+5
  • Helyrajzi szám:

    34202/3-4
  • Fotó:

    Ruzsa Nóra
  • Kutatás:

    Cseh Edina
  • Önkéntesek:

    Bán Gabriella, Trombitás Tamás

Leírás

A Madách Imre út
A Madách Imre út 10-12. épületegyüttes a Madách sugárút elkészült szakaszához tartozik, folytatása a Madách téri műemlékegyüttesnek. A Madách Imre út, korábbi nevén Erzsébet sugárút kialakítása több mint 100 évre nyúlik vissza, megépítésével előszőr 1913-ban kezdett el foglalkozni a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT). 1902-ben Dr. Morzsányi Károly, Erzsébetváros országgyűlési képviselője, az FKT tagja felvetette, hogy a Király és Dob utca közötti területet közegészségügyi, közlekedési és szépészeti szempontból rendezzék. Az volt az elképzelés, hogy a Városház utca, Gerlóczy utca, Bárczy István utca és Károly körút által közrezárt területen álló Városháza lebontásra kerül, az Erzsébet sugárút a Bárczy (akkor Kamermayer Károly) utcából nyílik, és a Rottenbiller és Damjanich utcák találkozásánál végződik. A Rumbach utca és a Károly körút között a sugárút nagyobb méretű, 16 öl széles és térszerű kialakítású lett volna, és akkor a Városháza telkére merőlegesen kapcsolódhatott volna be a Károly körút forgalma. Az első világháború és a gazdasági válság meghiúsította ezt az elképzelést, azonban a sugárút emlékét az Anker palota mellett lévő vörös klinkertéglából épült árkádos háztömb őrzi, ahol a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Székháza volt.[1][2][3]


A tervezett Madách Imre út (1940 körül)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01484182]

A jelenlegi Madách tér és a Madách Imre út az egykori szőlőskertek kedvezőtlen kialakítású telkeire épült, ahol egészségtelen és előnytelen kialakítású bérházak helyezkedtek el. A rendezési tervvel évekig nem történt megegyezés, a Fővárosi Közmunkánk Tanácsa építési tilalmat rendelt el a területre, mely súlyosbította az épületek állapotát. 1929-ben végül sikerült megegyezésre jutni és elkészíteni a koncepciót, melyben kijelölésre került a sugárút és torkolatonként egy széles, árkádos tér. 47 pályamű érkezett be, de az FKT egyiket sem tartotta kivitelezésre alkalmasnak, így a végleges tervet az FKT készítette el a beérkezett anyagok alapján. A Madách Imre útra az Árkay Aladár-féle terv inspirálta árkádos, diadalívszerű épület alatt vezet az út, mely méltó indítása a sugárútnak. A Madách téri épületek barnásvöröses klinkertégla homlokzata meghatározó arculati eleme a térnek.

A korszak 
A modernizmus és a bauhaus egyik központi tervezési szemlélete a tisztaság, a világosság, a napfény, a levegő kultusza, az egészséges élet hangsúlyozása volt, valamint az újfajta anyagokkal való próbálkozás, a rugalmas szerkezetek alkalmazása. Az épületek koncepcionális eleme az ismétlődés és könnyedség, melyet megfigyelhetünk a homlokzati kialakításokban, a lépcsőházakban, a lakások térformálásában. Az egyszerű, főként kocka, hasáb, félhenger tömegformálás állt az új építészet tervezési fókuszában. Az épületeket aszimmetria, vas vagy vasbeton vázszerkezet, lapostető jellemzi. Népszerű elem volt a loggia, a csőkorlátos vagy drótfonatos mellvédű erkély, a nagy üvegfelületek, melyek biztosították a belső terek kedvező megvilágítását, benapozását. Ezek a jellemzők a Madách Imre út 10-12. épületegyüttesen is megfigyelhetők.[4][5]

