\n
Temesvár 1868. február 1. – Budapest 1932. február 2<\/p>\n
Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia, Árkay Bertalan apja.A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé.
\nÁrkay Aladár diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették ? többek között ? a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 ? 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 ? 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az hitsorizmustól indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út ? Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be. A két háború közötti kornak, az egész magyar egyházi építészetnek (és általában a Bauhaus hazai megjelenésének) kiemelkedő alkotása a Városmajori templom és annak harangtornya. Magyarország első modern temploma, melyet 1933-ban adták át. Pár ismert művész azok közül, kiknek az alkotásai díszítik a templomot: Aba Novák Vilmos, Zala György, Molnár C. Pál, Sztehló Lili, Pátzay Pál. A harangtorony 55 méter magas, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról írt méltatásában (Tér és Forma 1933\/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.<\/p>\n
<\/body><\/html><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Temesvár 1868. február 1. – Budapest 1932. február 2 Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia, Árkay Bertalan apja.A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-783","architect","type-architect","status-publish","hentry"],"acf":[],"yoast_head":"\n