2018. december 19. Mi a Bauhaus tíz pontban? (És mi nem plusz egyben)

1.
A Bauhaus egy 1919-ben Weimarban alapított, és Dessauban, majd Berlinben egészen 1933-ig működő művészeti és designiskola volt. Teljes német neve: Staatliche Bauhaus, azaz „Állami Építő Ház”.

2.
A Bauhaus egészen formabontó iskolának számított: különlegessé és saját korában egyedivé tette a logikusan felépített program, a különféle műfajok közötti átjárás, az elmélet és a gyakorlat együttes jelenléte, valamint a diákok és az oktatók közötti közvetlen kapcsolat. A hallgatók számos területen kipróbálhatták magukat, mielőtt eldöntötték a szakosodás irányát. Ez a metódus számos iskolának szolgált mintaként a 20. században.

3.
A Bauhaus igazi tálentumkeltetőként működött. Az iskolát alapító Walter Gropiusnak volt érzéke a kollégák megválasztásához: rövidebb-hosszabb ideig oktatott a Bauhausban az orosz Vaszilij Kandinszkij, a magyar Moholy-Nagy László, a svájci Paul Klee, a német Ludwig Mies van der Rohe. Még a műhelyvezetők között is olyan, világhírű figurákat találunk, mint hazánkfia, Breuer Marcell építész-designer vagy az osztrák Herbert Bayer.

4.
A Bauhaus a design számos területén képes volt újat mutatni, vagy összegezni a meglévő innovációt. Az említett Herbert Bayer itt dolgozta ki csupa kisbetűből álló univerzális betűtípusát, Breuer Marcell itt fejlesztette ki híres csőbútorait, Gunta Stölzl pedig szintetikus anyagokkal kísérletezett a textilműhelyben.

5.
Az első dolog, ami az embernek a Bauhausról eszébe jut, a Dessauban emelt iskolaépület. Ez a város finanszírozásában, Gropius tervei alapján 1926–1927-ben készült el, és funkcionalizmusában, anyagaiban, tömegformálásában, tisztaszerkezetében is úttörő – ma is olyan, mintha tegnap adták volna át. A 20. századi modern építészet ikonjaként 1996 óta a világörökség része.

6.
Bár a Bauhausban csak 1927-ben indult konkrét építészeti oktatás, mégis erre a területen gyakorolta a legnagyobb hatást. Az első világháború előtti, funkcionalista kezdeményezéseket folytatva a Bauhaus a „tárgyilagos” építészet első számú műhelyévé vált. Az innen kirajzó építészek az Egyesült Államoktól Tel-Avivig vitték az iskola ethoszát.

7.
A 20. századi formatervezés egyik bölcsője ugyancsak a Bauhaus, ahova számos konkrét innováció is visszavezethető. A kísérletező iskola emellett a színház, a fotográfia, a film, sőt: a zene terén is maradandó hatást gyakorolt a kortársakra.

8.
Az iskola működését 1933-ban betiltották. Moholy-Nagy László 1937-ben kísérletet tett az újranyitására Chicagóban. A berlini Bauhaus-Archiv őrzi az iskolához kötődő dokumentumok, tárgyak legnagyobb gyűjteményét, többek közt Walter Gropius hagyatékát is. Weimarban a mai napig működik az egykor Gropius által átvett iskola utódintézménye, 1996 óta Bauhaus-Universität néven.

9.
A Bauhaus hamar jól csengő márkanévvé vált, szinonimájaként az egyszerű formáknak és színeknek, a purista és funkcionalista hozzáállásnak. Az építészetben, belsőépítészetben, formatervezésben, de még a tervezőgrafika esetében is a „bauhaus” egyértelmű jelző. A márkásításra a legjobb példa az 1960-ban alapított barkácsáruház-lánc, aminek persze semmi köze az iskolához (a hivatalos indok szerint neve az alapító Heinz-Georg Baus családnevéből jön).

10.
2019-ben szerte a világon ünneplik a Bauhaus alapításának centenáriumát. Weimarban és Dessauban új múzeumok nyílnak; a berlini archívum felépítése csúszik, csak 2022-re lesz kész. A Bauhaus Imaginista kiállítás-sorozat az iskola hatását térképezi fel Kínában, Japánban, Brazíliában és Moszkvában. A Budapest100 ehhez az ünnepléshez kapcsolódik a főváros modern építészeti értékeinek kutatásával és megmutatásával.

+1.
A Bauhaus nem stílusnév – de mára nem is csupán csak az eszmeiséget meghatározó gyűjtőnév, hanem tág értelemben, a modernitás szinonimájaként használt köznyelvi kifejezés. Bár építészettörténeti szempontból ez téves, hasonló jelentésváltozásra számos példát ismerünk. A „barokk” kifejezést például évszázadokon keresztül csak a zenére alkalmazták. Olaszországban a szecesszió „stile Liberty” néven ismert, a stílus terjesztésében úttörő brit lakberendezési üzlet, a Liberty & Co. után. Szóval ugyan a szaknyelvet illetően valószínűleg téves, de senki nem fog belehalni, ha azt mondjuk: ez a ház olyan bauhausos.

Hol tudok utánajárni?
A Bauhausról szóló szakirodalommal könyvtárakat lehetne megtölteni. Magyarul mindenesetre ajánlottak Pamer Nóra, Bajkay Éva, Passuth Krisztina és Ferkai András írásai, könyvei. Az évforduló kapcsán elindult a Bauhaus100 magazin, angolul és németül is – itt elérhetőek lesznek a fontosabb események.

 

2018.12.19., Budapest
Kovács Dániel, művészettörténész


Nyitókép: A Bauhaus mesterei a műteremház tetején Dessauban. A felső sorban balról: Breuer Marcell, Walter Gropius, Moholy-Nagy László; az alsó sorban Josef Albers, Gunta Stölzl, Oskar Schlemmer, Vaszilij Kandinszkij, Herbert Bayer és Hinnerk Scheper. Fotó: Reinhardt Friedrich, 1926. Kép forrása: BAUHAUS-ARCHIV BERLIN