Ahogy els\u00e9t\u00e1lunk a Brudern-h\u00e1z (vagy Ibusz-palota, P\u00e1risi udvar) mellett, \u00e9s el\u00e9rkez\u00fcnk a 11-es sz\u00e1mig, r\u00e1 kell j\u00f6nn\u00fcnk, hogy nem tudunk bejutni egyszer\u0171en a t\u00e9rr\u0151l a h\u00e1zba. De akkor hogyan? \u00d3, h\u00e1t persze: be a P\u00e1risi udvarba, \u00e1t a K\u00edgy\u00f3 udvaron \u00e9s fel a l\u00e9pcs\u0151n. De nem volt ez mindig \u00edgy.<\/p>\n
A k\u00e9s\u0151bbi ragadv\u00e1nynev\u00e9n is ismert Arany-h\u00e1zat Gir\u00e1rdi J\u00f3zsef \u00e9p\u00edtette. Girardi sz\u0151rme-nagykeresked\u0151 volt, Alter \u00e9s Kiss seg\u00e9djek\u00e9nt kezdte, majd 1882-ben nyitotta meg \u00f6n\u00e1ll\u00f3 c\u00e9g\u00e9t a Koronaherceg utca 1. sz\u00e1m alatt (ma Hercegpr\u00edm\u00e1s utca). A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a legel\u0151kel\u0151bb k\u00f6r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra dolgozott, budapesti n\u0151i divat\u00e1ru keresked\u0151 \u00e9s udvari sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 mivolt\u00e1ban 1912-ben c\u00edmet adom\u00e1nyozott neki a kir\u00e1ly. 1916-ban sz\u00e1mos m\u00e1s d\u00edszruha mellett az \u0151 m\u0171hely\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt Zita kir\u00e1lyn\u00e9 koron\u00e1z\u00e1si \u00f6lt\u00f6z\u00e9ke is. Jelent\u0151sen tev\u00e9kenykedett az ipartest\u00fcletben is.<\/p>\n
Az akkor K\u00edgy\u00f3 t\u00e9ri keskeny, ugyanakkor nagyon m\u00e9ly fogh\u00edjtelekre Alp\u00e1r Ign\u00e1c k\u00e9sz\u00edtette el a m\u00f3dos\u00edtott terveket. A r\u00e9gi f\u0151bej\u00e1rat a t\u00e9rre ny\u00edlt, ahonnan be lehetett jutni a f\u00f6ldszinten l\u00e9v\u0151 \u00fczletbe \u00e9s annak rakt\u00e1rhelyis\u00e9g\u00e9be (b\u00e1r a h\u00e1ts\u00f3 traktusban volt egy lak\u00e1s is), illetve fel a a fels\u0151bb szinteken l\u00e9v\u0151 polg\u00e1ri lak\u00e1sokba. Ebb\u0151l az els\u0151 3 emeleten 2-2 darab volt, az els\u0151n m\u00e9g luxfer \u00fcvegj\u00e1rda is volt, hogy ne legyen olyan s\u00f6t\u00e9t a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban. A IV.-en viszont csak szob\u00e1k \u00e9s f\u00fcrd\u0151k vannak a terven felt\u00fcntetve, amelyek k\u00e9t bej\u00e1rati ajt\u00f3b\u00f3l gyakorlatilag teljesen \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3ak. Az \u00f6t\u00f6dikre ker\u00fclt az \u00e9tterem, konyha, hall, t\u00e1lal\u00f3, \u00edgy ez a k\u00e9t szint szerves kapcsolatban lehetett, b\u00e1r az \u00f6t\u00f6diken a konyh\u00e1val rendelkez\u0151 h\u00e1ts\u00f3 traktus egy k\u00fcl\u00f6n jel\u00f6lt \u00e1tj\u00e1r\u00f3val van \u00f6sszek\u00f6tve\/elz\u00e1rva az \u00e9tteremhez kapcsol\u00f3d\u00f3 el\u00fcls\u0151 r\u00e9szt\u0151l. A manz\u00e1rd a mos\u00e1snak volt szentelve, a f\u0171thet\u0151 sz\u00e1r\u00edt\u00f3 mellett mos\u00f3konyha, vasal\u00f3, m\u00e1ngorl\u00f3 l\u00e1that\u00f3 a terveken, amit egy\u00e9bk\u00e9nt pirossal \u00e1th\u00fazott az enged\u00e9lyez\u0151 F\u0151v\u00e1rosi M\u00e9rn\u00f6ki Iroda. A csel\u00e9df\u00fcrd\u0151 mellett viszont a viceh\u00e1zmester lak\u00e1s\u00e1t is ide tervezt\u00e9k.<\/p>\n
