This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

Freund Vilmos

1/1
Content

    Részletek


    Paks 1846 – Budapest 1920

    Freund Vilmos (1846-1920) a 19. századi magyarországi építészet egyik kulcsfigurája.
    Freund Vilmos legtávolabbi, ismert őse Krieshaber Izsák ?a hagyomány szerint Krakkó környékéről származó?1 rabbi Paksra költözött. A 19. század elején Freundra változtatta nevét a család, állítólag azért, mert azt szebb hangzásúnak vélték.

    Építészünk édesapja, Freund Mór gabonakereskedőként tevékenykedett. A szabadságharcban liszttel
    támogatta a honvédeket, s emiatt megrendült anyagi helyzete, így családjával (Vilmos 1846-
    ban született) Pestre költözött. Budapest Székesfőváros IV. kerületi Főreáliskolájában végezte
    középfokú tanulmányait, ahol 1864-ben végzett. Felsőfokú tanulmányainak helyszíne Svájc,
    a zürichi Műegyetem, ahol a neves német építész Gottfried Semper tanítványa volt, 1864-től 1867-ig.

    Freundnak 27 épülete épült fel, de rangos helyezést ért el több más, jelentős középület pályázatán is, melyek végül más művészek elgondolásai alapján valósultak meg. Művei
    Budapesten épültek fel, jelenleg egy vidéki művéről tudok: Fiuméban az Adria
    Tengerhajózási Társaság palotája. Legnagyobb számban bérpaloták fűződnek a nevéhez.

    Jelentőségét mutatja, hogy 11 neoreneszánsz palotát tervezett az Andrássy úton (kilenc
    bérpalota és két villa), ezzel ő volt a város legelegánsabb sugárútján az egyik
    legtermékenyebb építész. Az, hogy az Andrássy úti Operánál a négy saroképület közül hármat
    Freund tervezhetett, szintén rangját mutatja. Fő műve a Lipótvárosi Kaszinó (ma BM Duna
    Palota). Épített még kórházakat, szakrális tereket is.

    Freund legtöbb műve italianizáló neoreneszánsz volt (például az Andrássy úti
    paloták), de akadt példa francia neoreneszánszra is, ezzel együtt már megindult az
    elmozdulása a késő historizmus barokkos irányába, mint mestere, Semper esetében is (például az Országház általa készített terve). Ezen túl eljutott az igazi neobarokkig is. Továbbá kipróbálta tehetségét a szecesszió stílusában is.

    Freund Vilmos halálának dátuma, szemben a sok munkában tévesen megjelenő 1922-vel, 1920. június 6-án következett be; a Vállalkozók lapja nekrológja és a Salgótarjáni utcai temető kriptájának felirata is ez utóbbit erősítik meg.

    Források:

    Járy Péter: A kétszázéves Freund-család. In: Évkönyv. Kiadja a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. Szerk.: Scheiber Sándor. Budapest, 1975/76.

    Kernné Magda Irén: Híres Paksi elődeink. Életrajzi gyűjtemény. Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2009.

    Sisa József: Gottfried Semper és Magyarország. In: Művészettörténeti Értesítő, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1985/1-2.

    Sisa József: Szkalnitzky Antal. Egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.

    Készítette: Jeney András