1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    1. Az utca és a telek

    A jelenlegi épület valahol ott áll, ahol a Budai vár az 1868-as ostromakor a déli ágyúsáncok húzódtak, az Ördögárok és a Budai vár déli kortinafala között félúton. A terület a korabeli metszetek és térképek tanúsága szerint már a középkor óta beépített volt a közeli révátkelő, a napsütötte hegyoldalak, a hévízű források virágzó településrészt alakítottak ki, melyet a hódoltság alatt a törökök is tovább használtak. A visszafoglalás után a területre rácok települtek be. Az első ránk maradt térképek az ostrom kapcsán és ezt követően születtek. Ezen a jelenlegi háztömb már szerepel – feltehetően a korábbi falak és romok felhasználásával épült újjá. Keletről a rakpart, nyugatról a fő utca kíséri. A 18. századi metszetek elnagyolt rajzai alapján kétszintes (földszint+emelet) lakóházak álltak egymáshoz tapasztva, tetőgerincük a Dunával párhuzamosan húzódott. Az 1811-es budai tűzvész nem kímélte a Tabánt, feltehetően egy újabb építés tehető az ezt követő időszakra. Az első fotó 1890-ben készült erről a szakaszról, ekkor még álltak ezek az egyszerű, klasszicizáló házak. Budapest rohamos fejlődése végül Buda ezen részére is kiterjedt, a telkeket tehetős befektetők vásárolták meg, akik nem túl elegáns, kisebb, de a korábbinál  jóval magas bérházakat emeltek a korábbiak helyére.

    A Fő utca a korai térképeken németül Haupt gasse néven szerepel, 1882-től kapja a Döbrentei utca nevet (hőgyészi Döbrentei Gábor költőről és királyi tanácsosról. Élt 1785-1851.). A Duna felőli oldal 1854-ben Donau Zeile nevet viselte, később már magyarul Várkert rakpartnak hívták. Ez alól csak röpke ideig tettek kivételt: 1912-37 között Zita királynéról nevezték el,  1945-ben rövid ideig Belioannisz rakpartra keresztelték.

    1. A korábbi épületek

    A jelenleg látható épület helyén ezt megelőzően két szintes alacsony épület állt. Az 1811-es nagy Tabáni tűzvészt követően a feltehetően még korábbi földszintes épület maradványainak felhasználásával 1813-ban kapott építési engedélyt Puli (Puly) Mihály orvos, hogy kibővítse és emeletráépítéssel kényelmesebbé tegye a meglevő épületet. Az új lakóház középudvaros épület volt, több (négy) különálló, kétszobás lakással, tágas konyhával rendelkezett, lakásonként saját closettal. A ház 1910-ben özvegy Forster Gézánéé volt. Lakói  között varrónő, szobafestő, vívómester, magánzó, kereskedősegéd és betűszedő volt. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy később milyen illusztris személyek lettek az új épületben a lakók.

    1. A jelenlegi épület

    A telket 1910-ben vásárolta meg Báró Harkányi Béla Özvegy Forster Gézánétól. A rajta álló épületet 1912-ben elbontotta, helyére Alpár Ignác neves építésszel 1911-ben terveztette meg az elegáns, modern, főúri lakásigényeket kielégítő bérházának tervét. Az ötemeletes palota 1913-ban készült el. Belső terei és homlokzata már csak alig néhány részletében idézi a valaha volt pompás és elegáns épületet.

    A tervek alapján képet kaphatunk az építtető elképzeléséről. A két utca között elterülő telek két homlokzatú épületet emeltetett, belső udvarral, modern felvonóval, a teljes szintet lefedő nagyszerű lakásokkal. Az épület legelegánsabb része a Dunára nézett. Emiatt a korábbi bejáratot áttették a Várkert rakpart felé. A keskeny telken ez a bal oldalon nyílt, innen lehetett egy keskeny  kapuáthajtón keresztül az udvarra jutni. Az első emeleti lakás számára a jobb oldalon alakítottak ki külön magánbejáratot. Az épületet kerek lépcsőházának közepén lifttel látták el. A pincében helyezték el ennek gépházát, valamint a fűtéshez szolgáló fa és tüzelőanyag raktárakat. Az emeleti lakásokban nemcsak szobák és cselédszobák, de több fürdőszoba, inasszobák, ruhatár, télikert, alkóv, hall is helyet kapott. Az első emeleti lakás saját használatra készült. Az alaprajzon emiatt is pontosabb meghatározású, személyes használatú tereket találunk. Lévén a báró csillagász, fontos hely lehetett a fénykép-kamra, mely a bejárat közelében kapott helyet. A teljes, Duna felé néző szárnyat elfoglalja a báró lakosztálya, mely dolgozószobából, fogadószobából, hálószobából és tágas fürdőszobából  állt. A dolgozó és a fogadószobából a homlokzati síkból kiöblösödő ablakfülkék álltak. A két ablak között a homlokzaton a családi címer jelent meg a nagy felületen, benne a család jelmondatával: IN VERITATE VIKTORIA. A lakás Döbrentei utca felé eső részen állt a konyha, mellette két lakószobával, az udvar felé néző cselédszobával, valamint kamrával, fürdőszobával. Az elismert tudós, matematikus és asztronómia professzor Harkányi Béla a ház felépítésétől 1932-ben bekövetkezett haláláig lakott itt.

