A ház programjai

Ybl Miklós tér 2-6.

  • Tervező:

    Ybl Miklós
  • Építés éve:

    1873, 1874, 1875, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880, 1881, 1882
  • Építtető:

    Fővárosi Közmunkák Tanácsa
  • Építő:

    Szkalnitzky Antal, Ybl Miklós, Diescher József
  • Épület funkciója:

    középület
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    6452?
  • Kutatás:

    Kecskeméti Boglárka

Leírás

A Várkert Bazár egyszerre képvisel történelmi, kulturális és természeti élményt. 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike illetve a világörökség részét képezi.

A budai Várhegy délkeleti területe a kezdetektől fogva a Királyi vár erődrendszerének fontos részét alkotta. Feltehetően a XV. században, Zsigmond- korban épültek az egykor a Dunáig kifutó kortinafalak, és az azokat összekötő zárófalak, amelyek leginkább meghatározó elemei voltak a várkertnek. A kortinafalak közötti védett udvaron feltehetően istállók és raktárak hosszúkás épületei töltötték meg az udvart, a folyó partszakaszát pedig erődítések. A várból a déli kortinafalon lehetett feljutni, valamint az alatta levő vízelvezető folyosóban.

Déli Kortinafal végénél a hatalmas Vízi-rondella (Ali pasa bástyája) a török korban a vízszállítás biztosítására épült fel a parton, amely a Szapolyai-korban (1530 körül) kiépített Vízhordó folyosóhoz és kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán a Vár fokozatosan elvesztette hadi jelentőségét, falakkal körülvett területek kezdtek megnyílni, a várfalak a kialakuló várkertek támfalaivá váltak. A kortinafalak közötti udvarban ekkor öntőházak (ágyúöntő) helyezkedtek el. A parti út szélesítése miatt 1780 körül lebontották a Vízi-rondellát, az egykori zárófalak előtti keskeny sávban pedig kisebb lakóházak jelentek meg.

A XIX. században a palota fontosságának növekedése szükségessé tette a Duna-part ezen szakaszának rendezését. A kereskedelmi funkciót betöltő Várkert bazár tervét Reittner Ferenc 1874-ben vázolta fel. Podmaniczky Frigyes (Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke) ezt a kiemelkedő építkezést a korszak legjelentősebb építészének szánta, Ybl Miklósnak. A Várkert rakparton 11 lakóépület és egy magánkert állt itt, amit lebontottak.

Ybl Miklós tervei alapján 1875-1880 között épült fel a Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese (lakóházak, bazársor), amely méltó keretet adott a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Tervének Reittner Ferenc féle papírra vetett ötlete alapján készült. Ekkor már védő funkció szerepe csökkent és elsődleges cél a várba gyalogos feljutás volt. Előtérbe került a kertekben való gyönyörködés a palotába felvezető úton. 1868-1870 között megépült a Budavári Sikló, ami szintén a palotába jutást segítette elő.

Épületelemzés:

Határoló utcák: Ybl Miklós tér 9-11. ,Öntőház utca 11.; Sándor Móric lépcső 1.

Ybl Miklós figyelembe vette Reittner ferenc terveit, valamint a meglévő középkori épületrészeket ( kortinafalak, a vízhordó lépcsők, várfalak)és ezek köré alakította ki neoreneszánsz stílusban a palotába történő feljutás útvonalait. Déli végét a Sándor Móric sétánnyal és palotaépülettel zárta, melyek bérlakásokként funkcionáltak. Északi végét a királyi testőrségnek felépített palotával határolta valamint a kortina fallal. Ezek sorosan épültek be az utcavonalba. Stílusuk alapján a közrefogott egység részét képezik.