Az épület
A telek és az 1942-től rajta álló épület 1807-től a Király utca 9. szám alatti Jakabffy-palota hátsó kertje volt. 1863-ban a palotakert közepén gróf nemeshetési Jakabffy György, Csanád vármegye alispánja Schestauber Tamás terve szerint építtette fel azt a fotóműtermet, amelyet Perlgrund Ármin (1821–1887) fényképész használt. A későbbiekben Fischer Ábrahám nyomdája működött itt, mely 1918–1920 között pénzhamisító üzemként funkcionált. A nyomda mellett volt Lohr János 1867-ben átadott sörraktára is. Rendkívül sokszínű, többfunkciós terület volt ez az 1800-as évek végén.[6]

1942-ben gróf nemeshetési Jakabffy Tibor kormányfőtanácsos, földbirtokos építette a telek hátsó részébe, a Madách Imre útra néző hatemeletes, tetőemelettel kibővített ikerházat. A kettős lakóépületet Acsay László és Masirevich György tervezte, statikusa Rados Kornél, kivitelezője Hirschl Alajos cége volt.  A Madách Imre út ezen szakaszára már nem vonatkoztak olyan szigorú előírások, mint a Madách téri bérházakra. A szabályozás az emeletek számát, a tetőemeletet, a párkánymagasságot és a homlokzatok nemes anyaggal történő burkolását definiálták. Így ezen épületek sokkal modernebb megjelenésűek, mint a Madách téri házak.

A modern stílusú kettős lakóépület zártsorú beépítésbe illeszkedő, hatemeletes és tetőemeletes, lapostetős, vasbetonvázas szerkezetű. A két épület külön lépcsőházzal és bejárattal rendelkezik, T alaprajzú formát képeznek. Az épületegység földszinti, utcafronti részében üzletek, kiszolgálóegységek üzemelnek.


Madách Imre út 10-12. alaprajza.
Kép forrása: Tér és Forma, 1944. 17. évf. 1. sz. p. 9. [ARCANUM]

A 12-es számú épület portásfülkével, telefonfülkével ellátott, íves alaprajzú, tágas előcsarnokából a hátsó traktusban irodák nyílnak. A 10-es épület földszinti hátsó traktusában raktárak és házfelügyelői lakás található. A földszint fölött nyomott galériaszint van, melynek nagyobb részét az üzletek légtere, kisebb részét pedig galériái teszik ki. Az első és második emeleten a módosított engedélyezési terv szerint irodaszintet alakítottak ki. A bal oldali épület lakószintjeinek alaprajza ötfogatú (két 2 szoba-hallos, két 1 szoba-hallos főzőfülkés és egy 1 szobás lakással), a jobb oldali háromfogatú (egy 2 szoba-hallos és két 1 szoba-hallos lakással). A hatodik emelet fölött az utcától 3 méterrel visszahúzott tetőemeletet alakítottak ki, ahol a bal oldali épületben két 2 szobás és egy házfelügyelői lakás, a jobb oldaliban egy 3 szobás lakás, valamint mindkét épületben kiszolgálóhelyiségek találhatók.


Madách Imre út 10-12. Tervezte: dr. Acsay László, kivitelezte: Pintér Oszkár. Fénykép: Pintér Zsuzsa (1944)
Kép forrása: Tér és Forma, 1944. 17. évf. 1. sz. p. 9. [ARCANUM]

A két épület homlokzatának tervezésekor arra törekedtek, hogy egyetlen épület hatását keltsék. A földszint, a galériaszint és az első emelet homlokzata az épület teljes szélességében egységes kialakítású: a fém sorportál fölé négyzethálós osztású acélszerkezetű üvegfalat függesztettek, fémprofil keretezéssel. Az üvegfal alsó sávja reklámfelirati mező az üzletportálok számára. A II.-VI. emeleten a homlokzat kőburkolatú, 1+5+1 tengelyes, csaknem teljes hosszát a konzolosan kiugró középrizalit tölti ki, mely két szélén ívesen fordul vissza az eredeti homlokzati síkba. A rizalit középső 3 tengelyében kétszárnyú franciaerkélyek vannak, a két szélső tengelyben egy-egy háromszárnyú franciaerkély található, mely a sarkon ívesen átfordul, erkélylemeze és korlátja megszakítás nélkül folytatódik az épület szélső tengelyeiben elhelyezett kétszárnyú franciaerkélyek korlátjaiban és erkélylemezében. A homlokzatot erőteljes, fogazott főpárkány zárja, felette a tetőterasz áttört fémkorlátja. A kapualjra és az előcsarnokra a nagyvonalú térképzés és a nemes anyagok használata jellemző, az előcsarnok fala mennyezetig travertin burkolatú. A lépcsőkorlátok növényi mintázatokkal dúsan díszítettek, amely romantikus, a modern architektúrától kissé idegen díszítés.[7][8]

