Zárt ház

Teréz körút 29.

+9
  • Tervező:

    Sziklai Zsigmond
  • Építés éve:

    1891
  • Építtető:

    Feledi Miksa
  • Építő:

    Bachl Ferenc
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Helyrajzi szám:

    28854
  • Fotó:

    Spanyár Judit
  • Kutatás:

    Dr. Lukács Zsófia

Leírás

A terület 1852-előtt a Gyár utcáról (Fabriken gasse) nyíló, hátrafelé hosszan elnyúló kertek része volt. Maga a Gyár utca 1810 körül alakult ki, keleti fala már ezt megelőzően zártsorúan beépített volt, szemben, a nyugati oldalán viszont parcellázatlan nyílt terület húzódott a mai Nagymező utcáig, melynek közepén a zsidó temető terült el. A Gyár utcán álló falusias épületek mögött gondozott díszkertek álltak, ezek mögött gémeskutakkal táplált gyümölcsös és szőlőültetvények húzódtak egészen a Városárokig (mai Szív utca).

1846-ot követően a megépülő vasúttal párhuzamosan egy rövid életű utcát hoztak létre a kerteket helyén, mely nagyjából a mai Teréz körút nyomvonalán haladt. Az utca neve Vasút utca volt, a korábbi hosszan elnyúló kerteket szabdalta párhuzamos társaival keresztirányú kisebb parcellákká. A Nagykörút 1871-ben elkezdődött kiépítéséig a Teréz körúti ház helyén álló telken nem állt épület. A Teréz körút 25. számú telket először (?-1889) Müller Ferenc, majd Jahn József birtokolta (1890-1891).

A telket feltehetően befektetési céllal Feledi Miksa vette meg, aki 1891-ben megbízta Sziklai Zsigmondot egy 36 lakásos bérház megtervezésére. A tervre 1891.május 21.-én kapta meg az építési engedélyt[1], ám már egy évvel később, módosított tervet nyújtottak be.[2] Az engedély főleg a homlokzat kialakítását érintette, illetve kis mértékben változtattak az utcafronti szobák elrendezésén is. Még ezt megelőzően, 1892. január 27.-én csereszerződéssel az épület Heller Richárd Kelemen Pusztacsaládi földbirtokos tulajdonába került[3]. Az építkezésre a megbízást Bachl Ferenc építőmester nyerte el.

Az épületbe 1894-ben költöztek be az első lakók[4].

Heller Richárd Kelemen 1895. január 27.-én felhatalmazást adott egy ügyvédnek a Teréz-körúti ház eladására[5], azonban 1898-ig a ház tulajdonosaként van feltűntetve. Az ingatlant Singer Albert és neje Brühl Adél csere útján szerezte meg, feltehetően 1896 január 23.-án egy nyékpetendi (ma Kápolnásnyék – Pettend) birtokért és készpénzért cserébe, melyről egy peres eljárás alapján értesülünk[6]. Singer Albert valószínűsíthetően azonos lehet a gárdonyi/velencei szeszfőzdét alapító és földbirtokokat megvásárló, zsidó származású de katolizált Singer Alberttel[7]. Ő feleségével sokáig itt is lakott, 1903-04 között hunyhatott el. Ezután a ház két évig a ”Caritas” önsegélyező egyesület tulajdonába kerül, majd 1906-tól 1911-ig ismét az özvegy Singer Albertnét tűntetik fel tulajdonosként, aki 1910-ben 385 ezer korona jelzálogkölcsönt is vett fel rá. 1913 májusában Lőbl Zsigmond (1848-1936) és neje Rosenthal Sarolta (1853-1935) vásárolta meg a bérház tulajdonjogát, valamint a kölcsönt is átvállalták[8]. Ők 1935-ben is tulajdonosként szerepeltek az első lakás-átalakítási terven, mely során az első emeleti 12. számú ötszobás lakásból alakítottak ki két kisebb lakást. (Tervező: Hegyi Andor, kivitelező Fekete Gyula építőmester.) Az átalakítás során a korábbi hallt osztották fel egy kisebb konyhára, kamrára, egy előszobára. Wc-vel és fürdőszobával. A kényelem miatt az utcára néző lakószobák közötti válaszfalat is áthelyezték, így az előszobából egy tágas, két ablakkal megvilágított szalonba (nappali) lehetett lépni és egy ebből nyílt a valamivel kisebb egyablakos hálószoba. A harmadik utcafronti szoba a korábbi lakrésszel együtt kétszobás önálló lakásként élt tovább.

