Pest 1871. febru\u00e1r 24. \u2013 Budapest 1939. okt\u00f3ber 24.<\/p>\n
Dr. K\u00e1rm\u00e1n Bertalan (1846 – 1917) budapesti \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s Schmidl Emma (1851 – 1928) fiak\u00e9nt sz\u00fcletett. A Magyar Kir\u00e1lyi Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet Gyakorl\u00f3 F\u0151gymnasium\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett 1888-ban, ezut\u00e1n M\u00fcnchenben a M\u0171szaki Egyetemen tanult, ahol 1893-ban \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki oklevelet szerzett. A k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e9l \u00e9vet P\u00e1rizsban t\u00f6lt\u00f6tte, majd Olaszorsz\u00e1gban is n\u00e9h\u00e1ny hetet. 1895-\u00f6s hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n irod\u00e1t alap\u00edtott Ullmann Gyul\u00e1val. <\/span>A K\u00e1rm\u00e1n \u00e9s Ullmann iroda Magyarorsz\u00e1gon csaknem egyed\u00fclik\u00e9nt, f\u0151k\u00e9pp Otto Wagner (1841-1918) \u00e9s Joseph Maria Olbrich (1867-1908) munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak, a b\u00e9csi szecesszi\u00f3s st\u00edlusnak a k\u00f6vet\u0151jek\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. A p\u00e1ly\u00e1juk kezdet\u00e9n historiz\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00fcleteket tervez\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szp\u00e1ros sokr\u00e9t\u0171 \u00e9s kiterjedt \u00e9letm\u0171v\u00e9b\u0151l legismertebb\u00e9 \u00e9s elismertebb\u00e9 a b\u00e9csi szecesszi\u00f3s st\u00edlust id\u00e9z\u0151 \u00e9p\u00fcleteik v\u00e1ltak.<\/span><\/p>\n K\u00e1rm\u00e1n 1901-ben megn\u0151s\u00fclt, feles\u00e9ge Karsai Minka (Magdolna Hermina) Karsai Vilmos \u00e9s R\u00f6ssler Gizella l\u00e1nya. Egyetlen gyermek\u00fck sz\u00fcletett, Lucy (1902-?). K\u00e1rm\u00e1n izraelita vall\u00e1sr\u00f3l r\u00f3mai katolikus hitre t\u00e9rt \u00e1t.<\/span><\/p>\n Lucy Zollman (K\u00e1rm\u00e1n l\u00e1nya) visszaeml\u00e9kez\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n – amelyet Gerle J\u00e1nossal val\u00f3 levelez\u00e9s\u00e9b\u0151l ismer\u00fcnk \u2013 tudhat\u00f3, hogy K\u00e1rm\u00e1n a legt\u00f6bb tervez\u00e9se el\u0151tt, ha m\u00f3dj\u00e1ban \u00e1llt, k\u00fclf\u00f6ldre utazott gyakorlati tapasztalatok\u00e9rt (N\u00e9metorsz\u00e1g, Anglia, Olaszorsz\u00e1g), ahonnan \u00e9p\u00edt\u00e9szeti v\u00e1zlatokkal \u00e9s \u00e9letk\u00e9pekkel t\u00e9rt haza. P\u00e9ld\u00e1ul a Szerencsi csokol\u00e1d\u00e9gy\u00e1r tervez\u00e9se el\u0151tt szem\u00fcgyre vette a drezdai csokol\u00e1d\u00e9gy\u00e1rat. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp arra volt k\u00edv\u00e1ncsi, hogy az \u00faj technikai elj\u00e1r\u00e1sm\u00f3dok, anyagok hogyan v\u00e1lnak t\u00f6k\u00e9letes v\u00e1z\u00e1v\u00e1 a \u201emodern\u201d \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeknek. K\u00fclf\u00f6ldi szaklapokat is j\u00e1ratott, hogy naprak\u00e9sz\u00a0 maradjon. Lucy szerint az irod\u00e1n bel\u00fcl \u00e9desapja els\u0151sorban a tervez\u00e9ssel (rajzol\u00f3i mellett), \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9si fel\u00fcgyelettel, Ullmann pedig ink\u00e1bb az \u00fczleti r\u00e9sszel foglalkozott, amellett hogy egy\u00e9ni nagyvonal\u00fa elk\u00e9pzel\u00e9sei is voltak (Her\u00e9d, Br\u00fcll-kast\u00e9ly, Nagytelek, Karsai-kast\u00e9ly, Jakabsz\u00e1ll\u00e1s, Weiss-kast\u00e9ly).