A 10-es épület 2,5 éve lett felújítva, amikor a bauxitos külső réteg vízsugaras lemosást kapott, visszanyerve eredeti színét, anyagát. A földszint és a galériaszint négyzethálós osztású acélszerkezetű üvegfala egységes tejüveget kapott, a kazettákat, valamint a szellőzőrácsot is egységesen feketére festették. A két épület között megfigyelhető a felújítás, a homlokzatuk nem mondható teljesen egységesnek már.

Lakók
Jakabffy Tibor, az építtető felesége volt Hidvéghy Valéria (1919–2011) színésznő, aki körülbelül két évig élt itt férjével. A színésznő szigorú neveltetést kapott, szülei csodagyereknek tartották.


Hidvéghy Valéria az Őrségváltás című filmben (képeslap) (1942)
Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [user: Tambo]

Édesanyja csak úgy engedte meg neki a színészkedést, hogy előtte szerezzen „rendes” képesítést, így lett tanítónő. Kisugárzásával és tehetségével hamar nagy sikereket ért el és rangos színpadi, valamint filmes szerepeket kapott (Egy bolond százat csinál, Afrikai vőlegény). A nagyvilági életet élő Jakabffyval a második világháború alatt ismerkedett meg, aki rajongott érte és gondtalan életet biztosított számára. Azonban Jakabffy édesanyja nem nézte jó szemmel kapcsolatukat és ki nem állhatta a polgári származású színésznőt, fiának arisztokrata menyet szánt. Házasságuk megsínylette ezt és hamar véget ért. Valéria ezután megismerkedett Gabriel Pascal rendezővel Párizsban egy próbafelvétel alatt. Visszatérve Párizsból a színésznőt kémkedés vádjával letartóztatták és pár napra az Andrássy út 60-ba zárták. A megpróbáltatások megviselték Valériát, így 1947-ben kiköltözött Pascallal, újdonsült férjével Londonba.[9]

A Budapesti Városvédő Egyesület 1983-as felmérés szerint

| „az épületben lakó M. néni, aki 1913-ban költözött ide, elmondta, hogy Jakabffy méltóságos úr kúriai bíró nem lakott a házban. Ezenkívül jobbkéz felől a kapun kifelé haladva Krausz és Bőhm fűszer és gyarmatáru-kereskedése volt. A kapu másik oldalán textil-nagykereskedés üzemelt. Az udvar a Rumbach utcai zsinagógáig tartott, míg a méltóságos úr 1940 körül oda nem adta a Jakabffy-palota hátsó kertjét az építőmérnöknek a rajta épülő ház vagy annak egy része tulajdonjogáért, mely a Madách Imre út 10-12.”[10]

Bajári László ötvösművész is az épület lakója volt, a 10-es számú épület földszintjén működött a műhelye. A lépcsőházban lévő díszes falikart ő készítette, a földszinti vitrinben állította ki munkáit. A művészre olyan nagy hatással volt az 1982-ben megjelent E.T., a földönkívüli című film, hogy fém E.T.-figurákat is készített.

Az épületben számos magánvállalkozás, kereskedés működött, többek között technikai újdonságok szaküzlete; női szabómester; posztó-, szövet- és textiláru- nagykereskedés; műötvösmester; szűcsmester; szőrmenagykereskedő; építési és faipari vállalkozás; papír- és írószer-nagykereskedés.

A ház programjai