Az eredeti tervek szerint az \u00e9p\u00fcletben szintenk\u00e9nt h\u00e1rom lak\u00e1s kapott helyet, kiv\u00e9ve az els\u0151 emeletet, ahol a tervek irod\u00e1kat \u00e9s a vicemester lak\u00e1s\u00e1t, valamint a K\u00e1lv\u00e1ria utc\u00e1ra n\u00e9zve egy lak\u00e1st jel\u00f6lnek. A padl\u00e1st\u00e9rben a mos\u00f3konyha helyezkedett el.[1] Az eredeti tervekb\u0151l tov\u00e1bb\u00e1 kider\u00fcl, hogy a sz\u00ednh\u00e1zt\u00e9r vasbeton szerkezet\u0171 mennyezettel rendelkezik, amelyet a Sz\u00e9kely \u00e9s Farag\u00f3 Vasbetonmennyezet \u00c9p\u00edt\u00e9si V\u00e1llalata val\u00f3s\u00edtott meg.[2] Az eredeti f\u0151homlokzatterv a sarokerk\u00e9ly f\u00f6l\u00f6tt tornyot jel\u00f6l, f\u00f6ldszinti r\u00e9sz\u00e9n pedig ajt\u00f3t, valamint a f\u0151homlokzat f\u00f6ldszinti (h\u00e1rom) ajtaja felett a N\u00e9potthonmozg\u00f3 felirat olvashat\u00f3 (a felirat megism\u00e9tl\u0151dik “Mozg\u00f3” az \u00e9p\u00fclet tetej\u00e9n is). A terveken a z\u00e1rterk\u00e9lyek 2-2 ikerablakkal ell\u00e1tott oromzattal z\u00e1r\u00f3dnak.[3] 1933-ban (61489\/1933\/III.) a f\u00f6ldszinten a mozit sz\u00ednh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, sz\u00ednpad, kell\u00e9kt\u00e1r, \u00fcgyelet \u00e9s \u00f6lt\u00f6z\u0151k \u00e9p\u00fcltek (\u00e9p\u00edt\u00e9sz: Makrai L\u00e1szl\u00f3),[4] majd 1935-ben (312627\/1935\/III.) a f\u00f6ldszinti n\u00e9z\u0151t\u00e9r m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra az els\u0151 emeleti szinten pedig p\u00e1holyok megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt sor (Deli \u00e9s Farag\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szek \u00e9s Sz\u00e9kely Vasbeton\u00e9p\u00edt\u0151 V\u00e1llalat).[5] Az ugyanebben az \u00e9vben k\u00e9sz\u00edtett homlokzati terv (31805\/1935\/III.) az als\u00f3 k\u00e9t szint \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra vonatkozott, hirdet\u0151t\u00e1bl\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, ajt\u00f3k \u00e9s felirat cser\u00e9j\u00e9t, valamint a sarkon tal\u00e1lhat\u00f3 ajt\u00f3 megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t ir\u00e1nyozta el\u0151.[6] Ez a leegyszer\u0171s\u00edtett als\u00f3 homlokzati r\u00e9sz m\u00e1r megk\u00f6zel\u00edti a mai \u00e1llapotot. Az \u00e9p\u00fclet eredeti helysz\u00ednrajza alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a szomsz\u00e9dos telkek tulajdonosai: Kapeller Gy\u00f6rgy (6548) \u00e9s Oberdorfer J\u00f3zsefn\u00e9 (6547\/b) voltak.<\/p>\n
A sz\u00ednh\u00e1z A K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9r 6., a valamikor Baross utca 127. sz\u00e1m\u00fa b\u00e9rh\u00e1z f\u00f6ldszinti r\u00e9sz\u00e9n 1913. augusztus 30-\u00e1n ny\u00edlt meg a J\u00f3zsefv\u00e1rosi Sz\u00ednh\u00e1z. Igazgat\u00f3ja az 1899 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1sodrang\u00fa t\u00e1rsulat\u00e1val a vid\u00e9ket j\u00e1r\u00f3 Micsey F. Gy\u00f6rgy volt. Sz\u00ednh\u00e1za azonban nem volt hossz\u00fa\u00e9let\u0171, m\u00e9g abban az \u00e9vben bez\u00e1rt, \u00e9s moziv\u00e1 alakult Bodogr\u00e1f n\u00e9ven.[7] Ezt k\u00f6vet\u0151en, 1933 v\u00e9g\u00e9n a k\u00fcltelki direktor Erd\u00e9lyi Mih\u00e1ly b\u00e9relte \u00e9s b\u0151v\u00edtette ki a sz\u00ednh\u00e1zat, mely els\u0151 \u00e9s egyben utols\u00f3 sz\u00ednh\u00e1za is volt. A sz\u00edn\u00e9sz \u00e9s operettszerz\u0151 Erd\u00e9lyi\u00e9 volt emellett az erzs\u00e9betv\u00e1rosi, \u00f3budai \u00e9s angyalf\u00f6ldi sz\u00ednpad is. De sz\u00ednh\u00e1zai k\u00f6zponti igazgat\u00f3s\u00e1ga a K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9ren volt. Nyit\u00f3el\u0151ad\u00e1sk\u00e9nt december 23-\u00e1n