Zárt ház

Szent István körút 19.

+2
  • Építés éve:

    1895
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2016

Leírás

A Szent István körút 19. és a Nagy Ignác utca sarkán egy háromemeletes, neoreneszánsz bérház áll. Földszintjén üzletek kaptak helyet, félköríves záródású ablakokkal, a bejárat pedig a körúti homlokzat bal oldalán, balról a harmadik ablak alatt található. Az épület saroképület, a körúti homlokzata nyolctengelyes, a Nagy Ignác utcai homlokzata pedig 13 tengelyes. A homlokzat egységesen apró, barna kváderkövekből áll. Az ablakok mind a három emeleten egyenes záródásúak, csak a díszítésben különböznek. Az első emelet ablakai felett egyhén domború timpanon látható, a második emelet ablakai felett egy egyenes záródású kőkeret található, a harmadik emelet ablakai felett pedig oroszlánfejre? emlékeztető kődíszítés látható. Az első emeleten a középső három, a második valamint a harmadik emelet középső, tehát a negyedik ablak előtt kovácsoltvas erkély látható, ami valószínű nem eredeti, csak a díszes talpazata. A körúti homlokzat jobb oldalán, a sarokzárt erkélyhez közeli oldalon kettős ablak található, amelynek a homlokzata kiugrik a fal síkjából A Nagy Ignác utcai homlokzat jóval szélesebb, mint a körúti homlokzat, de ugyanolyan díszítést kapott, de itt más a sorrend. A homlokzat síkjából a bal oldalon, a jobb oldalon, valamint a középső három ablak homlokzattal együtt kiugrik a fal síkjából, és csak ezek az ablakok kaptak enyhén domború ablakdíszítést. Nem úgy, ahogy a körúti homlokzat, mivel ott az első emelet ablakai felett végig domború timpanon látható. Az első emelet többi ablakait egyenes záródású kőtömb díszíti, ahogy a második emelet ablakait is. A Nagy Ignác utcai homlokzatát az első emeleten kovácsoltvas erkély díszíti, amely a középső három ablak előtt található. A második emelet felett végig a homlokzaton egy egyszer díszítésű szemöldökpárkány fut végig. A sarokzárt erkély félkör alakú, három-három ablaka egyenes záródású, de a homlokzata sima felületű kváderkövekből áll. Az első és a második emelet három ablaka alatt díszítésként ballusztrádsor fut végig, a harmadik emelet ablakai alatt nincs díszítés. A sarokzárt erkély első emeleti ablakai felett díszítésként egy női fej látható, a második emelet ablakai felett pedig virágmotívumokkal díszített kőtömb látható.

A tervtári anyagok szerint 1906-ban Csetei báró Herczeg Péter tulajdonában van a bérház, aki Freissher Antal magánmérnökkel készíteti el az átalakítási terveket. Ebből a tervanyagból sajnos nem derül ki, hogy ki a ház tervezője, valóban megállja-e a helyét az a kijelentés, hogy Pucher József tervei alapján felépült bérházról van-e szó? 1935-ben a lakóház tulajdonosa Krassó Ilona úrnő volt, aki augusztus 24-én boltkapuzatot állítatott fel. 1939-ben a ház tulajdonosa már a budapesti Lipótvárosi Ingatlanforgalmi Rt., akitől Weiss Manfréd veszi meg a házat és Selmeczi Endre építőmester segítségével átalakítatja. 1942-ben már Sostarich Lajos a bérház tulajdonosa, aki az átalakításhoz Kerner Zoltán okleveles építészmérnököt kéri fel. A statikus Székely Hugó. 1982-ben felújítást végez a bérházon a Városépítési Tudományosé és Tervező Intézet Rab Ildikó tervei alapján.

Pucher József (1836-1904) építész nevéhez számos „palotanegyedi palota” köthető: pl. az Andrássy út 54 szám alatt álló, 1880 körül épült eklektikus épület, a 8. kerületi Károlyi István palota, amelyet 1896 és 1871 között tervezett Pucher Skalnitzky Antallal együtt, valamint a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárnak helyet adó, a Szabó Ervin tér 1. szám alatt található Wenckheim-palota is.

Mivel a bérház eredeti tervei nem maradtak meg, ezért nem tudjuk pontosan, hogy Pucher Józsefhez köthető-e a Szent István körút 19. szám alatt álló épület. De a munkásságát összehasonlítva a körúti bérházzal, van hasonlóság a neorenánsz épület, valamint a késő historizáló és eklektikus palotái és bérházai között.

 

A teljes dokumentáció letölthető itt.

A ház programjai