Zárt ház

Szirtes út 5/b

+13
  • Tervező:

    Bubics József
  • Építés éve:

    1910, 1911
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    Balázs Farkas
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT 11:00-17:00
  • Helyrajzi szám:

    5210
  • Fotó:

    Gyulai Szilvia
  • Kutatás:

    Juhász György, Ambrus Kata
  • Önkéntesek:

    Turi Emese

Leírás

A filoxérajárványt követően, az 1880-as évektől kezdődően a Krisztinavárost és a Tabánt övező hegyvidék addig jórészt szőlővel, gyümölcsösökkel borított lejtőit lassan villából és bérvillákból álló lakóövezet váltotta fel. A Gellérthegy északi lejtőjének egyik jellegzetes háza ebből a korból a Szirtes út 5/b. alatt álló lakóház. Az építész, Bubics József, honvéd mérnökkari alezredes (1876-1917) Bécsben született, apja nyomdokába lépve építészmérnöki és katonatiszti pályára lépett. Egyetlen ismert épülete Budapesten a Szirtes út 5/b. Tárgyi emlékei közt egy nagy kassai bérház, és néhány – részben vélhetően tiszttársainak tervezett – villa vázlatai és tervei szerepelnek. Szájhagyomány szerint részt vett a hajmáskéri és Budaörsi úti nagy laktanyák tervezésében is. Fennmaradtak ismeretterjesztő előadásai a magyar ornamentikáról és iparművészetről, melyek hatása tervein is megjelenik. Az épületet két középosztálybeli házaspár építtette 1911-ben. Az egyik családfő volt maga a tervező, Bubics József. Az emeleten és a magasföldszinten egy-egy nagy lakás volt, melyek tükrözik az építtetők álmait egy békebeli, társasági életmódról (egymásba nyíló nagy szobák, „férfi-szoba”, étkező, cselédszoba). A tisztiszolga lakása és a mosó-tároló helyiségek az alagsorban voltak. Az építéskor a gépkocsi még nem volt része a családok hétköznapjainak: garázs nincs, és a kert sem közelíthető meg járművel. Az épület homlokzatát Szent György domborműve díszíti ma is. Majoros Károly üvegmozaikjának már csak darabjait őrzik az utódok, helyét egyszerű vakolatsáv jelzi. A tervező-építtető alig pár évig élvezhette munkájának gyümölcseit. 1917-ben, az olasz fronton megbetegedett és rövid időn belül elhunyt, két kisgyermeket hagyva maga után. A ház Budapest 1944-45-ös ostroma során súlyosan károsodott. Hogy ma is áll, a szerencsének köszönheti. Egy bomba és egy gránát hullott az épületbe, de nem robbantak fel. A lakók a pincében vészelték át az időszakot. A hátsó kertben levő domb abból a háborús törmelékből áll, ami a bombatölcsérek feltöltése után megmaradt. A házat 1952-ben államosították. Szakszerűtlen bővítések és teljes elhanyagoltság után 1989-ben került ismét a lakók tulajdonába./Juhász György

A ház programjai