A ház programjai

Üllői út 303. - BGSZC Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakgimnázium és Szakközépiskola

megtekintés a térképen
+5
  • Tervező:

    Csaba László
  • Építés éve:

    1948, 1949
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    oktatási intézmény
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00-17:00
  • Kutatva:

    2021
  • Helyrajzi szám:

    nincs adat
  • Fotó:

    Jobb Tímea
  • Kutatás:

    Kovács Zsófia, Békés Anna
  • Önkéntesek:

    Kövesdiné Darabos Katalin

Leírás

Az épület
Csaba László (1924–1995) kétszeres Ybl-díjas építész első megvalósult alkotása a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. számára tervezett iparitanuló-iskola az Üllői úton, az egykori gyárterület közvetlen szomszédságában.


A Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Gépgyári Művek Rt. logója (1912)
Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [Tambo]

Az 1911-ben alapított Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. kalandos előélet után települt le az akkor még önálló Kispesten. Hofherr Mátyás – majd később fia, Hofherr Albert – a századelőn építette meg traktorgyárát az akkor még Budapesttől független, gyár- és nyaralótelepnek számító Kispest szélén. A gyár mellett halad el a lajosmizsei vasút. Az Üllői út túloldalán egy másik jelentős üzem, a Teudloff–Dietrich gyár helyezkedett el. Mindkét üzemben képeztek tanoncokat, ehhez tanműhelyeket alakítottak ki korábbi csarnokokból. Ma mindkét épület a Ganz Iskolához tartozik, az Üllői út 303. szám alatti ’A’ épület az iskola hivatalos székhelye. A kispesti építkezések komoly kihívások elé állították a tervezőket, a város eredeti felszíne ugyanis lápos, vizenyős, a talajvíz magasan áll. Idősebb kispestiek arra emlékeznek, hogy az iskola helyén valamikor tó volt, amiben horgászni lehetett, sőt korábban a Vas Gereben utcát is Csatorna utcának hívták.[1][2] A második világháború után a gyárat nemzeti vállalattá nyilvánították, majd államosították. 1951-től a Vörös Csillag Traktorgyár nevet viselte. Legismertebb terméke a Dutra-gépsorozat volt.[3] A gyárat később a győri Rába Vagon- és Gépgyárhoz csatolták, majd felszámolták;[4] az Üllői úti telephelyen ma számos cég működik. A telket dél felől ma a Hofherr Albert utca, északról a Vas Gereben utca, keletről az Üllői út határolja, nyugaton egy névtelen kis utca húzódik.

A Csaba László tervezte iskolaépület két, egymásra merőlegesen, T alakban elhelyezett szárnyból áll. A talajszint változását kihasználó, az utcával párhuzamos főépület alagsor + két szintes, míg az udvari szárny kétszintes. Középület jellegét a bejárat elegáns kialakítása érzékelteti: az udvari szárny alsó és középső szintje a pofafalakhoz képest kissé hátrébb lép, és a fal vakolatát itt téglaburkolat váltja fel; az így teremtett téri mélység előtt négy kecses oszlop tartja a legfelső szintet. A bejárat ugyan a kerti szárny középtengelyében, a főhomlokzat közepén nyílik, de az utcaszintről átvezetett, aszimmetrikus vasbeton híd, amelynek vízszintes nyúlványa a jobboldali két oszlopot is magába foglalja, mégis mozgalmasságot kölcsönöz az összképnek.


Az ipartanuló-iskola építése.
Kép forrása: Csaba László hagyatéka, a Csaba család hozzájárulásával

A homlokzat többi része egészen egyszerű, raszteresen elhelyezett, álló formátumú ablaksorok tagolják; az egyedüli kivétel a két szárny találkozásánál kialakított nyaktag, amelyet fémszerkezetes üveghomlokzat borít; itt lehet kilépni az udvarra is.[5] Az épület legérdekesebb része, a bejárati híd, amely az utcaszintről a hirtelen lemélyülő, az alagsornak önálló homlokzatot engedő terepszintváltáson ível át, ismerős motívum: ilyennel találkozunk a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Lauber László és Szendrői Jenő tervei szerint épült épületének Ménesi úti főbejáratánál is. Az épület átadásának valószínűsíthető dátumáról (a tervező saját datálása mellett a Magyar Technika folyóirat 1949. április 10-i számának 61. oldala tanúskodik: „A Hofherr-Schrantz gyár új ipari tanuló iskola létesítését is tervezi. Valószínűleg május végén nyitják meg, egyelőre 200 fő részére.”[6]