saj\u00e1t operettj\u00e9t, a Mit susog a feh\u00e9r ak\u00e1c-ot mutatt\u00e1k be S\u00edk Rezs\u0151 rendez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s D\u00f6rner Lajos vez\u00e9nylet\u00e9vel. A mozib\u00f3l sz\u00ednh\u00e1zz\u00e1 \u00e1talak\u00edtott teremben 548 \u00fcl\u0151hely volt. H\u00e9tk\u00f6znap 2, vas\u00e1rnap 3 el\u0151ad\u00e1st tartottak igen alacsony hely\u00e1rak mellett, \u00edgy nyerte el a fill\u00e9res sz\u00ednh\u00e1z elnevez\u00e9st. M\u0171sora a m\u00e1sik 2 k\u00fcltelki sz\u00ednh\u00e1zzal szinte megegyezett. Erd\u00e9lyi sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ba rendszeresen h\u00edvott h\u00edres vend\u00e9gm\u0171v\u00e9szeket (Fed\u00e1k S\u00e1ri, Makl\u00e1ri Zsolt, M\u00e9sz\u00e1ros \u00c1gi, G\u00f3zon Gyula, Gombasz\u00f6gi Ella, J\u00e1vor P\u00e1l, Honthy Hanna). Vel\u00fck tartotta a bemutat\u00f3kat, majd a darabokat saj\u00e1t embereivel j\u00e1tszatta tov\u00e1bb. Nagy visszhangot v\u00e1ltott ki Zilahy Lajos T\u0171zmad\u00e1r c\u00edm\u0171 darabja (1943.) Erd\u00e9lyi jav\u00e1ra kell \u00edrnunk, hogy lehet\u0151v\u00e9 tette ilyen irodalmi darabok el\u0151ad\u00e1s\u00e1t a k\u00fclv\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra.”[8]<\/p>\n
A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n csak a J\u00f3zsefv\u00e1rosi Sz\u00ednh\u00e1z b\u00e9rlet\u00e9t kapta meg, az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s (1949) ut\u00e1n pedig visszavonult. Az utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1sra 1949 nyar\u00e1n ker\u00fclt sor, a Szabin n\u0151k elrabl\u00e1sa c\u00edm\u0171 darabban Bilicsi Tivadar \u00e9s Koll\u00e1r L\u00edvia vend\u00e9gszerepelt.[9] Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a sz\u00ednh\u00e1z 5 \u00e9vig z\u00e1rva tartott. 1954-1960 k\u00f6z\u00f6tt pedig Budapest Variet\u00e9 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. Vay Ilus, a sz\u00ednh\u00e1z valamikori tagja \u00edgy eml\u00e9kezett r\u00e1: Van egy sz\u00ednh\u00e1z a K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9ren. Csendesen, szer\u00e9nyen h\u00faz\u00f3dik meg a nagy f\u00e1k \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. M\u00e1r kevesen eml\u00e9kezhetnek arra, hogy egykor, egy ideig milyen pezsg\u0151 sikerek sz\u00ednhelye volt. Abban az id\u0151ben Budapest Variet\u00e9 volt a neve, \u00e9s Szenes Iv\u00e1n volt az igazgat\u00f3ja. 1957-t\u0151l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven \u00e1t magam is lubickolhattam az ottani sikerekben.[10] K\u00e9t\u00e9vnyi \u00fajabb sz\u00fcnet k\u00f6vetkezett, majd 1962-t\u0151l az \u00c1llami D\u00e9ryn\u00e9 Sz\u00ednh\u00e1z \u00e1lland\u00f3 f\u0151v\u00e1rosi bemutat\u00f3 sz\u00ednh\u00e1z\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintje. Ekkor a sz\u00ednh\u00e1zat korszer\u0171s\u00edtett\u00e9k: megn\u00f6velt\u00e9k a sz\u00ednpadot, zenekari \u00e1rkot \u00e9p\u00edttetek ki. \u00cdgy az \u00fcl\u0151helyek sz\u00e1ma 320-ra cs\u00f6kkent. Itt k\u00e9sz\u00fcltek fel a vid\u00e9ki el\u0151ad\u00e1sokra utaz\u00f3 N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z tagjai. Az \u00c1llami Falusz\u00ednh\u00e1zk\u00e9nt is h\u00edvott t\u00e1rsulatot (10 faluj\u00e1r\u00f3 t\u00e1rsulat, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 90 \u00e1lland\u00f3 tag) Ascher Oszk\u00e1r szaval\u00f3m\u0171v\u00e9sz, sz\u00edn\u00e9sz vezette. \u00c9vente nagyj\u00e1b\u00f3l 1800 vid\u00e9ki el\u0151ad\u00e1st tartottak, de a J\u00f3zsefv\u00e1rosban is sz\u00e1mos v\u00edgoper\u00e1t, boh\u00f3zatot (p\u00e9ld\u00e1ul a nagysiker\u0171 Osztrig\u00e1s Mici-t G\u00e1bor Mikl\u00f3s rendez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s Vass \u00c9va f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel) j\u00e1tszottak. Miel\u0151tt ism\u00e9t bez\u00e1rt\u00e1k volna 1996-ban itt zajlott a V\u00edgsz\u00ednh\u00e1z 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak meg\u00fcnnepl\u00e9se.