Az \u00e9p\u00fclet b\u00e1r b\u00e9rh\u00e1z, az \u00f6sszes kivitelez\u00e9si munk\u00e1t a kor legjobb iparosai v\u00e9gezt\u00e9k. Ez nem v\u00e9letlen, Alp\u00e1r minden \u00e9p\u00fclete nagyon m\u00edvesen k\u00e9sz\u00fclt, mert ink\u00e1bb tartotta mag\u00e1t \u00e9p\u00edt\u0151mesternek, mint \u00e9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9sznek. A k\u00f6z\u00e9pkori el\u0151d\u00f6k, a baumeisterek voltak f\u0151 p\u00e9ldak\u00e9pei. A t\u00f6meggy\u00e1rt\u00e1s idej\u00e9n a k\u00e9zm\u0171ves \u00e9rt\u00e9kek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re hozt\u00e1k l\u00e9tre a m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben Steindl Imr\u00e9r\u0151l elnevezett, a 15. sz\u00e1zadi Bauh\u00fctt\u00e9-ket (\u00e9p\u00edt\u0151 p\u00e1holyok) visszaid\u00e9z\u0151 c\u00e9het, amelyet tulajdonk\u00e9ppen a Parlament \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re alak\u00edtottak. Egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r maga a c\u00e9h is sz\u00edntiszta nosztalgi\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott az alap\u00edt\u00e1skor, ugyanis a c\u00e9heket 1872-ben az ipart\u00f6rv\u00e9ny megsz\u00fcntette, \u00e9s iparkamar\u00e1kat hozott l\u00e9tre helyette. Ennek a k\u00e9zm\u0171ves min\u0151s\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9snek lett az eln\u00f6ke 1903-t\u00f3l Alp\u00e1r, amikor Steindl meghalt; \u00e9s igaz\u00e1b\u00f3l ekkor v\u00e1lt elismert \u00e9s komoly egyes\u00fclett\u00e9 c\u00e9gh\u00e1zzal, t\u0151k\u00e9vel \u00e9s t\u00f6bb, mit sz\u00e1z taggal. A taglist\u00e1n olyan nevekkel tal\u00e1lkozunk, mint Str\u00f3bl Alajos (szobr\u00e1sz), Vajda Zsigmond (fest\u0151), Zsolnay Mikl\u00f3s (\u00e9p\u00fcletker\u00e1mia-gy\u00e1ros), Jungfer Gyula (m\u0171lakatos). Az aleln\u00f6k Fitter Kamill, a mai MOME el\u0151dj\u00e9nek igazgat\u00f3ja volt, szakel\u0151ad\u00f3i Gell\u00e9ri M\u00f3r, H\u00fcbner Jen\u0151, Mar\u00f3ti G\u00e9za, Telcs Ede \u00e9s Kunfalvi N\u00e1ndor voltak. Mindannyian az \u00e9p\u00edt\u00e9szethez k\u00f6thet\u0151 szak\u00e1gak \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gei. \u00cdgy azon sem csod\u00e1lkozhatunk, hogy Girardi J\u00f3zsef b\u00e9rh\u00e1z\u00e1nak bronzport\u00e1ljait az a Jungfer k\u00e9sz\u00edti, aki a Parlament \u00e9s a budai V\u00e1r (meg m\u00e9g sorolhatn\u00e1nk mi minden) d\u00edszm\u0171lakatos munk\u00e1it k\u00e9sz\u00edti, az utca fel\u0151li f\u0151fal szegecselt vas oszlopait pedig Oetl Antal vas\u00f6nt\u00f6d\u00e9je sz\u00e1ll\u00edtja. A