A ház programjai

Nyáry Pál utca 9.

  • Tervező:

    Benedek (Berger) Dezső
  • Építés éve:

    1912, 1913
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    Építőbank Rt
  • Épület funkciója:

    lakóház (Crouy-Chanel-Semsey-bérház)
  • Nyitva tartás:

    SZ-V 10:00-20:00
  • Helyrajzi szám:

    23967
  • Kutatás:

    Fonyódi Anita

Leírás

A telken álló ház kétszer is névadója volt az utcának. Amikor a barokk korban még Taxengasse 237-es számmal illették az épületet, akkor ház földszintjén működő híres-hírhedt Arany Borz vendéglő után 1854-ben Borz utcára keresztelték át a szűk utcácskát. A kőből kifaragott futó borzot ábrázoló domborművet, a vendéglátóhely utolsó tulajdonosa Weiss Izidor a Kiscelli Múzeumnak adományozta. Mivel báró rewentlowi Kaas Ivor országgyűlési képviselő és újságíró 1874-1897 között – az Úri utca 27. alatt fellelhető háza mellett- ebben a bérházban is fenntartott egy lakást-, így a két világháború közötti időszakban a dán rablólovag felmenőkkel rendelkező politikusról nevezték el az utcát. Az épület elődjét egyébként Helfmann Sebestyén megrendelésére Kasselik Fidel terve alapján 1821-ben építtették át egyszintes klasszicista épületté. Az ingatlant 1861-ben vette meg Kecskemét városa, hogy azt Hild Károly terve alapján a kor igényeinek megfelelően ismét modernizálhassa. Dötzer Ferenc terve alapján 1871-ben Jovitza Athanász görög származású kereskedő kétemeletes koraeklektikus bérházzá fejlesztette frissen megszerzett tulajdonát, amelyet fia, dr. Jovitza Sándor gyógyszerész 1892-ben ismét átépíttetett. A Jovitza-féle házban több híresség élt báró Kaas Ivor országgyűlési képviselőn kívül. Többek között a ház második emeletén élt családjával együtt 1874-1879 között az Európa hírű Janny Gyula (1842-1916) orvosprofesszor, az Erzsébet Kórház megalapítója és igazgatója; 1898-ban szintén itt élt pár hónapig Palágyi Lajos (1866-1933) író-tanár, Goethe Faustjának magyarra fordítója; 1884-ben gróf nippenburgi Bissinger Ernő és 1899-től makfalvi Dósa Kálmán (1876-1943) földbirtokosok. A kétudvaros épületet 1912-ben vette meg gróf Crouy-Chanel Endréné gróf Semsey Lívia (1859-1922), hogy egy év múlva Benedek (Berger) Dezső terve alapján premodern stílusban átépíthesse négyemeletes tulajdonát. Az ingatlan átalakítását az Építőbank Rt. végezte. A bérház több országos és világhírű embernek adott otthont: 1921-től 1934-ig például itt élt Okolicsányi Ferenc (1894-1954) fizikus, akinek a világon először sikerült 1926-ban olyan jó minőségű televíziós képet (távolbalátás) előállítania ultrahang segítségével, amely 10 év múlva már a berlini Olimpiát is közvetíteni tudta. A II. világháború után az USA-ban szabadalmaztatott színes sorváltós katódcsöve például megelőzte a hasonló elven működő Lorentz-csövet. Okolicsányi Ferenc többek között a Magyar Villamos Autógyár Rt. alapítója is volt. Szintén a ház lakója volt Lamoth Emil elektromérnök, az 1938-ban alapított ECHO Rádiógyár Rt. igazgatója és tulajdonosa; Basch Andor Fülöp festőművész; valamint gróf Sizzo-Noris Kristóf (1856-1925) császári és királyi kamarás is. Okolicsányin kívül a ház másik neves lakója Karády Katalin (1912-1990) színművész, filmszínész volt, aki Magyarország első hollywoodi típusú sztárjaként vált ismertté. A „végzet asszonya” 1942-1944 között élt a ház első emeletén. Az üldözöttek megmentőjeként is ismert díva, 2004-ben kapta meg a posztumusz Világ Igaza díjat Jeruzsálemben. /Fonyódi Anita, falanszter.blog.hu A falanszter blog cikke: http://falanszter.blog.hu/2013/03/28/izgalmas_multu_100_eves_hazak_az_v_keruletben

A ház programjai