1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A jelenlegit megelőző épület földszintjén üzletportált alakítottak ki a Stowasser hangszerüzlet számára. Stowasser János csehországi hangszergyáros volt, 1900-ban az ő megbízásából készültek el a ma is látható, háromemeletes épület első rajzai, melyeket némileg módosítottak a rákövetkező évben. A terveken Kommer József műépítész és Pöltz Antal építőmester aláírási láthatóak.

    A mai épület helyén álló földszintes lakóházról, a rendelkezésre álló tervanyag alapján azt tudjuk, hogy 1811-ben Kirchmajer Aegidius megbízásából Dankó András egy emelet épített rá.[1] Az archív fényképek alapján ezt az egyemeletes házat is átalakították, a földszinti részen üzletportált alakítottak ki a Stowasser hangszerüzlet számára. Stowasser János három emeletes lakóház építésére kért engedélyét a mai Lánchíd u. 5. sz. alatti területen 1899-ben elutasításra javasolták.[2] Azonban 1900. január 29-i keltezéssel Kommer József műépítész és Pöltz Antal építőmester aláírásával elkészültek a ma is látható épület első rajzai, melyeken némileg módosítottak 1901-ben.[3] Ezeket jóvá is hagyták és eszerint épült meg a mai is álló lakóház.[4]

    A megbízó, Stowasser János Graslitzban (Csehország) született 1845-ben, ahol édesapja üzletében ismerkedett meg a hangszeripar különféle technikai ágaival. 1867-ben egyik rokona meghívására Budapesten telepedett le, akinek átvette hangszerüzletét. 1873-ra már olyan ismertségre tett szert, hogy a katonai zenekarok legkeresettebb szállítója lett, majd császári és királyi udvari hangszergyárosi címmel is kitüntették. Üzlete legfőképp a réz- és fafúvóhangszerek előállításában jeleskedett. Az ő találmánya az „echo-szárnytrombita”, amely minden katonai zenekarban nagy szerepet játszott.[5]

    Az építész, Kommer József 1862-ben született Pesten, a bécsi képzőművészeti akadémián végezte tanulmányait. 1888-tól 1892-ig a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott, ahol vásárcsarnok- és iskolaterveket készített. 1900-ban Nagy Virgillel tervezte a nagyszebeni görögkeleti székesegyházat, 1904-ben a nyíregyházi Samassa-templomot, 1907-ben a brassói állami faipari szakiskola tervpályázatán I. díjat nyert.[6] 1909-ben a VIII. kerületi práter utcai elemi iskolát tervezte a székesfőváros megbízásából.[7]

    1903-ból egyfázisú váltóáramú motor felállításának tervei találhatóak a tervanyagban. 1910-ből pedig a földszint átalakítási tervei származnak, melyet Kommer József tervezett, a kőműves pedig Hörcher János volt.[8] Az Építő Ipar szerint ebben az évben egy építési engedély elutasításra került, feltehetően erre a tervre vonatkozóan.[9] 1993-ban az Opel Budafok szalonja működött itt, 1995-ben a Mestermű Galéria alakította át a portál címfeliratát. Érdekesség, hogy 1916-ban a Lánchíd u. 5. szám alatt volt bejegyezve Fehér József borkereskedő,[10] ma pedig a Bortársaság egyik üzlete működik a földszinti üzlethelyiségben.

    A zárt sorban álló neobarokk stílusú saroképület négyemeletes, nyolctengelyes főhomlokzata a Duna felé néz. Kéttengelyes oldalhomlokzata a Clark Ádám tér felé fordul, a kilenctengelyes hátsó homlokzat pedig az Öntőház utcára. A főhomlokzat földszintjén üvegezett üzletportálok helyezkednek el, a félköríves kapu a balról számított harmadik tengelyben nyílik. Az első emelettől fölfele a homlokzat sávozott, a nyílások egyenes záródásúak. A második emelettől a negyedikig a homlokzat előre ugratott. A balról számított harmadik, negyedik és ötödik tengelyt egy hullámosan megmozgatott zárterkély fogja össze. Ugyanilyen zárterkély ugrik ki a jobbról számított első tengelyben is, két oldalán egy-egy ablakkal minden szinten. A második emeleten a zárterkélyeket erkély köti össze. A díszítések a nyílások köré koncentrálódnak. Hullámzó ablakköpenyek és volutás, illetve lapos harangformájú szemöldökpárkányok emelik ki az ablakokat. A negyedik emeleten ikerablakok, felettük füzérek jelennek meg. A jobb első tengelyben Belvedere-motívumú oromzat zárja a homlokzatot. A Clark Ádám téri homlokzaton az egyszintes lábazat felett szintén sávozott a homlokzat. Az első emelten két nagyméretű, egyenes záródású ablak nyílik. A második emelettől a negyedikig a főhomlokzathoz hasonlóan egy-egy, két oldalán ablakokkal áttört zárterkély ugrik ki. A negyedik emeleten erkély kapcsolja őket össze, az oromzatok Belvedere-motívumos lezárása is összeér. A hátsó homlokzaton a lábazat felett szintén sávozott a homlokzat. A balról számított hatodik tengelyben rizalit ugrik ki, itt egy ajtó nyílik. A második emelten a balról számított első és hatodik tengelyben zárterkély helyezkedik el. A sarkon lévő megmozgatott az oldalhomlokzaton nyílókkal megegyező, a másik négyzet alaprajzú. Utóbbi két oldalán lévő tengelyek a homlokzat síkjához képest beugratottak, erkélyek nyílnak a másodiktól a negyedik emeletig. Ezeken a szinteken a nyílások egyenes záródásúak, vertikálisan falsáv köti össze őket, a homlokzat téglás.

    A teljes dokumentáció itt tölthető le.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Az építő ipar. Műszaki hetilap. Az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság, valamint a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületének hivatalos lapja. Budapest 1887-1913.
    2. HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
    3. Az építő ipar. Műszaki hetilap. Az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság, valamint a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületének hivatalos lapja. Budapest 1887-1913.
    4. A Pallas nagy lexikona
    5. Magyar Építőművészet
    6. HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
    7. Az építő ipar. Műszaki hetilap. Az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság, valamint a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületének hivatalos lapja. Budapest 1887-1913.
    8. Budapesti Czím- és Lakásjegyzék

    Házak a közelben