kivitelez\u00e9sben H\u00e1vel Lip\u00f3t \u00c9p\u00edt\u00e9si C\u00e9ge is benne volt, akik t\u00f6bbek k\u00f6zt a Szabads\u00e1g t\u00e9ri volt T\u0151zsdepalot\u00e1t\u00f3l kezdve, a s\u00f6rgy\u00e1ron \u00e1t Dreher Antal s\u00edrboltj\u00e1ig rengeteg jelent\u0151s \u00e9p\u00edtkez\u00e9st vez\u00e9nyeltek le (l\u00e1sd a BFL-ben \u0151rz\u00f6tt irataikat<\/a>; BFL XI. Gazdas\u00e1gi szervezetek, 814.). Alp\u00e1r mindig is adott arra, hogy \u00e9p\u00fcleteiben a legkorszer\u0171bb k\u00e9nyelmi funkci\u00f3ik is meglegyenek, \u00edgy term\u00e9szetes, hogy lift is ker\u00fclt az \u00e9p\u00fcletbe (ezt a mai napig l\u00e9tez\u0151 OTIS c\u00e9g sz\u00e1ll\u00edtotta), \u00e9s a pinc\u00e9ben helyezt\u00e9k el a k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9shez a kaz\u00e1nt, amely biztos\u00edtotta a meleg vizet is. Alp\u00e1r szign\u00f3ja egy\u00e9bk\u00e9nt csak a m\u00f3dos\u00edtott terveken l\u00e1that\u00f3 1914 december\u00e9t\u0151l. A homlokzat kifestett tervlapja m\u00e9g k\u00e9s\u0151bbi, m\u00e1r 1916-os, ma az \u00c9p\u00edt\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. Az elk\u00e9sz\u00fclt \u00e9p\u00fcletben minden szinten k\u00e9t lak\u00e1s volt, v\u00e1r\u00f3val, f\u00fcrd\u0151vel \u00e9s csel\u00e9dszob\u00e1val.<\/p>\n A h\u00e1z \u00e9let\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llom\u00e1s 1937, amikor Lipcsei Vilmos b\u00e9rlet\u00e9t k\u00e9pez\u0151 \u00fczlet megkapta a mai art dec\u00f3s port\u00e1l kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a f\u00f6ldszintr\u0151l f\u00e9lk\u00f6r\u00edves d\u00edszl\u00e9pcs\u0151 vitt fel az emeletre. A pinc\u00e9ben az egzotikusan hangz\u00f3 occasio helyis\u00e9get (rendezv\u00e9nyterem), exhauster-t (sz\u00e1r\u00edt\u00f3), rakt\u00e1rat, \u00e9tkez\u0151t alak\u00edtottak ki. A f\u00f6ldszinten ki\u00e9p\u00edtettek egy m\u00e1ra elt\u0171nt vasbeton el\u0151tet\u0151t g\u00f6mbvas bet\u00e9ttel. A h\u00e1z bej\u00e1rata ekkor m\u00e9g az utc\u00e1r\u00f3l, az \u00e9p\u00fclet bal sz\u00e9l\u00e9r\u0151l ny\u00edlt. A mai OTP hely\u00e9n a Lipcsei-f\u00e9le \u00fczlet el\u00e1rus\u00edt\u00f3 terme, \u00e9s a h\u00e1z h\u00e1ts\u00f3 traktus\u00e1ban a Belv\u00e1rosi Sz\u00ednh\u00e1z helyis\u00e9gei voltak, amelynek az els\u0151 emelet h\u00e1ts\u00f3 traktusban voltak az irod\u00e1i (egy lak\u00e1s hely\u00e9n). K\u00f3rody Gy\u00f6rgy, tan\u00e1r, \u00e9p\u00edt\u0151m\u00e9rn\u00f6k ezen a szinten tov\u00e1bbi j\u00f3l hangz\u00f3 helyis\u00e9geket tervezett: manipul\u00e1l\u00f3, igaz\u00edt\u00f3, m\u0171hely \u00e9s \u00e1tvev\u0151.