A ház programjai

Mészáros utca 5-7.

+26
  • Építés éve:

    1934
  • Épület funkciója:

    Szilágyi Erzsébet Gimnázium
  • Kutatva:

    2019
  • Helyrajzi szám:

    7592
  • Fotó:

    Spanyár Judit (Szellemkép)
  • Kutatás:

    Káldi Kata, Kolocz Dóra
  • Önkéntesek:

    Szilágyi Erzsébet Gimnázium

Leírás

A főváros első modern középiskolájaként épült meg a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium és Óvoda. Hübner Tibor és Weichinger Károly okleveles építészek pályázaton díjazott tervei alapján. A korszerű alaprajzú intézmény külsejében is tükrözte a modern személetet, nyerstégla- és kőburkolatot kapott a homlokzaton, amelyet a korszak csúcsteljesítményeként is említenek.[1]


Szilágyi Erzsébet Gimnázium. Fotó: Forché Romána (1937)
Kép forrása: Tér és Forma, 1937.10. évf. 2-3. sz. p. 31. [WIKIMEDIA COMMONS]

Nem csupán a tervezést, de a kivitelezést is szakértőkre bízták, a központi fűtés Erős Béla okleveles gépészmérnök munkája, a villany- és vízhálózat tervezése Karap Jenő okleveles gépészmérnök ötlete alapján került megvalósításra. A Mészáros utcai saroktelken épült iskola Z alakban tölti meg a telket. A négyemeletes, lapostetős, vasbetonvázas épület iskolarésze a Mészáros utcáról, óvodarésze a Kosciuszko utcából nyílt. Alaprajzáról kitűnik, hogy az épület lényegében egy oldalfolyosós rendszer, amelynek csuklópontjaiban kétkarú lépcsők találhatók. A földszinten egy oszlopokra helyezett homorú összekötőszárny is helyet kapott.

Az első világháború, majd a gazdasági világválság miatt a fővárosi építkezésekben, így az iskolaépítkezésekben is szünet állt be, amely 1928-tól kezdett csak megszakadni. Az I. kerület Ince pápa téren lévő épület, ahol első ízben működött a lánygimnázium, már nem felelt meg az iskola céljainak, nehéz volt ugyanis naponta a várba bejárni sokaknak, akik a város más részein laktak. Az akkori intézmény számára így egy új helyszínt jelöltek ki, ahová modern iskola megépítését. tervezték. A Mészáros utca és a Koronaőr utca sarkán választottak területet, amelyhez hozzákapcsolták az egykori, lebontott kisdedóvó telkét is. Az 1935-36-os építés költsége nagyjából hétszázezer pengőre rúgott, amely magába foglalta a kb. 3800 négyzetméteres telek megvásárlását, a 2300 beépített négyzetmétert, valamint az 1500 négyzetméteres udvar kialakítását.


Rajzterem és tornaterem az iskolában. Fotó: Forché Romána(1937)
Kép forrása: Tér és Forma, 1937.10. évf. 2-3. sz. p. 33. [WIKIMEDIA COMMONS]

Az 1881-ben alapított fővárosi első kerületi nyilvános leányiskola 1922-ben vette fel Szilágyi Erzsébet nevét. 1936-ban, az új helyszínen így kezdődött meg a tanítás.[2]

Az épület tervezésénél természetesen – a korszak modern építészeti metódusát követve – a praktikusság és a könnyű használat került előtérbe. Így kapott helyet az előcsarnokban egy hatalmas központi ruhatár, amelyen áthaladva folytatódott a bejárati ajtónál megkezdett lépcsősor. A kabátok lerakása után már indulhattak is tovább a diákok az iskola belseje felé. Nem kellett visszafordulni, kerülőt tenni, és még a torlódás is elkerülhetővé vált. Az előcsarnok jobb oldalára került az óriási tornaterem, ami díszteremként is funkcionált egyben. A testnevelés órák megkönnyítése érdekében itt helyezték el a testnevelés tanári szobákat, lehetővé tették a közvetlen kijutást az udvarra, és a félemeleten zuhanyzós öltözőket is kialakítottak. Fél emelettel feljebb helyezték el a „művelődési szekciókat“, a zongora- és énektermet, az ifjúsági könyvtárat, a cserkésztiszti szobát. Az első és második emeleten találhatóak a tantermek és tanári szobák, a harmadik emeleten a szakelőadótermek és szertárak kaptak helyet. Az épületbe egy 300 négyzetméteres tetőteraszt is terveztek.


A Szilágyi Erzsébet Gimnázium óvoda felé néző homlokzata. Fotó: Forché Romána (1937)
Kép forrása: Tér és Forma, 1937.10. évf. 2-3. sz. p. 33. [WIKIMEDIA COMMONS]

Az óvoda a Koronaőr utca felől volt megközelíthető, és játszóteremből, munkateremből, pihenőből, szertárből, egyéb kiszolgálóhelyiségekből állt. Az épület belső burkolata is modern szemléletet tükröz, gumi, linóleum és márványmozaik padlóburkolat került a padozatra, a bejárati ajtók krómozott lemezborításban részesültek.[3]

Ugyan 1936-ban megindult az új épületben a tanítás, de az intézmény a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett. 1946-ban korszerűsítési és újjáépítési munkálatok indultak, két évre rá pedig négyosztályos gimnáziummá nyilvánították az iskolát. 1963-tól megszűnt lányiskola szerepe, is, koedukált gimnáziummá alakították az intézményt, amely a mai napig is e keretek között működik.[4]

A ház programjai