A ház első időszakában ebben a házban működött a Szabad Lyceum nevű tudományt és ismeretet terjesztő társaság, melynek tiszteletbeli elnöke Wekerle Sándor volt, tagjai között pedig olyan neves személyeket találunk, mint Hugonay Vilma grófnő vagy Hegedüs Lóránt. A társaság rendszeresen szervezett előadásokat a művelt középosztálynak és a feltörekvő ipari tanulóknak, melyeket a tagság és a támogató tagok ingyenesen, mások belépőjeggyel látogathattak. Az előadásokat nem itt szervezték, hanem a Kelenföldi kaszinóban és a MÁV északi főműhelyében[9]. A Teréz körút 25. (ma 29.) alatt a társaság jogi képviselője, dr Balogh Ignácz ügyvéd lakott a II. emeleten[10]. Feltehetően a társaság 1894-es megalapításakor erre a címre jegyezhették be. Az előadásokra a jegyeket is részben nála lehetett megvásárolni.

Az épület további átalakításainak dokumentumait is megőrizte a tervtár. Az 1930-as évek második felében az új tulajdonos több lépcsőben a nagyobb bérlakásokból további kisebbeket választatott le, a földszinti raktárak helyén garzonlakásokat alakíttatott ki, a komfort nélküli lakásokat fürdőszobával szereltette fel. A tulajdonos és építtető ebben az időben bizonyos Korcsák (Kortsak, Kortsák) Ferencné született Szenes Mária volt.

A háború során az épület kis mértékben megsérült, mely néhány válaszfal megsemmisülését és a homlokzat sérülését jelentette. Az újjáépítés lázában először 1947-ben az Székesfővárosi Elektromos Művek transzformátor házat alakított ki az egyik pincehelyiségben, az akkor már házszövetkezet tulajdonában levő épületben. Ez év novemberében az egyik (kapualjtól balra eső) üzlethelyiségre kért Kellner Sándorné engedélyt az „Ostrom előtti válaszfal helyreállítására”. 1949-ből a CARMEN hangszerüzlet portáljának kialakításának terve maradt ránk. Egy másik üzlethelyiségben pedig ugyanebben az évben ABC-t terveztek kialakítani. Az ingatlan tulajdonosaként Dr. Barta Ferencet jelölik meg, aki feltehetően a szövetkezet gondnoka lehetett. 1948-bankét lakás helyreállítására is engedélyt kértek. A helyreállítással együtt az összes nyílászárót kicserélték.

1950-ben a Teréz körutat és az Erzsébet körutat összevonták, és Lenin nevet kapta. A ház innentől kezdve 1990-ig a Lenin körút 83–as számot viselte. Az új politikai rendszer célul tűzte ki az általa túl nagynak ítélt lakások felosztását az egyenlőség nevében. 1950-ben a Lakásmegosztási bizottságnak kellett jóváhagynia a III. emeleti korábbi tágas nagypolgári lakásból leválasztott főzőfülkés garzonlakás létesítését. A legkirívóbb megoldás 1966-ban született, amely során a korábbi ötszobás utcai lakásból házilagos építkezéssel három lakrészt alakítottak ki úgy, hogy ketten az előszobát és a konyhát közösen használták. Az eredeti kétgenerációs bérlő család „önként” két szobába szorult össze.

