2017. április 3. Rakparti séta Ybl Miklós nyomában *reg

V 11:00

 Budapestet Ybl Miklós épületei fontos pontokon határozzák meg: a régi Margit-szigettől a Kálvin térig, a Bazilikától, az általa bővített Tudományos Akadémiáig, a Clark Ádám téri neoreneszánsz Ybl épülettől a Várkert Bazárig, és a Fővámház mai, egyetemi épülete is az ő kezét  dicséri. Torma Tamás sétája azt is bemutatja, hogyan nyújtottak mintát Budapest híressé vált eklektikus, századfordulós karakteréhez Ybl épületei.

Regisztráció: MEGTELT!

Rakparti séta Ybl Miklós nyomában – április 23. vasárnap 11.00.-tól
(Gellért tér – Rác Fürdő – Döbrentei utcai árvízi táblák – Várkert Bazár – Clark Ádám tér)

Bővebben a sétáról:

A művészettörténet a 202 éve született Ybl Miklóst a 19. század legnagyobb magyar építészeként tartja számon. Elég csak végignézni a budapesti panorámán: a város sziluettjét mindenfelé Ybl épületek határozzák meg. A régi Margitszigettől a Kálvin térig, az ország harmadik legmagasabb épületétől, 50 évig épülő Bazilikától, az általa bővített Tudományos Akadémiáig, ha pedig átnézünk a Lánchíd budai oldalára, a Clark Ádám tér sarkán álló neoreneszánsz is Ybl épület – hogy a Várkertbazárról, a Királyi Palota Krisztinaváros felé néző szárnyáról vagy éppen a Fővámház mai, közgázos épületéről ne is beszéljünk. Sétánkkal Ybl Miklós ismert és ismeretlen épületeit járjuk be, amelyek ugyanilyen ismert és ismeretlen módon határozzák meg Budapest híresen eklektikus, századfordulós karakterét.

(Fővámház (a mai Közgáz)
Ybl Miklós (és irodája) száznál több épületet tervezett az országban: kastélyokat és templomokat a Bakáts tértől Nagycenkig, mauzóleumokat és királyi várót Gödöllőn, díszes istállót Parádon vagy éppen a hatalmas, diadalívszerű átjáróval ellátott uradalmi magtárat Dobozon. A fővárosban valaha még a Margit-sziget is tele volt Ybl épületeivel, leghíresebb Duna-parti háza mégis az akkori Só téren megépült Fővámház. A neoreneszánsz épület olasz és bécsi példákat követett, leginkább mégis egyszerre masszív és méltóságteljes tömbje ragad meg – egyáltalán nem látni rajta, mennyi bonyodalom kísérte az építését. Kevesen tudják, hogy a valahai Calvin téren is főleg Ybl épületei álltak.

Várkertbazár (és a Rácfürdő)
Frissen átadva/át nem adva erről tudunk a legtöbbet. Az akkor már 61 éves Ybl Miklóst a Várkert Duna felőli lezárásával bízták meg, ő pedig igazi reprezentatív teret tervezett ide, a kereskedelmi funkció azonban akkor sem tudott itt tartósan gyökeret verni. Mindenki tud az Ifjúsági Park személyiségformáló évtizedeiről, de akkor már újra nem lehetett erre feljutni a Várba. Pedig Ybl eredeti célja ez volt, a Vár oldalában lévő királyi kerteket szegélyezte/egészítette ki látványos sétateraszokkal, de vágott ő átjárókat is, ha a helyzet úgy kívánta. Olasz, francia és persze német függőkertek emlékei alapján dolgozott és élete végén még az egész Királyi Vár újjáépítésébe is belekezdett (lásd a Krisztinavárosi felé néző frontot), de erre már nem maradt elég ideje. Sokkal romantikusabb történet a pár száz méterre lévő Rácfürdőé: kupolacsarnoka még a török időkből maradt meg, Ybl 1860-ban, az Ördög-árok lefedésével egy időben és az akkori tulajdonosok megbízásából bővíttette ki az épületet.)