<\/span><\/p>\n K\u00e1rm\u00e1n Alad\u00e1r 1899 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9szt vett terveivel a M\u0171csarnok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain is.\u00a0<\/span><\/p>\n 1914\/15 k\u00f6r\u00fcl K\u00e1rm\u00e1n \u00e9s Ullmann t\u00e1rsul\u00e1sa felbomlott, feltehet\u0151en Ullmann Gyula \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt katonai szolg\u00e1lata miatt. K\u00e1rm\u00e1n G\u00e9za Alad\u00e1r ezek ut\u00e1n egyed\u00fcl vezette tov\u00e1bb az irod\u00e1t.\u00a0<\/span><\/p>\n Ullmann Gyul\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen sz\u00e1mos budapesti b\u00e9rh\u00e1zat, \u00fczleth\u00e1zat, vill\u00e1t, valamint n\u00e9h\u00e1ny vid\u00e9ki kast\u00e9lyt, szanat\u00f3riumot \u00e9s \u00e1rvah\u00e1zat tervezetek. <\/span>K\u00e9t igaz\u00e1n kiemelked\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is szerepeltek (Milleniumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s – 1896, valamint az 1907-es P\u00e9csi Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s). Az \u00faj \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek mellett folyamatosan \u00e9rkeztek megb\u00edz\u00e1sok r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletek bels\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re, esetleg toldal\u00e9k \u00e9p\u00fclettel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre is. Budapesten k\u00edv\u00fcl m\u00e9g t\u00f6bb magyar v\u00e1rosba – B\u00e9k\u00e9scsaba, Gyula, Kaposv\u00e1r, Miskolc, P\u00e9cs, Szeged, Szolnok, Szerencs, V\u00e1c- is k\u00e9sz\u00edtettek terveket. Tov\u00e1bb\u00e1 t\u00f6bb ma m\u00e1r hat\u00e1ron t\u00fali magyar ter\u00fcletre is, mint p\u00e9ld\u00e1ul Botfalu, Kassa, Losonc, Pozsony, Zsolna, Arad, Kolozsv\u00e1r, Temesv\u00e1r, Abb\u00e1zia (ma Opatija), I\u010di\u0107i (k\u00f6zigazgat\u00e1silag Abb\u00e1zi\u00e1hoz tartozik), Pancsova \u00e9s Z\u00e1gr\u00e1b, ezen megb\u00edz\u00e1soknak jelent\u0151s r\u00e9sze meg is val\u00f3sult.\u00a0<\/span><\/p>\n P\u00e1ly\u00e1zati terveikr\u0151l sem szabad megfeledkezni, hiszen ezek t\u00f6bbs\u00e9ge els\u0151 helyez\u00e9st \u00e9rt el, s\u0151t akadt olyan is amely megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra ker\u00fclt (Z\u00e1gr\u00e1b, Horv\u00e1t – Szlav\u00f3n Jelz\u00e1logbank \u2013 1903- I. d\u00edj; Pozsony, I. Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r pt.-1905-I. d\u00edj; Budapest- T\u00f6r\u00f6k bankh\u00e1z -1905-I. d\u00edj; Szegedi zsinag\u00f3ga- 1899- II. d\u00edj; P\u00e9cs v\u00e1rosh\u00e1za -1904-II.d\u00edj, Kaposv\u00e1r \u2013T\u00f6rv\u00e9nykez\u0151 \u00e9p\u00fclet-\u00e9s fogh\u00e1z tervei 1904-II.d\u00edj; Budapest- Kultuszminiszt\u00e9rium-1905-II.d\u00edj; Budapest \u2013Lip\u00f3tv\u00e1rosi zsinag\u00f3ga-1899 \u2013III. d\u00edj).\u00a0<\/span><\/p>\n Az iroda t\u00f6bb alkalommal dolgozott k\u00f6z\u00f6sen Szentp\u00e1ly J\u00f3zsef, Mann J\u00f3zsef, Weinr\u00e9b F\u00fcl\u00f6p, valamint Bloch \u00e9s Holitscher \u00e9p\u00edt\u0151mesterekkel, Englerth K\u00e1roly \u00e9p\u00edt\u00e9sszel Forreider J\u00f3zsef \u00e9s Schiller Rezs\u0151 m\u0171lakatosokkal, \u00e9s R\u00e1kos Man\u00f3 \u00e9p\u00fcletszobr\u00e1sszal.