• Tervező:

    Stein Rezső
  • Építés éve:

    1931, 1932
  • Építtető:

    özv. Bleier Árminné Grosz Janka
  • Építő:

    Bíró Elemér
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Helyrajzi szám:

    14568/2
  • Második cím:

    Árpád fejedelem útja 13.
  • Kutatás:

    Ódry Emese

Leírás

A Kavics utca 2/A szám alatt található kétemeletes ház lakóház funkciót tölt be. A II. kerületi Kavics utca és az Árpád fejedelem útja sarkán áll. Az Árpád fejedelem útjára néző homlokzata a Duna-partra néz.

A ház eredeti terve és később még a módosított terve is eltér a mai, megvalósult állapottól. A mai ház neoreneszánsz stíluselemeket mutat. A Kavics utcai homlokzat alapvetően vízszintesen hangsúlyozott, 4 tengelyű, a balszélső, kissé előreugró falsíkját az oldalsó sarokarmírozás még inkább kiemeli. A homlokzatot tovább tagolja a bejárat mellett két oldalt futó lizéna. A földszint lábazatát díszkövek hangsúlyozzák. A jobb szélső tengely földszinti két ablaka ablakkosarat kapott.

Az első emelet ablakainak szemöldök része hangsúlyozott. Az első és a 2. emeleten 1-1 díszes vaskorláttal ellátott kis erkély látható. Az korlátok leveles motívumokkal, hullámzó volutákkal, alatta fonódó ívsorral, valamint áttört, filigrán vaspálcákkal díszítettek. A Duna felől látszik jól, hogy a homlokzat vakolt párkányzatot kapott felül.

A Kavics utcai homlokzaton, az eredeti terveken minden ablak reneszánsz keretezésű, díszes, ez vagy nem valósult meg vagy átalakították később, jelenleg csak egyszerű vakolt keretezésük van. [1] A sarokarmírozás a terveken az egész épületen végig futott függőlegesen, ma csak az első emelet magasságában látható. Az 1932-es, módosított terven szoborfülkét is terveztek a bal szélső falsíkba, az első emelet magasságában, de végül ez sem valósult meg. Az 1931-es terven a homlokzat mívesebb, mint a módosított 1932-esen. A felépült ház pedig ennél is egyszerűbb lett, viszont az alap elrendezés, a tagolás, pont olyan, mint a terveken.

A ház belső részeiről készült első tervek is 1931-ből származnak, amikor a már meglévő, egy emeletes házra még egy emeletet húztak és belső elrendezését is módosították valamennyire, például eredetileg műhely is volt tervezve a földszinten, pince, házmesteri lakás, konyhák, kamra és 1-2 szoba mellé. Udvart is jelölnek a tervek.  A földszinti helységek a bejárattól induló folyosóról nyíltak jobbra és balra. Néhány szoba egymásról nyílt, például a konyhákról 1-1 szoba is.

Az első és a 2. emeleteken előszobák, konyhák, fürdőszobák, cselédszobák, és egyéb szobák kaptak helyet. A második emeleti ráépítéssel plusz szobák kerültek a házba: 1 szoba, 1 cselédszoba, 1 fürdő, 2 kamra, 2 mosdó és 1 konyha. A módosított terven a műhely már nem jelent meg, helyén szobák voltak.

Mivel az építkezés tervezete érintette az építési szabályozásokat, így a bővítéshez külön kérelmet kellet benyújtani a telekhatárokkal, és szabályozó vonalakkal ellátott helyszínrajzzal. 1932-ben, a módosított terv szerint, az eredeti terveket állították vissza a födém vasgerendáinak elrendezésében és méretében.

A ház tervezője Stein Rezső okleveles mérnök, irodája az Andrássy út 66 alatt volt. Az építőmester Bíró Elemér építési vállalkozó, kivitelező volt. A ház átalakításának megrendelője és tulajdonosa ekkor Özvegy Bleier Árminné Grosz Janka volt, aki feltehetőleg 1939-ig, haláláig itt lakott. A lakásjegyzékek szerint, 1928-ban még férjével, Bleier Ármin kereskedővel együtt volt a címre bejelentve. [2]

2001-ben állított emléktábla tanúskodik róla, hogy a ház híres lakója volt 1961-től Jobbágy Károly, József Attila – díjas költő. Jobbágy Károly 1921-ben született Balassagyarmaton. 1943-ban behívták katonának, orosz hadifogságba került, erről írt versei miatt a Szovjetunióban bebörtönözték. 1948-ban szabadult, elvégezte az ELTE magyar-orosz, majd műfordítói szakát. A forradalomról írt versei miatt nem engedték érvényesülni, középiskolai tanárként dolgozott tovább. Versei a hatvanas évek elejéig nem jelenhettek meg. Írt verseket a Népszavába, a Hídba és a Kelet Népébe. [3]

Források

A ház programjai

További házak a közelben