<\/p>\n A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa itt sem m\u00falt el nyomtalanul, a homlokzatot k\u00e9t aknatal\u00e1lat \u00e9rte, a legfels\u0151 szint \u00e9s a homlokzat egy r\u00e9sze ki\u00e9gett. Az 1946-os helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1st a lak\u00f3k szervezt\u00e9k, \u0151k int\u00e9ztek mindent. A homlokzat fels\u0151 szakasz\u00e1t egyszer\u0171s\u00edtett\u00e9k, a k\u00e9t oldals\u00f3 balkont m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k. Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n t\u00e1rsb\u00e9rleteket l\u00e9tes\u00edtettek.<\/p>\n A b\u00e9ke sem tett annyira j\u00f3t, ahogy az ember gondolja, 1964-ben egy nagyobb fel\u00faj\u00edt\u00e1son esett \u00e1t a h\u00e1z, ami t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a g\u00e9p\u00e9szetet \u00e9s a tet\u0151t \u00e9rintette. Az igazi nagy v\u00e1ltoz\u00e1s azonban 1974-ben t\u00f6rt\u00e9nt, amikor a V\u00e1ci utc\u00e1val p\u00e1rhuzamos passz\u00e1zs-rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t tervezt\u00e9k. Ennek az els\u0151 (\u00e9s, mint ut\u00f3lag kider\u00fclt, utols\u00f3) l\u00e9p\u00e9se a K\u00edgy\u00f3 udvar, vagy Belv\u00e1rosi \u00dczletk\u00f6zpont kialak\u00edt\u00e1sa volt. A tervlapok tan\u00fas\u00e1ga szerint ezt a BME Lak\u00f3\u00e9p\u00fclettervez\u00e9si Tansz\u00e9k, neves\u00edtve Kapsza Mikl\u00f3s \u00e9s Schall J\u00f3zsef tervez\u0151k k\u00f6vett\u00e9k el. A h\u00e1z bej\u00e1rat\u00e1t \u00e1thelyezt\u00e9k, ekkor ker\u00fcl a h\u00e1z bej\u00e1rata a K\u00edgy\u00f3 utcai homlokzatr\u00f3l a passz\u00e1zsba, a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zat sz\u00e9tvert\u00e9k, az egybenyitott pinc\u00e9t pedig feldarabolt\u00e1k.<\/p>\n H\u00edvhatn\u00e1nk \u00fagy is (\u00e9s h\u00edvt\u00e1k is): f\u0151v\u00e1ros legaranyosabb h\u00e1za. Eg\u00e9szen egyszer\u0171 az oka, hogy mi\u00e9rt: a homlokzatot 22 kar\u00e1tos aranyf\u00fcsttel d\u00edsz\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n De nem csak a “smukk”, de az is az urb\u00e1n legend\u00e1rium r\u00e9sze, hogy Schmall Henrik \u00e9s Alp\u00e1r Ign\u00e1c felv\u00e1ltva hib\u00e1ztatt\u00e1k egym\u00e1st, hogy mennyire el\u00fct a k\u00e9t \u00e9p\u00fclet egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s ez kinek a felel\u0151ss\u00e9ge (ellent\u00e9t\u00fck m\u00e1r csak az\u00e9rt is \u00e9rdekes, mert egyr\u00e9szt Alp\u00e1r mindig igyekezett igazodni a k\u00f6rnyezet\u00e9hez, m\u00e1sr\u00e9szt mindketten n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak voltak, akik k\u0151m\u0171vesinask\u00e9nt kezdt\u00e9k). De azt is besz\u00e9lt\u00e9k, hogy a rivaliz\u00e1l\u00e1s miatt ker\u00fclt az aranyf\u00fcst az oszlopokra, s\u0151t r\u00e9zg\u00e1liccal mosatta le Alp\u00e1r az eg\u00e9sz homlokzatot, amit\u0151l z\u00f6ldes sz\u00ednt kapott.