Az épület több névváltás után jelenleg is eredeti funkcióját szolgálja: amikor a traktorgyár nevet váltott, az iskola is a Vörös Csillag Szakmunkásképző nevet viselte. A rendszerváltás után 4. számú Deák Ferenc Szakmunkásképző Iskola lett, majd 1997-ben összevonták a Józsefvárosban és Kőbányán működő Ganz Ábrahám Iskolával.[7]


Szemelvény forrása: Képes Újság, 1970. 11. évf. 12. sz. p. 22. [ARCANUM]

A megnövekedett tanulói létszám, a sokféle képzési irány igényeinek kielégítésére az épületet újabb szintekkel bővítették. 1999 óta a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának otthona.[8] A jelenlegi állapot az 1999-es átépítés után jött létre, színezéssel jelezték, hol ér véget az eredeti épület, hol kezdődik a ráépítés. Az előtérben található a recepció, illetve innen nyílik a lépcsőház is. A szemközti folyosón található a lift. Az átépítéskor az eredetileg lapos tetős épület sátortetőt kapott, a tetőtérben is tantermek vannak. A képzésnek megfelelően az informatikatermek mellett CNC-labor is található 3D nyomtatóval.

Az építész
Csaba László, akit elsősorban templomépítészként tartunk számon, az iskola tervezésekor a MEZŐTERV munkatársa volt.

| „Érdekes módon a Hofherr–Schrantz–Vörös Csillag iskolaépülete elkészültekor egy sajátos publikációs űrbe hullott. A Tér és Forma megszüntetését követően 1949-ben az Új Építészet kiadása is abbamaradt (a Magyar Építőművészet pedig 1944-1952 között egyáltalán nem jelent meg). Így történhetett, hogy ezt a házat nem publikálták sehol, és tudtommal nem szerepel a szakirodalomban sem. Azt is mondhatjuk: „most került elő””

– írja Kovács Dániel, Csaba László életművének kutatója.[9] Később Csaba László az IPARTERV mérnöke lett. Ő tervezte a szocialista időszak modern katolikus templomait, mint például a cserépváraljai, a hollóházi és a békásmegyeri.[10] Kétszer tüntették ki Ybl- díjjal, 1958-ban és 1988-ban. 1995-ben hunyt el.[11]


Hofherr–Schrantz-Vörös Csillag traktorgyár iskolája (1948-49)
Kép forrása: Csaba László hagyatéka, a Csaba család hozzájárulásával

Az épület érdekességei
A sátortetőn napelemek találhatók. A tetőtéri ablakokat speciális hővisszaverő fóliával fedték, így csökkenteni lehet a beépített és utólag telepített légkondicionálók használatát.

Az alagsorban ma a technikai dolgozók kaptak helyet. Eredetileg itt a testedzéshez szükséges eszközök voltak, korábban, a felújítás előtt a víz is gyakran betört az alagsorba.[12]

A két szárny találkozásánál az első emeleten kis erkély található, ezt csak nagyobb rendezvények alkalmából használják.

Az itt működő iskolák érdekességei
Örök vita a szakképzésben a közismereti tárgyak és a szakoktatás aránya. A korábban itt működő szakiskolában a Magyar Vasmunkások Lapjának tanúsága szerint élénk sportélet zajlott, a Vasas kupán többször értek el dobogós helyezést asztaliteniszben és labdarúgásban. A Művelődési Közlöny több számában szerepel a szakiskola valamely diákja mint pl. a Nyelvhasználati verseny díjazottja. 1978-ban a képzőművészeti szakkör kiállítást rendezett a diákok munkáiból.[13]


Kép forrása: Csaba László hagyatéka, a Csaba család hozzájárulásával

A Ganz Iskola ugyanúgy egy nagy gyár képzőhelye volt, mint az itt működő szakiskola. Amikor költözniük kellett, azért döntöttek a kispesti épület mellett, mert a korábbi kőbányai székhelyhez igazodó, több mint 100 éves beiskolázási körzetet így nem kellett módosítani.

Az iskola 1998-ban (az összevonás után) továbbra is az Óbudai Egyetem gyakorlóhelye maradt, így már több mint 45 éve szoros kapcsolatban dolgoznak a tanárképzés területén. Együttműködési szerződésük van a Pécsi Tudományegyetemmel is, de az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is szokott hozzájuk hallgatókat küldeni.

A ház programjai