1957-ben a ház homlokzatát és az épület még látható sérüléseit állították helyre: „ az utcai főfalat le kell vakolni, és újra kell színezni.”

1966-ban a III. emelet 33-lakás halljából fogorvosi rendelőt alakítottak ki.

1974-ben a házban működött RÖLTEX és egy autósbolt is.

 

A földszint plusz négy szintes, eklektikus stílusú bérház zártsorú beépítésű, zárt belső udvarral rendelkezik. Az utcai front kéttraktusos, középen nyíló bejárattal, a portálablakok 3+1+3 megoszlásban sorakoznak.

Az utcai fronton 6 boltot lehetett nyitni, melyek mögött összesen 5 raktárhelyiség állt, egyikhez 2 szoba+konyha beosztású lakás csatlakozott az udvar felől. Az épület homlokzata 27, 82 m széles.  Második és harmadik emeletén két-két zárterkély, negyedik emeletén fedetlen erkély szerepel a terven, ami azonban nem azonos a megvalósult homlokzattal.

A bejárati folyosó mögött tágas zárt lépcsőházból háromkarú lépcső indul az emeletre. Az udvarról 7 db lakás nyílt, a jobb oldali utca felé eső sarokban volt a házmesteri lakás, ezen kívül 2 db WC+kamra+konyha+ fürdőszoba+előszoba+2 szoba beosztású polgári, 3 db WC+kamra+konyha+előszoba+2 lakószoba beosztású kispolgári és 1 db 2 szoba+konyhás lakás található a terven. Az épületben 6 lichthof lett kialakítva a WC-K és kamrák szellőztetésére, megvilágítására. A házmesteri lakás a legszegényebb, mindössze egy keskeny szobából és egy keskeny konyhából állt, a többi lakásban legalább egy olyan lakószoba volt, melyet két ablak is megvilágított. Az udvar túlsó oldalán, a bejárattal átellenben kétkarú „cselédlépcső” nyílt, melynek félemeleti fordulójában WC-t alakítottak ki. A körfolyosós udvar közepén egy összefolyó készült, a bejárat és a cselédlépcső előtt két-két oszlop tagolta a nyitott körfolyosó két rövidebbik oldalát.

A pincében a 26+12 kis fakkra osztott fáskamrát alakítottak ki, melyet megszakítva, az udvarról aknaablakon keresztül megvilágított vasalóhelyiség és egy mosókonyha is létesült. Az üzlethelyiségek alatt az azokból csigalépcsővel megközelíthető további négy raktárt terveztek építeni.

A felső emeleteken hét lakást alakítottak ki, melyek beosztása lényegében azonos volt. Az utcafrontra két lakás nézett, ezek három lakószobával, hallal, egy-egy konyhával, kamrával, fürdőszobával, előszobával, WC-vel és természetesen cselédszobával ellátott nagypolgári lakások voltak. A bal oldalihoz vendégszoba, a jobb oldalihoz gardrób is tartozott, az utca felé lakásonként a második és a harmadik emeleten egy-egy zárt erkélyt is terveztek. Az udvarra további öt lakás nyílt, ezek két-két lakószobával, egy konyhával, előszobával, kamrával valamint WC-vel voltak ellátva, háromhoz fürdőszoba is tartozott, sőt, egyikhez cselédszoba is épült.

A homlokzati terv neobarokk stílusú, nem azonos a mai kialakítással. Öt szint magas, kilenc ablak széles homlokzatot két helyen atlaszok által hordozott két emelet magas zárterkély szakítja meg, melyek tetején koszorúba font dísz hirdette volna büszkén az építtető Feledi Miksa nevének kezdőbetűit. Az ablakok kialakítása szintenként eltérő volt. A földszintre kváderes kialakítást terveztek, félköríves záródású, záróköves, magas portálablakokkal, egy lépcsőfokkal a járdától elemelve. Az első emeleten lekerekített ablakokkal, a második és negyedik emeleten szegmensíves ablakokkal.

