A ház programjai

Vigadó tér 2.

+15
  • Tervező:

    Feszl Frigyes
  • Építés éve:

    1859, 1860, 1861, 1862, 1863, 1864, 1865
  • Építtető:

    Pest városa
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    középület
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    24429
  • Fotó:

    Szodorai Regina
  • Kutatás:

    Balassa Tímea, Dócs Janka
  • Önkéntesek:

    Maksai Ági, Száraz Anna

Leírás

A Pesti Vigadó története

A török hódoltság 1686-ban bekövetkezett bukásakor a zömében magyarok lakta, fontos kereskedelmi utak találkozásában fekvő vásárváros, Pest romokban hevert, ám néhány évtized alatt erőre kapott. A mai Vigadó tér környékén akkoriban egy zord kőtömeg, a várost védő rondella terpeszkedett – ez volt Pest északi határa.

A mai Vigadó elődje, a Pollack Mihály tervei alapján épült, 1833-ban megnyílt Redoute a legmagasabb szintű kultúra otthona volt. Több alkalommal koncertezett az épületben Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, illetve az idősebb, majd az ifjabb Johann Strauss. Az 1848-49-es szabadságharcban Hentzi osztrák generális a szemközti Budai várból rommá lövette az épületet.

Redoute, forrás

Feszl Frigyes tervei alapján csak 1865-ben nyithatta meg újra kapuit a Vigadó, amely jeles eseményeknek adott otthont. 1867-ben a Vigadóban tartották Ferenc József koronázási bankettjét, majd itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Koncerttermében fellépett többek közt Bartók Béla, Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter és Herbert von Karajan.

A II. világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, s kétségessé vált az épületrom jövője. Végül 1954-ben a Vigadót felvették a műemlékjegyzékbe, majd a megmenekülését kívánó szakemberek „a szabadságharc forradalmi szellemében fogant romantikus építészet egyetlen alkotását” védelmükbe vették, s végül az illetékesek az ötvenes évek végén engedélyezték a kulturális létesítmény újjáépítését.

Vigadó tér, szovjet repülős emlékmű, háttérben a Vigadó épülete, 1956. Fortepan, 23668, orig: Pesti Srác

1968-ban kezdtek hozzá az építkezéshez, illetve bontáshoz, hiszen az épület számos részét megszüntették vagy átalakították. Az újjáépített Vigadó 1980. márciusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Az épület a második világháború után koncertek és kulturális rendezvények helyszíne volt, majd 2004-ben bezárt.

A 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia székházaként újranyitott Pesti Vigadó Európa első összművészeti központjaként kulturális- és művészeti rendezvények tökéletes helyszíne, amely folyamatosan változó kiállításokkal is várja látogatóit.

Vígadó a 2014-re befejeződő felújítás után, Éger-Czope Anna/Vigadó

Az épület alsó- és földszintjén helyezkedik el három kiállítói térrel a Vigadó Galéria. Szintén a földszinten kapott helyet a Magyar Művészeti Akadémia könyvtára és olvasóterme, az Étterem és Kávézó, valamint itt található impozáns Előcsarnok és a Foyer. A II. emeleti Díszteremhez – a hozzá kapcsolódó Díszpáholyhoz, Északi és Déli termekhez – az elegáns Díszlépcső vezet el, míg az épület egyéb szintjei a két panoráma lifttel, illetve a lépcsőházon keresztül közelíthetőek meg. A IV. emeleten a Makovecz terem és a Sinkovits Imre Kamaraszínpad, az V. és VI. emeleten pedig egyedülállóan kialakított többcélú kiállítótermek vannak. A legfelső emeletről közvetlenül érhető el a Dunára néző Panoráma terasz, amely gyönyörű kilátással szolgál a Citadellától a Budai Várig.

A kilátás a teraszról, fotó: Éger-Czope Anna/Vígadó

Források

  • (1) (Pesti Vigadó NKft. Kommunikációs- és marketing csoport/Nyírő Nikolett)

A ház programjai