• Épület funkciója:

    közterület
  • Helyrajzi szám:

    nincs
  • Kutatás:

    Riethmüller Boglárka

Leírás

Józsefváros nevét II. József után kapta 1777-ben, a XVIII. század elején majorságok voltak itt, csak az 1730-as években kezdtek lakóházakat építeni a mai Horváth Mihály környékén. Az 1838. évi árvíz nagy károkat okozott a kerület földszintes vályog házaiban. Az árvíz után, majd a 19. század második felében az újjáépítéssel változott meg a kerület arca. Három részre szokták osztani: a Múzeum– és József körút közötti rész a belső, a József körút és a Fiumei út közötti rész a középső, és az azon túli a külső Józsefváros. Mindhárom részt más-más településforma jellemez: a belső részben a Nemzeti Múzeum körül a XIX. században alakult ki az ún. Palotanegyed; a középső rész a polgári és munkás negyed volt kisipari műhelyek százaival; míg a külső Józsefvárosra a nagyipar volt jellemző.[1]


Mikszáth Kálmán tér, szemben a Szentkirályi utca – Reviczky utca sarok (1970)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 56923, orig: PIARISTA LEVÉLTÁR/HOLL BÉLA]

Preisich Gábor Budapest városépítésének története című könyvében beszámol arról, hogy a kiegyezés korának városrendezési tervezői kétféle zöldterület létesítésére törekedtek. Egyik a „mulatóhely”, a Városliget-szerű nagyobb park a város beépített területének határán túl, ahová az előkelő közönség délután kikocsizik, esetleg a munkásság vasárnaponként szórakozni vonul. A másik a nem annyira zöldterületi, mint inkább városkép jelentőségű városi dísztér. Az utóbbihoz tartozott a Mikszáth Kálmán tér is, melynek magával ragadó miliője az utóbbi pár évtizedben született meg. Szintén Preisich művéből tudhatjuk, hogy a XX. század eleji várostervezési koncepció a városi terek vonatkozásában a nagyon szegényes. A belső pesti városrészekben a későbbi Szabadság tér és Kossuth Lajos tér helyén tervezett kisebb tér kivételével az 1908-as általános terv jelentősebb új térképzésekre még csak javaslatot sem tartalmaz. A terek kialakulását nehezítette a Palotanegyeden belül a túlzsúfolt beépítés, a tűzfalak tömege. Ez mára már a térség egyedi arculati elemévé vált. A Mikszáth Kálmán tér sem egy tudatos téralakítás eredménye, a paloták mögött meghúzódó területet a lakosság fedezte fel és igyekezte kihasználni az elmúlt 30 évben.[2]

A Palotanegyed a pesti belváros közvetlen folytatásaként a Nemzeti Múzeum mögött keleti irányban benépesült területet jelöli. Az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, a Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt terület. Beépülése már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elkezdődött; a területen arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat építtetni állandó lakhely gyanánt. Nagyjából 1860 és 1900 között épült fel a legtöbb épület. A Szentkirályi és Reviczky utca kereszteződésében lévő Mikszáth tér sokáig csak a paloták árnyékában meghúzódó névtelen terület volt, mára azonban a kerület leghangulatosabb mediterrán jellegű tere lett. 1998-ban Maurer Klimes Attila tervei szerint építették át a teret, ekkor tiltották ki az autókat is innen.[3]


Mikszáth Kálmán tér, Kocsis András alkotása (1961), Mikszáth Kálmán szobra
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 101156, orig: ZSIVKOV ANITA – KOÓS ÁRPÁD / KOCSIS ANDRÁS FÉNYKÉPEI]

A terület először 1900-ban kapott nevet, Reviczky Gyula, a fiatalon elhunyt költő után Reviczky térnek nevezték el. 1840-ben alapította meg Irinyi János első gyufagyárát a tér 1. számú házában. Majd ennek a helyére épült házban élt Mikszáth Kálmán élete utolsó éveiben. Halála után, 1911-ben nevezték át a teret Mikszáth Kálmán térré. A téren álló Mikszáth-szobor Kocsis András alkotása, 1961-ben készült az író halálának 50. évfordulójára.[4]


Mikszáth Kálmán tér a Reviczky utca felől a József (ma e szakasza Krúdy Gyula) utca felé nézve. André Kertész felvétele (1921)
Bejegyzés forrása: FACEBOOK [8ker] [culture.gouv.fr]

1917-től 1948-ig a Sacré Coeur szerzetes nővérek Sophianum leánygimnáziuma működött itt, mely Budapest ostroma idején számos rászorultnak biztosított menedéket. 1953-tól 2011-ig a Piarista Gimnázium, ma pedig Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara foglal itt helyet.[5]


Mikszáth Kálmán téri etűd (1993)
Videó forrása: YOUTUBE [Nandi68]

A szökőkúttal díszített tér tavasztól késő őszig mediterrán hangulatú kisvárost teremtett a Józsefváros szívében, melynek történetét az itt élők alakítják, és varázsolták egy különleges szigetté.

Források

A ház programjai