Az 1892. február 18.-án engedélyezett módosított terv leginkább a homlokzati kialakítást érintette. Az engedélyezési terven nem szerepel Sziklai Zsigmond neve, csak a kivitelezésre vállalkozó Bachl Ferenc jegyezte. A benyújtott módosított terv alapján valósult meg végül az épület homlokzata. Ez a terv számos ponton eltér a korábbitól. Az alsó két szint kváderes kialakítású, az első emeleten egyenes záródású, a másodikon szegmensíves, a harmadikon megint csak egyenes, a negyediken félköríves záródású ablakok készültek. A zárterkélyek helyére konzolok által alátámasztott loggiás kialakítású, oszlopok által tartott, bábos korlátú erkélyek kerültek, a legfelső emeleti lakások szintén erkélyt kaptak: kettős ajtón lehet kilépni a kovácsoltvas korlátú erkélyre. A homlokzat stílusa eklektikus, barokkos részletekkel. A tagolása vízszintesen is hangsúlyosabb lett két-két emeletet hangsúlyos övpárkány választ el egymástól.

A tervező: Sziklai Zsigmond építész. 1864-1936 után. Oklevelét 1887-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. Tervezői és vállalkozó irodája volt, kivitelezéssel is foglalkozott. II. kerület Zsigmond u. 1.-ben lakott. Az első budapesti mozgóképszínház üzemeltetésére is ő kapta az engedélyt 1896-ban[1]. Peres iratokból kiderül, hogy építkezési tevékenysége nem volt panaszmentes. Egy ízben az asztalosmunkák díja körül támadt nézeteltérés miatt találták bűnösnek, és annak megfizetésére kötelezték, mint I. számú alperest.[2] További épületei:

Kálmán Imre utca 21. 1895. Eklektikus épület

Andrássy út 39. Párizsi Nagyáruház épülete. 1907.

VII. ker. István és Nefelejcs utca sarkán Brill Ferenc számára épült ház. 1892.

Az építtető: Feledi Mór építési vállalkozó, háztulajdonos. Feledi Miksa felesége Fuchs Karolina volt. Feledi Miksa Sziklai Zsigmonddal is több épület építésében vett részt, nem minden esetben feddhetetlen minőséget hozva létre. Több peres ügye volt, ahol elmarasztalták a ki nem fizetett számlákért, rossz minőségben elkészült munkákért.

Építőmester: Bachl Ferenc, VIII. Holló utca 7. Feleségétől Goebel Melániától 1893-ban elvált, közös lánygyermekük után havi 7 forint tartásdíjat és egyszeri 1500ft-ot fizetett. Nevéhez további épületek kivitelezése és néhány önálló terv is köthető: 1892-ben a pesti 9976. tkv. ingatlanon emelendő baptista templom építésért járó munkadíjat csak peres eljárással tudta megkapni. 1891-ből a Gellérthegy oldalába tervezett fa szerkezetű tekepályát és mulató helyiséget a Szirtes útra. A Holló utca 7. szám alatti négylakásos földszinti házat 1885-ben építette át sógora Goebel Károly fővárosi vásárfelügyelő számára saját tervek alapján. A Barcsay utca. 6. számú házon együtt dolgozott Sziklai Zsigmonddal. A tervet 1891-ben engedélyezték. Az épületfaragások terén alkotott igazán, ezen épület erkélyének részlettervét is ő jegyzi. További épületei: Nyugati tér 4.  1891., Hercegprímás utca 4. 1885-86.

A lakók:

1894:

Rex Manó                    szatócs, fűszerkereskedő

Stern Adolf                       mezőgazdasági gépüzlete

Suchny Gyula                  bornagykereskedő

Lichtmann Lajos             bádogos

Szuberra István               hentes

Propper és Ferund Szállító

Blum Sarolta                    szülésznő

Balogh Ignácz dr           ügyvéd

Abeles Náthán                                ügynök

Braunberger Sándor      ügynök

Bródy Miksa                     magánhiv.