<\/span><\/p>\n A k\u00f6zel h\u00fasz \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt a K\u00e1rm\u00e1n \u00e9s Ullmann iroda \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben t\u00f6bb korszak k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el. Kezdetben<\/span> a k\u00f6z\u00f6s irodaalap\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben \u00e9p\u00fcleteiken m\u00e9g a historiz\u00e1l\u00f3 formajegyek domin\u00e1ltak, p\u00e9ld\u00e1ul: millenniumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Francia vend\u00e9gl\u0151je (1895-96); gelsei Guttmann Vilmos vill\u00e1ja (Bp.,I. ker., Hunyadi J\u00e1nos \u00fat 2., m\u00e1r nem \u00e1ll); Lord Adolf (Bp., I. ker., V\u00e9rmez\u0151 \u00fat 6.) \u00e9s Rott Jakab (Bp., VI. ker., Zichy Jen\u0151 u. 3.) b\u00e9rh\u00e1zai. Kronol\u00f3giai szempontb\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9p\u00fclet\u00fck, az egykori Pesti Izraelita N\u0151egylet le\u00e1ny\u00e1rvah\u00e1za, amelynek homlokzat\u00e1n \u00e9s bels\u0151 tereiben (Bp., XIV. ker., Uzsoki \u00fat 29\/R\u00f3na utca 196.) m\u00e1r felfedezhet\u0151ek a kor\u00e1bban eml\u00edtett b\u00e9csi szecesszi\u00f3s st\u00edlushoz hasonl\u00f3 szerkezeti megold\u00e1sok \u00e9s d\u00edsz\u00edt\u0151 elemek<\/span>. <\/b>A Duna parthoz legk\u00f6zelebb es\u0151 Weiss b\u00e9rh\u00e1z (Bp., XIII. ker., Szent Istv\u00e1n k\u00f6r\u00fat 4.), a Szabads\u00e1g t\u00e9r 10, 11, \u00e9s 12-es sz\u00e1m alatti \u00e9p\u00fcleteik (Bp.,V. ker., jelenleg az Amerikai Nagyk\u00f6vets\u00e9g m\u0171k\u00f6dik itt), az egykori Kir\u00e1ly-baz\u00e1r (Bp., V. ker., K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly utca 3-5.), valamint a hajdani Wertheimer \u00e9s Frankl \u00e1ru- \u00e9s b\u00e9rh\u00e1z (Bp.,V. ker., Hold utca 6.\/Perczel M\u00f3r utca 6.) is a fent nevezett st\u00edlusban \u00e9p\u00fcltek. Az 1907 tavasz\u00e1n ny\u00edl\u00f3 P\u00e9csi Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9s V\u00e1s\u00e1ron is ebben a st\u00edlusban tervezt\u00e9k a Textilcsarnokot \u00e9s dr. Glass Izidor Hygi\u00e9niai pavilonj\u00e1t. Feltev\u00e9s\u00fcnk szerint nem \u00e9lesen, de egy \u00fajabb peri\u00f3dust k\u00e9peznek m\u00e1r a Duna partt\u00f3l t\u00e1volabb es\u0151 Weiss-b\u00e9rh\u00e1zak (Bp., XIII. ker., Szent Istv\u00e1n k\u00f6r\u00fat 10., 12.) a Hermann \u2013 h\u00e1z (kor\u00e1bban Ullmann-h\u00e1z, Bp., V. ker., B\u00e1thori utca 3.), \u00e9s ide sorolhat\u00f3 m\u00e9g az egyik Ullmann-h\u00e1z is (Bp., XIII. ker., Visegr\u00e1di utca 25\/Balzac utca 16.). A homlokzatok eg\u00e9sz\u00e9t tekintve ezek m\u00e9g mindig az \u00faj st\u00edlushoz k\u00f6thet\u0151ek, azonban formakincs\u00fckben teljesen elhagyj\u00e1k a b\u00e9csihez igen hasonl\u00f3 mot\u00edvumokat (\u00e1tt\u00f6rt f\u00e9s\u0171s kagyl\u00f3\/l\u00edra, korong, maszk, olajfa \u00e1gat id\u00e9z\u0151 flor\u00e1lis d\u00edsz) \u00e9s felv\u00e1ltj\u00e1k azokat a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusokb\u00f3l m\u00e1r j\u00f3l ismertekre, csak frissebb, saj\u00e1tos \u00edzben (szalagos, vir\u00e1g-, \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs f\u0171z\u00e9r, arabeszk).