<\/p>\n Az eszt\u00e9tikai verseng\u00e9s nyertes\u00e9t ak\u00e1r magunknak is meghirdethetj\u00fck, de a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gi versenyb\u0151l bizony\u00edtottan Alp\u00e1r j\u00f6tt ki vesztesen. Az ut\u00f3kor — s\u0151t az ezerkilencsz\u00e1z-t\u00edzes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a kort\u00e1rsak is — meglehet\u0151sen ellens\u00e9gesek voltak N\u00e1cival (h\u00e1t igen, m\u00e9g a beceneve is…), aki a pejorat\u00edv \u00e9rtelm\u0171 eklektika st\u00edlusnak f\u0151 alakja volt szem\u00fckben, azaz az \u00e9p\u00edt\u00e9szet hanyatl\u00e1s\u00e1nak megtestes\u00edt\u0151je. M\u00edg a szecesszi\u00f3, \u00e9s az \u00faj\u00edt\u00f3bb szellem\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9szek, k\u00f6zt\u00fck Schmall is id\u0151vel elismertek lettek, Alp\u00e1r st\u00edlus\u00e1t m\u00e9g az elvileg \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9lett\u0151l mentes v\u00e9d\u00e9si dokument\u00e1ci\u00f3kban is p\u00f6ffeszked\u0151nek, hatalmaskod\u00f3nak \u00e9s kifejezetten cs\u00fany\u00e1nak \u00edrj\u00e1k le, de tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 m\u0171vekben is lesajn\u00e1l\u00f3 megjegyz\u00e9sekkel tal\u00e1lkozhatunk, miszerint az am\u00fagy is gyenge eszt\u00e9tikai \u00e9rz\u00e9ke v\u00e9gk\u00e9pp megbicsaklott a t\u00edzes \u00e9vek k\u00f6r\u00fcl. De h\u00e1t mi\u00e9rt is csod\u00e1lkozunk azon, hogy tasz\u00edt\u00f3nak tartott\u00e1k \u00e9s tartj\u00e1k sokan a mai napig \u00e9p\u00fcleteit, ha az is k\u00f6zsz\u00e1jon forgott, hogy feles\u00e9ge, Orth Ant\u00f3nia amikor megl\u00e1tta az Anker De\u00e1k t\u00e9ri k\u00e9sz sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1t, \u00edgy ki\u00e1ltott fel: “Na, de Ign\u00e1c! Nem sz\u00e9gyelli mag\u00e1t? Mit csin\u00e1lt maga itt?” Az \u00e9p\u00fcletben lakik \u00e9vtizedek \u00f3ta K\u0151szeg Ferenc, \u00edr\u00e1sait ITT <\/a>\u00e9s ITT<\/a> lehet elolvasni<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ahogy els\u00e9t\u00e1lunk a Brudern-h\u00e1z (vagy Ibusz-palota, P\u00e1risi udvar) mellett, \u00e9s el\u00e9rkez\u00fcnk a 11-es sz\u00e1mig, r\u00e1 kell j\u00f6nn\u00fcnk, hogy nem tudunk bejutni egyszer\u0171en a t\u00e9rr\u0151l a h\u00e1zba. De akkor hogyan? \u00d3, h\u00e1t persze: be a P\u00e1risi udvarba, \u00e1t a K\u00edgy\u00f3 udvaron \u00e9s fel a l\u00e9pcs\u0151n. De nem volt ez mindig \u00edgy. A k\u00e9s\u0151bbi ragadv\u00e1nynev\u00e9n is ismert […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":14872,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[79],"class_list":["post-14868","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-79"],"acf":[],"yoast_head":"\n
\nAz\u00e9rt nem kell nagyon sajn\u00e1lni, szerencs\u00e9re az \u00e9p\u00edt\u0151 szakma nem b\u00e1nt vele ilyen mostoh\u00e1n, 1958-ban Alp\u00e1r d\u00edjat alap\u00edtottak az \u00c9p\u00edt\u00e9studom\u00e1nyi Egyes\u00fcletben v\u00e9gzett kiemelked\u0151 t\u00e1rsadalmi munka jutalmaz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n