Eisler József                     ügynök

Faludi Adolf                     ügynök

Fehér Gyula                     pénztárnok

Fleiszl Róbert            építész

Flesch Johanna              magánzónő

Hegedüs Ferenc       operaházi énekes

Kardos Ignácz                 MÁV hivatalnok

Kárpáti Irén                      zenetanárnő

Kohn Mór                          mészáros

Mellinger Sándor           hivatalnok

Moldován Kálmán         ügynök

Morgenstein Vilmos     szabó

Neumann Adolf             magánzó

Neumann Jónás             korrektor

Pálmay Andor                                 hivatalnok

Rácz Fábián                      MÁV hivatalnok

Rothmüller Dávid          ügynök

Rózsa Ferenc dr              ügyvéd jelölt

Stern Adolfné                  magánzónő

Tassy Kálmán                  BK. Hivatalnok

Ungár Sándor                  hivatalnok

 

Hegedüs Ferenc operaénekes (Szabadka 1856- Bp. 1929. Augusztus 3.), Operaénekes (basszus-buffo).  1887-től 1924-ig a Magyar Operaház társulatának tagja.

Fleiszl (Fleischl?) Róbert építész neve meglehet tévesen szerepel a Budapesti czím és lakjegyzékben.  Fleischl Róbert építész nevét ugyanebben az évben a Teréz krt. 22-ben is feltűntetik, 1886-ban pedig a Teréz krt. 40. szám alatt lakott. Fleischl Róbert (Pest vagy Buda 1864-Bp. 1926.02.24.) építészmérnök végzettségét a budai Műegyetemen szerezte. A Magyar Építőművészek Szövetségének tagja volt, Alpár Ignác, Czigler Győző és Weber Antal irodájában szerzett gyakorlatot, majd 1891-ben önálló irodát alapított, és sorra kapta a komoly megbízásokat, melyek között a fővárosi posta- és távíró kísérleti állomás és az Unió Biztosító Rt. székháza is szerepelt[3].

1900-1901:

Ez az időszak tekinthető a ház aranykorának. Minden lakása lakott volt, Itt működött a Szabad Lyceum tudományos ismeretterjesztő társaság, lakói között tudjuk dr. Balogh Ignác, dr. Steiner Lajos és dr. Urbach Lajos ügyvédeket, Hilf Kálmán orvost, ott működött a Balassa és Társa fodrász és borbélyüzlet, Blau Mór cipész, Kohn Pál mészáros, Singer Lipót sajtkereskedő, Horgenstern Vilmos szabó, Fuchs Dávid festékgyáros, akinek könyv és nyomdaipari gépeinek főraktára is a házban volt. A lakók között földbirtokos, bankhivatalnok, szülésznő, faügynök, varrónő és bútorszállító is megtalálható volt.

A teljes dokumentáció letölthető itt.

Források

  • (1) HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006) (HU BFL XV.17.d-329)
  • (2) ()
  • (3) (Hu BFL VII.-185-1892-3021)
  • (4) Budapesti Czím- és Lakásjegyzék (1894.)
  • (5) (Hu BFL VII.-211.a.-1895-0098)
  • (6) (Hu BFL VII.2.c.-1897-I.0414)
  • (7) (http://velenceblog.com/2015/02/20/a-valamikori-velencei-gazdagokrol-1874-1930/)
  • (8) (HU BFL VII.151.-1913-0687)
  • (9) (http://mtda.hu/books/deri_gyula_szabadoktatas_tortenete.pdf)
  • (10) (http://epa.oszk.hu/02100/02181/00315/pdf/EPA02181_Termeszettudomanyi_kozlony_1895_592-595.pdf)
  • (11) ()
  • (12) ()

A ház programjai