\u00a0<\/span><\/p>\n Ezut\u00e1n ism\u00e9t v\u00e1lt\u00e1s \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. Az 1910 k\u00f6r\u00fcl \u00e1ltal\u00e1nos klassziciz\u00e1l\u00e1s mellett a<\/span> manierizmus szellemis\u00e9ge j\u00e1rja \u00e1t m\u0171veiket. Ezeket a homlokzatokat t\u00f6bb szintet \u00e1tfog\u00f3 oszlopok, pill\u00e9rek, t\u00falm\u00e9retezett ablakny\u00edl\u00e1sok \u00e9s z\u00e1rterk\u00e9lyek tagolj\u00e1k. Tov\u00e1bb\u00e1 az \u00edgy keletkezett sz\u0171k falmez\u0151ket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyekkel (s\u00falyos gy\u00fcm\u00f6lcs-vir\u00e1gf\u00fcz\u00e9rekkel, putt\u00f3kkal, masnis koszor\u00fakkal), vagy \u00e9ppen rusztik\u00e1val teszik m\u00e9g plasztikusabb\u00e1. Emellett helyenk\u00e9nt tal\u00e1n neorenesz\u00e1nsz \u00e9s\/vagy neobarokk st\u00edluselemek ker\u00fclnek t\u00fals\u00falyba a homlokzatokon. Ekkor k\u00e9sz\u00fclt t\u00f6bb VI. ker\u00fcleti vill\u00e1juk is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Groedel Bern\u00e1t\u00e9 (Bp., VI. ker., Lendvay utca 28.), illetve az Engel-villa (Bp., VI. ker., Andr\u00e1ssy \u00fat 122., m\u00e1r nem \u00e1ll), valamint a t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3s K\u00e1rm\u00e1n villa \u00e9s b\u00e9rvilla a Bajza utc\u00e1ban (Bp., VI. ker., Bajza utca 17-19.). B\u00e9r- \u00e9s \u00e1ruh\u00e1zakat m\u00e9g ekkor is terveztek, p\u00e9ld\u00e1ul a Hermes-udvart a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l (Bp.,V. ker., Pet\u0151fi S\u00e1ndor utca 5.), \u00e9s egy rendk\u00edv\u00fcl modern \u00e1ruh\u00e1zat is Fischer Simon \u00e9s t\u00e1rsa selyemkeresked\u00e9s\u00e9t (Bp., V. ker., B\u00e9csi utca 10.\/Harmincad utca 2.), valamint a Magyar Cukoripari R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g b\u00e9rh\u00e1z\u00e1t (Bp., V. ker., Zr\u00ednyi utca 14.\/Okt\u00f3ber 6. utca 10.). De ezid\u0151t\u00e1jt tervezt\u00e9k azt a b\u00e9rh\u00e1zat is, amelyben m\u00e1sodik k\u00f6z\u00f6s irod\u00e1juk is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt (Bp.,V. ker., Hold utca 15.), \u00e9s nyert\u00e9k el a Magyar Kir\u00e1lyi Folyam \u00e9s Tengerhaj\u00f3z\u00e1si R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ra ki\u00edrt tervp\u00e1ly\u00e1zatot, amelynek kivitelez\u00e9s\u00e9re is sor ker\u00fclt.<\/span><\/p>\n —<\/span><\/p>\n FORR\u00c1S:<\/p>\n P\u00e1link\u00e1s Szilvia: K\u00e1rm\u00e1n G\u00e9za Alad\u00e1r (1871-1939) \u00e9s Er\u00e9nyi Ullmann Gyula (1872-1926) A b\u00e9csi szecesszi\u00f3 legkiv\u00e1l\u00f3bb hazai k\u00e9pvisel\u0151i. In.: \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szek Ybl \u00e9s Lechner kor\u00e1ban (szerk. Rozsnyai J\u00f3zsef), TERC Kiad\u00f3, Budapest, 2015<\/span><\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Pest 1871. febru\u00e1r 24. \u2013 Budapest 1939. okt\u00f3ber 24. Dr. K\u00e1rm\u00e1n Bertalan (1846 – 1917) budapesti \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s Schmidl Emma (1851 – 1928) fiak\u00e9nt sz\u00fcletett. A Magyar Kir\u00e1lyi Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet Gyakorl\u00f3 F\u0151gymnasium\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett 1888-ban, ezut\u00e1n M\u00fcnchenben a M\u0171szaki Egyetemen tanult, ahol 1893-ban \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki oklevelet szerzett. A k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e9l \u00e9vet P\u00e1rizsban t\u00f6lt\u00f6tte, majd Olaszorsz\u00e1gban is n\u00e9h\u00e1ny […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-896","architect","type-architect","status-publish","hentry"],"acf":[],"yoast_head":"\n