1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A lakóház 1889-1890 között épült meg Hudetz János építőmester tervei alapján, aki a Nagykörút több épületét, mint a Király utca 67., illetve a Szent István körút 6. és 8. száma alatt ma is látható épületeket tervezte meg.[1]

    A négy szintes lakóház zárt sorban áll egy zárt udvarral rendelkezik, az északi főhomlokzata a Szent István körútra, régi nevén a Lipót körútra néz. A héttengelyes három emeletes ház földszintjét félköríves záródású ablakok és ajtók tagolják, melyek tetejét sugárban díszít a sávozott, alul vízszintes tagolású homlokzat. Az egész épület homlokzatára a vízszintes irány hangsúlyozása jellemző, nyugodt, szimmetrikus egyensúly, a vonalka és a tömegek harmóniája figyelhető meg rajta. A főbejárat a homlokzat középső tengelyében nyílik, ezt hivatott hangsúlyozni a felette, vagyis az első emeletről nyíló kőbábos díszítésű erkély is. A lábazattal megemelt földszint és az első emelet közötti osztópárkány két részre tagolja az épületet, hiszen a felső szinteken a homlokzat a reneszánsz óta oly kedvelt technikájával szabályos kváderezéssel díszített. A könyökölő párkányok fölött egyenes záródású ablakok juttatják fényhez, mind az első, második és harmadik emelet szobáit. Az első emelet aediculás ablakai a legimpozánsabbak, melyben ornamentikus koszorú, a középső nyílásnál pedig egy kőből faragott arc ékesíti azt. .A második emelet ablakai feletti szemöldökpárkány fölött piramidálisan faragott ornamentikus díszítés látható, melyet középen egy-egy női, a harmadik emeleten pedig egy-egy férfi arc koronázza meg. Az egylemezes övpárkányra ülnek rá a harmadik emelet egyenes záródású ablakai is. Az épületet felülről lezáró koronázó-párkány fríz sávja, szintén díszített, melyet kettő-kettő közel egymás mellett elhelyezkedő, összesen hat faragott konzol tagol. A Lipót körútra néző homlokzat az eredeti tervek szerint máshogyan nézett ki, mivel az első emelet, a földszinti homlokzathoz hasonlóan sávozott alakalítású volt. Így a mai első emeleten található háromszög záródású oromzat eredetileg a második emeletet díszítette. A terven a harmadik emelet egyenes záródású ablakai fölött a párkányt nem díszítette semmilyen mintázat, ahogyan ez az egész homlokzatot sem.

    A belső zárt udvar téglalap alapú, melyre a három emeletről függőfolyosó nyílik, amely azonban nem fut körbe. A függőfolyosó kovácsoltvas korlát díszíti Az épület pincével rendelkezik, amely eredetileg is raktározási céllal épült. Ide is levezet az épület délkeleti végébe épített cselédlépcső. Az építési tervek alapján a földszint északi helységeibe boltokat, illetve az ehhez kapcsolódó raktározásra szánt szobákat tervezte az építő. Ezek az évek során több átalakítások, modernizáláson mentek keresztül. A lakók számára a szintek közötti közlekedést már akkor is a ház északkeleti részén kialakított lépcső biztosította. Az épület egészére jellemző volt, hogy az északi főhomlokzat mögötti helységei a legnagyobbak.

    Az építési terveken a földszinten 4 üzlethelység és 4 ezekre nyíló raktárt mellett szerepel 4 konyha, nagyjából 9 szoba, 2 előszoba, 1 éléstár, míg az első emeleten 14 szoba, 4 előszoba, cselédszoba,éléskamrák illetve fürdésre szolgáló helység is szerepelt. A második emelet és a harmadik emelet nagyjából az első felosztásának felfelelően épült meg.

    Az épületben több üzlet kapott helyet, pl. a mai napig itt megtalálható Toto-Lottó. Az üzlet 1962-es tervezésű neondísze a földszint és az első emelet párkánya alól ugrott elő, mely sárga, piros, zöld és kék színekben pompázó vidám furulyázó kisfiút ábrázolt, vidámságot jutatott a mindennapokba. Ekkor a Lottózó mellett divatlapokat, hírlapokat áruló helység, illetve Divatszalon biztosította a szórakozási lehetőséget. A Lottózót 1963-ban alakították át. 1928-ban a Lipótvárosi Fonal és Textilkereskedelmi Rt. itt kialakított üzletében átalakítást végeztetett, pontosabban faszerkezetű boltozatot létesített.

    Válaszfal lebontásról maradt fent dokumentum, melyet Verő Pál rendelt üzlethelységében, 1940. áprilisában. 1948. februárjában Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 5 KW-os transzformátorállomást építtetett a házba. 1953-ból maradt fent dokumentum az első emeleti 13. és 12. lakás leválasztásának tervéről, melyet Csatlós Imre kőművesmester hitelesített. Terv maradt fent továbbá a 2. emelet 16-os lakásának korszerűsítési tervéről, melyek Iritz László építész 1957-ben valósított meg. 1962-ben az Ybl Miklós Tervezőszövetkezet a földszinten a műhely melletti helység átalakítására készített terveket. Ugyanebben az évben a Budapesti Postaigazgatóság üzlethelységük korszerűsítését rendelete el. 1990-től a házban folyó felújítások jobban dokumentáltak: Cséka Zsuzsa okleveles építész felügyelete alatt a Komjáti Gabriella tulajdonában lévő 2. emelet 14. lakásának felújítása történt meg, mely során a lakást fürdővel látták el. Ugyancsak 1990-ben Tóth Miklós tervei alapján vízellátással, csatornázással korszerűsödött ugyanez a lakás.

    Az épület lakóiról ismereteink hiányosak, biztos azonban, hogy itt lakott az 1920-as években özv. Haütler Lipótné, aki pillér kiváltásra indítványozott kérelmet a hatóságtól. 1937-ben földszinti tulajdonos volt Heitler Ferenc, aki ekkor átalakította tulajdonában álló helységeit. Két évvel később özv. Patak Ignáczné tulajdonos által megrendelt boltkapuzat használatbavételét engedélyezte a hatóság. Az 1960-as években több lakás is fürdőszobával lett korszerűsítve, mint a 2. emeleti 16-os (Lengyel Imre tulajdona), Papp András 1. emeleti 10-es lakása. 1961 házfelügyelői lakásban alakítottak ki fürdőszobát, valamint a lépcsőház terében üzlethelységet Barbarics Lajos építész tervei szerint.

    A fenti adatok türkében látszik, hogy a ház több periódusban lett felújítva, ám eredeti szépségét sikerült megőriznie, ma jó állapotban van, külső homlokzata karbantartott. A földszinten jelenleg Lottózó, Antikvitás, Ruefa Reisen Utazási Iroda, ruhaüzlet, 5 Elements Spa szalon, az emeleten Életerő Mozgásközpont működik.

    A teljes dokumentáció letölthető itt.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
    2. Hungaricana Közgyűjteményi Portál

    Házak a közelben