A Victor Hugo utca 35-39. sz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 teret Wein J\u00e1nos b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6kr\u0151l, a v\u00edzm\u0171vek volt igazgat\u00f3j\u00e1r\u00f3l keresztelt\u00e9k el 2010-ben, addig n\u00e9vtelen k\u00f6zparkk\u00e9nt volt nyilv\u00e1ntartva.<\/p>\n
A ker\u00fclet a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig j\u00f3r\u00e9szt vid\u00e9kies jelleg\u0171 k\u00fcltelek volt, a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n v\u00e9gbement gyors fejl\u0151d\u00e9s a sz\u00e1zad egyik legfontosabb hazai g\u00e9pipari k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatta. A ker\u00fclet nagy r\u00e9sze a pesti homoks\u00edks\u00e1gon ter\u00fcl el, felsz\u00edn\u00e9t a Duna alak\u00edtotta. Korai eml\u00edt\u00e9sekb\u0151l kev\u00e9s inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a t\u00e9rs\u00e9g lak\u00f3ir\u00f3l, azonban az Angyalf\u00f6ldi kincs n\u00e9ven ismert i. e. 8. sz\u00e1zadi aranylelet val\u00f3sz\u00edn\u0171leg helyben k\u00e9sz\u00fclt. A ter\u00fcletet kelta t\u00f6rzsek uralt\u00e1k a r\u00f3maiak \u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt. A r\u00f3maiak Transaquincum nev\u0171 er\u0151d\u00edtm\u00e9nye is itt \u00e1llt, szemben Aquincum v\u00e1ros\u00e1val. Vizafog\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n, a K\u00f6sz\u00f6r\u0171s-\u00e1rok t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben sz\u00e1nt\u00e1s k\u00f6zben r\u00f3mai kor\u00fa \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek nyom\u00e1ra bukkantak. A honfoglal\u00e1sig a ter\u00fcletr\u0151l nem sokat lehet tudni. Anonymus kr\u00f3nik\u00e1ja szerint \u00c1rp\u00e1d vez\u00e9r a Dun\u00e1n val\u00f3 \u00e1tkel\u00e9s el\u0151tt R\u00e1kos mezej\u00e9n t\u00e1borozott, amit bizony\u00e1ra a mai XIII. ker\u00fclet ter\u00fclet\u00e9n kell keresni. Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok alatt a ter\u00fclet kezdetben az esztergomi \u00e9rsek birtoka volt, a ter\u00fcleten l\u00e9tezett egy Jen\u0151 nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9s, amely az \u00dajpesti vas\u00fati h\u00edd pesti h\u00eddf\u0151je k\u00f6zel\u00e9ben \u00e1llhatott. K\u00e9s\u0151bb IV. B\u00e9la tov\u00e1bbi ter\u00fcletekkel egy\u00fctt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerzetes- \u00e9s ap\u00e1carendeknek adom\u00e1nyozta. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g idej\u00e9n a vid\u00e9kr\u0151l nem t\u00f6rt\u00e9nik eml\u00edt\u00e9s. A h\u00e1bor\u00fak puszt\u00edt\u00e1sa \u00e9s Pest visszafejl\u0151d\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben a ter\u00fclet lakoss\u00e1ga is lecs\u00f6kkent, a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig elt\u0171nt Jen\u0151 nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9s. Buda visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n r\u00f6videsen gyors fejl\u0151d\u00e9snek indult a r\u00e9gi\u00f3, a v\u00e1s\u00e1roknak \u00e9s az els\u0151 iparosoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.<\/p>\n