül a bal oldaliakat (Nő bőségszaruval és Bányász) Beck Ö. Fülöp, a jobb oldaliakat (Nőalak és Mercur) Petri Lajos készítette haraszti mészkőből. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1982-ben engedélyezte a ház homlokzati felújítását, melyet az épület aljában akkor működő Agent Coop cég végzett el. Ennek során javították a koronázó főpárkányon a harci cselekmények nyomait műkőpótlással, bronz- és rézkapcsok berögzítésével. A lizénák pótlására az eredeti darabokról gipsz másolat készült. Az így kapott új felületeket a környezethez illeszkedően patinássá tették.[9]


    Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. p. 2. [ARCANUM]

    Az Állami Biztosító 1977 szeptemberében végzett átalakításokat a házon, kicserélték a homlokzati portált és a Néphadsereg (ma Falk Miksa) utcai fronton új, az eredetivel azonos profilú keményfaablakokat építettek be.[10] Az első világháború előtt a nyílászárókat általában asztalosok készítették. 1920 után kezdődött – hazánkban – a különféle nyílászárók tömegtermelése. Ekkor már sorozatban gyártottak egyesített szárnyú és és fém anyagú ablakokat és ajtókat is. A kiegészítő fa és fém redőnyöket és a különféle ellenzőket nyílászárókkal együtt gyártották és szerelték be. A 20. század elején a fejlődés meghatározó eleme lett a fémablakok elterjedése. Ekkor a szalagablaktól a portálig sok mindent gyártó Haas és Somogyi Rt. került vezető helyzetbe. A két világháború között már a nagy magán- és középítkezések többségében ott voltak.[11] A MÁK bérház fém nyílászáróit is ők készítették,[12] 2017-ben a helyszínen több ilyen ajtó volt az udvaron egymásra hányva, remélhetőleg nem kidobásra ítélve.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Wikipédia [Kossuth Lajos tér szócikk]
    2. Fűrészné Molnár Anikó: MÁK Rt. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat. Egy sikeres nagyvállalat története. OMBKE- Bányázati Szakosztály Tatabányai Helyi Szervezete weboldala
    3. Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. pp. 12-13.
    4. Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. p. 24.
    5. Magyar Építőművészet, 1930. 30. évf. 4. sz. pp. 31-32.
    6. Wikipédia [Málnai Béla szócikk]
    7. FELTÖLTÉS ALATT
    8. Elysée Bistro és Kávéház weboldala
    9. Ferkai András (szerk.): Pest építészete a két vlágháború között. Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001.
    10. FELTÖLTÉS ALATT
    11. Déry Attila weboldala
    12. FELTÖLTÉS ALATT

    Házak a közelben