[11] V\u00e1rosi Sz\u00ednh\u00e1z n\u00e9ven m\u0171k\u00f6dik a K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9ren a J\u00f3zsefv\u00e1rosi Sz\u00ednh\u00e1z fogalm\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00edrt int\u00e9zm\u00e9ny. Tulajdonjog\u00e1hoz p\u00e1ly\u00e1zattal: Hal\u00e1sz P\u00e9ter \u00e9s Jeles Andr\u00e1s jutott.[12] \u0151k v\u00e1llalt\u00e1k az \u00e9p\u00fclet fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t is, valamint hogy megtartj\u00e1k az int\u00e9zm\u00e9ny sz\u00ednh\u00e1zi funkci\u00f3j\u00e1t.[13]<\/p>\n
A K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9r t\u00f6rt\u00e9nete: A K\u00e1lv\u00e1ria,[14] a Di\u00f3szegi, a Dugonics, valamint a Baross[15] utca \u00e1ltal hat\u00e1rolt K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9r a f\u0151v\u00e1ros \u00f6t\u00f6dik legnagyobb tere, parkos\u00edtott r\u00e9sze t\u00f6bb mint t\u00edzezer n\u00e9gyzetm\u00e9ter. Az egyik legkor\u00e1bban, a XVIII. sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban be\u00e9p\u00fclt t\u00e9r a j\u00f3zsefv\u00e1rosi k\u00e1lv\u00e1ria k\u00f6r\u00fcl. Egykori lak\u00f3ira utal, hogy a t\u00e9rs\u00e9g k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a XVIII. sz\u00e1zadban sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9s, kertgazd\u00e1lkod\u00e1s folyt. Az 1710-es \u00e9vekben K\u00e1lv\u00e1riadombot emeltek a t\u00e9ren. 1730 k\u00f6r\u00fcl itt volt a ker\u00fclet legr\u00e9gebbi temet\u0151je (a Dugonics utca 1872-ig a Temet\u0151 utcanevet viselte). A kerek, \u00e1rk\u00e1dsoros barokk st\u00edlus\u00fa temet\u0151k\u00e1polna 1746-49 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt el. Meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re gy\u0171jt\u00e9st szerveztek a ker\u00fclet polg\u00e1rai, az egyik adakoz\u00f3, Schwarz Anna M\u00e1ria neve fenn is maradt. A k\u00e1polna feh\u00e9rm\u00e9szk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, bel\u00fcl 12 tengelyes \u00e1rk\u00e1dsorral, valamint alatta h\u00e9t homokk\u0151 apostollal. A tet\u0151teraszon k\u0151kereszt, 1870-t\u00f3l d\u00edszes vasr\u00e1cs volt l\u00e1that\u00f3. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szem\u00e9lye k\u00e9ts\u00e9ges, Johann Lukas Hildebrand vagy Mayerhoffer Andr\u00e1s lehetett, a szobr\u00e1sz Hebenstreit J\u00f3zsef volt. A temet\u0151 1818-ban betelt, illetve k\u00e9s\u0151bb v\u00e1rosrendez\u00e9s is folyt,[16] melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a k\u00e1poln\u00e1t 1893-ban bont\u00e1sra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, de csak a t\u00e9rr\u0151l t\u0171nt el: a szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz (Str\u00f3bl Alajos) elrohant, majd felkereste a honv\u00e9delmi minisztert, akit\u0151l kier\u0151szakolt n\u00e9h\u00e1ny ingyen fuvart. A bont\u00e1s helysz\u00edn\u00e9n gondosan megsz\u00e1mozta a K\u00e1lv\u00e1ria k\u00f6veit, elsz\u00e1ll\u00edtotta a Bajza utcai Epreskertbe, ahol tan\u00edtv\u00e1nyaival pontosan \u00f6sszerakta [17] A bont\u00e1s ut\u00e1n szabad ter\u00fclet alakult ki, s tudatos rendez\u00e9st, parkos\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en jellegtelen b\u00e9rh\u00e1zak \u00e9p\u00fcltek, melyek egyik\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6tt az al\u00e1bb t\u00e1rgyalt J\u00f3zsefv\u00e1rosi Sz\u00ednpad.