Déli palota (Ma F és E palota) háromemeletes, 5+5 tengelyes, az első emelet fölött övpárkánnyal, a jobb oldali rész fölött balusztrádos attikával zárva. Az első és harmadik emeletek mezzanin (félemelet) szintként jelentkeznek a homlokzaton. Az É-i épület (volt testőri palota) két szintes. Szintén övpárkányos és az első emelet itt is mezzanin szintként jelentkezik a homlokzaton. Az épületek középtengelyeiben nyílnak a kapuk (a D-i épületen kettő).
A palotaépületek mellett közvetlenül bazársorok épületével folytatódik (déli és északi). Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben. 1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Szobrászgenerációk dolgoztak itt, s számos köztéri szobor itt született. A hangsúlyos rizalitokkal tagolt, sokszor erős attikával kiemelt homlokzat, a pillér-ívezet, oszlop-gerendázat párosítás, a nyílásoknál az ún. Palladio-motívum jellemzi. A tíz-tíz tengelyes árkádsor tengelyei között dór pilaszterek, főpárkánya balusztrádos attikafallal lezárt, terrakotta vázákkal volt díszítve.

A bazársorok zárásaképpen a déli oldalon Fülke pavilon, még északi oldalon Lépcső pavilon zár. A bazársor, golyvás párkányzata és pilaszterei ellenére is feltehetően a Colosseumról nyerte mintáját. Diadalívhez hasonlóak a pavilonok, bár itt a középső nyílást nem kísérik kisebbek a széleken, de az elrendezés ugyanaz: szabadon álló oszlopokkal nem egyenlő arányban ritmizált félköríves nyílással áttört falfelületet golyvázott párkány zár le. A középrészt két oldalról közrefogó pavilonok háromtengelyesek, középrészük emeletes, nagyméretű fülkeszerű nyílással. A felső emeleten kőbalusztrádos erkély van, a földszintjén timpanonos kapu. A fülke dongaboltozatán színes mázas, kazettás majolika borítás. A homlokzat földszintje kváderezett, az emeletet sgraffito borította.

A két pavilon között húzódik a Gloriette, illetve a rámpák, amik szerpentinszerűen emelkedő, kőbalusztrádos, kőoszlopos pergolával felvezetnek a zöld kertbe. A Gloriettébe vezető lépcső alsó indításánál egy-egy kő oroszlánszobor (Feszler Leó munkája) díszíti.

Megvalósulás utáni időszak:

A II. világháború után az erődrendszer minél teljesebb rekonstrukciója érdekében elbontották a kortinafalak környezetében álló, összeköttetést biztosító lépcsőtornyokat és pavilonokat, megszüntetve ezzel a közlekedési útvonalakat. A Várkert Bazár együttesét 1957-1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülőfülkés szakaszát. A korábbi tervekben még a Vízi- rondella rekonstrukciója és a Bazár egy részének bontása is szerepelt, ám ez nem valósult meg.

1961-ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain, amely 1981- es bezárásáig működött. Az Ifjúsági park nem tervezett használatnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas az épületegyüttes. A Várkert Bazár állapota a 80-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A Várkert Bazár felújítására, hasznosítására ezután számos terv készült, de elhatározásra csak 2011-ben jutottak. A közbeszerzés és tervezés után a kivitelezés 2013 nyarán indult el. április 3.-án került sor az átadásra, ami nagy népszerűségnek örvendett. Közel ötvenezren tekintették meg. Április 7.-én ismét bezárt a bazár és elkezdődött a második üteme a fejlesztésnek. Elkészült a 300 férőhelyes mélygarázs és a multifunkciós rendezvényközpont, valamint a reneszánsz kert. 2014. augusztus 29.én nyitotta meg újra kapuit a várkert. A felújításokon mozgólépcsőt is
építettek be. A régebbi rekonstrukciós meglévő részek korhűen lettek visszaépítve illetve felújítva. Az újabb kiegészítéseket corten acélből készítették, ezáltal jól elkülönül.

Teljes dokumentáció ITT

FORRÁSOK:

http://ybl.bparchiv.hu/temak/varkerti-egyuttes-lakohazak-bazar-kioszk

http://index.hu/urbanista/2014/08/29/tudjatok_mi_a_legmenobb_az_uj_varkert_bazarban_nem_a_ muemleki_resz_hanem_ami_mogotte_van/

http://urbface.com/budapest/varkert-bazar

http://www.varfejlesztes.hu/latnivalok/a-varkert-bazar-tortenete

http://epiteszforum.hu/files/VK_muszaki_leiras.pdf

A ház programjai