    Az első emeleti lakáshoz nagyon hasonló főúri lakások kaptak helyet az ezt követő szinteken, azzal a különbséggel, hogy a Duna felé három egyforma, egymásból nyíló lakószobát helyeztek el. A földszinten házmesteri lakás, továbbá a Döbrentei utca felé egy üzlethelyiség is nyílt. Az épület nemcsak felszereltségében, de külső jegyeiben is modernnek számított: homlokzata szecessziós díszítést kapott. Ennek finomságát a visszafogott vakolatarchitektúra és a finommívű rácsozatok adták. Sajnos a az 56-os forradalom után készült képen jól látszik, hogy az első emeleti erkély teljesen elpusztult, a rácsozat maradványai sután lógnak alá. A homlokzat vakolata szinte teljesen megsemmisült, a Harkányiak címerének csak a helyét jelzi a téglahomlokzat beszögellése (innen sejthető, hogy eredetileg kőlapra kifaragva helyezhették el). Az épület homlokzata valamivel magasabb, mint a környezőé épületeké, de visszafogottságával, szép arányaival harmonikusan simul bele környezetébe. Az épület tetején tetőkertet alakítottak ki.

    1. Az építtető:

    Báró taktaharkányi Harkányi Béla (Pest, 1869. április 11. – Budapest, 1932. január 23.) csillagász, tudós, a csillagok hőmérsékletének meghatározásával foglalkozott.1901-ben a világon elsőként határozta meg elméleti úton néhány csillag felszíni hőmérsékletét, majd ez alapján a csillagok méreteit. 1905-ben megmagyarázta a Balatonon tapasztalható „aranyhíd” jelenségének keletkezését. Matematikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az ógyallai Magyar Királyi Asztrofizikai Obszervatórium főobszervátora volt.

    Családja zsidó származású volt, eredetileg a Koppely nevet viselte. Nagyapja, Fülöp kapta 1867-ben a nemesi címet Ferencz Józseftől, és egyúttal vette fel a Harkányi nevet. Énnek fiai , Frigyes és Károly 1895-ben nyerte el a bárói címet. A család tagjai jelentős politikusok, közgazdászok, bankárok voltak. Harkányi Béla a család pesti épületében, a Váci u. 12.-ben lakott. Testvérével megörökölte az épületet  melynek helyére szintén Alpár Ignác irodájával készítettek bérház terveket. Ő maga inkábba Várkert rakparti ingatlanába költözött. Feleségét Hieronymi Károly a kereskedelmi miniszter lányát 1908-ban vette feleségül, gyermekük nem született.

    1. Az építész:

    Alpár Ignác Pest, 1855. június 17. – Zürich, 1928. április 27. Oklevelét 1877-ben szerezte, Berlin–Charlottenburgban. (Bauakademie)

    Berlini irodákban töltött gyakorlat és olasz tanulmányút után 1882 és 1888 között Hauszmann Alajos tanársegédje volt a budapesti Műegyetemen. A kiegyezés után Magyarország területén beindult nagyarányú közigazgatási és középület-tervezés keretében jutott Alpár jelentős feladatokhoz. A korszak egyik legnagyobb létszámú irodáját vezette, ahol rendkívül sok díjnyertes pályaterv, vidéki és budapesti bérházak és középületek tervei készültek, elsősorban historizáló eklektikus stílusban. Irodája tervezte a legtöbb budapesti banképületet is. A korszakra és így stílusára a historizálás volt jellemző, de a 10-es években már a szecesszió elemeivel vegyítette. Kuriózum tehát ez az épület, hiszen szecessziós stílusban igen keveset alkotott, párdarabja az Andrássy úti, vele egy időben épült Harkányi –ház, bár ez annál visszafogottabb megjelenésű. Szépen felújítva, az elpusztult részeket kijavítva, rekonstruálva a Dunapart gyöngyszeme lehetne.

    1. A ház lakói

    Az elegáns épületbe már 1913-ben új lakók költöztek: dr. Burchard Bélavára Andor r.t. igazgató helyettes, Burchard Konrád főrendiházy tag, igazgató elnök, Forster Jenő Hálókocsitársaság igazgató, báró Jeszenszky József, kir. Gazd. Gyak. és Gardovszky Róbert építési alkalmazott. Három lakásba is be volt vezetve a telefon.

    Harkányi Béla I. emeleti lakásában lakott 1962-től halálukig a Vas István Kossuth díjas költő és Szántó Piroska Kossuth díjas festőművész házaspár. A 117 m2-es lakást a bútorokkal, hagyatékkal együtt a Szombathelyi Képtárra testálták, azzal a kikötéssel, hogy a lakásban emlékmúzeumot alakítsanak ki. A lakásmúzeum 2012-ig működött, ekkor a fenntartás nehézségei miatt bizonytalan időre bezárt.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó - Bonex, 1990.

    Házak a közelben