[18] A t\u00e9ren 1941-ben \u00fajabb k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1t emeltek, melyet 1971-ben \u00e1thelyeztek a Rezs\u0151 t\u00e9rre. 1958-1990 k\u00f6z\u00f6tt pedig Kulich Gyula eml\u00e9ke, Kelemen Krist\u00f3f m\u0171ve: egy k\u0151 talapzaton bronz mellszobor d\u00edsz\u00edtette a teret. 1951-1966 k\u00f6z\u00f6tt szabadt\u00e9ri sz\u00ednpad is \u00e1llt itt, melyen \u00f6ntev\u00e9keny amat\u0151r csoportok: sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3k, n\u00e9pt\u00e1ncosok, de hivat\u00e1sos el\u0151ad\u00f3k, sz\u00edn\u00e9szek is hetente t\u00f6bbsz\u00f6r szerepeltek. Egy 1970-es jelent\u00e9s szerint j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r \u00e9p\u00fclt, \u00e9s \u00e9rdekess\u00e9gk\u00e9nt egy t\u00f6bb mint 10 esztendeje l\u00e1togatott szabadt\u00e9ri sakk-k\u00f6r is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ma Makrisz Agamemnon d\u00edszk\u00fatja: egy m\u00e9szk\u0151 medenc\u00e9ben f\u00fcrd\u0151, guggol\u00f3 bronz n\u0151i alakok l\u00e1that\u00f3ak a t\u00e9ren.[19] A t\u00e9r neve 1830-ban m\u00e9g Calvarien Platz volt, 1850 \u00f3ta viszont m\u00e1r K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9r. A magyar nevet 1874-ben a F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1csa is j\u00f3v\u00e1hagyta.[20] M\u00e1s forr\u00e1s szerint a FKT 1879-ben rendelkezett a r\u00e9gi n\u00e9v fenntart\u00e1s\u00e1r\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 indokl\u00e1ssal: Ezen a t\u00e9ren \u00e1llt az 1750-ben \u00e9p\u00fclt remek K\u00e1lv\u00e1ria, amelyet, hogy helyt adjon egy kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9kes \u00fajnak, lebontottak.[21] 1957-1991 k\u00f6z\u00f6tt Kulich Gyula t\u00e9r.[22] A t\u00e9rnek nevet ad\u00f3 Kulich Gyula 1914-1945 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt. A Magyar Kommunista Ifj\u00fas\u00e1gi mozgalom vezet\u0151je volt. B\u00e9k\u00e9scsab\u00e1n sz\u00fcletett, az 1930-as \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9rkezett Budapestre mint szab\u00f3 seg\u00e9d. A Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt tagja, majd illeg\u00e1lis kommunista lett. 1938-t\u00f3l az Orsz\u00e1gos Ifj\u00fas\u00e1gi Bizotts\u00e1g titk\u00e1ra. 1940-ben letart\u00f3ztatj\u00e1k, s 8 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lik. 1944-ben a dachaui t\u00e1borba ker\u00fcl, majd innen egy m\u00e1sikba, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 1945-ben kiv\u00e9gzik. A t\u00e9r 13. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1z\u00e1nak fal\u00e1n (volt) l\u00e1that\u00f3 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja.[23] A K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9r 5. sz\u00e1m alatt 1892-t\u0151l ingyenkonyha, 1907-t\u0151l \u00c1llami Szemk\u00f3rh\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ma egy SOTE \u00e9p\u00fclet tal\u00e1lhat\u00f3. A 7. sz\u00e1m alatt volt a N\u00e9potthon Mozi, a 13-ban lakott 1914-ben Hidas Antal, Kossuth-d\u00edjas \u00edr\u00f3. A 19. sz\u00e1m\u00fa \u00e9p\u00fclet volt a Fest\u0151munk\u00e1sok \u00e9s F\u00e9nyez\u0151k \u00e9s Kisipari Kov\u00e1csok Egyes\u00fclet\u00e9nek szakmai sz\u00e9kh\u00e1za, majd a Csoda Mozi. A 12. sz\u00e1m alatti k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9p\u00fclet\u00e9ben lakott t\u00f6bbet k\u00f6z\u00f6tt Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s. A valamikori Baross\/St\u00e1ci\u00f3 utca 128. alatt egy copf st\u00edlus egyemeletes h\u00e1z \u00e9p\u00fclt 1790 k\u00f6r\u00fcl, mely volut\u00e1s oszlopf\u0151j\u00e9vel s k\u0151 kapukeret\u00e9vel h\u00edvta fel mag\u00e1ra a figyelmet. Ez volt 1871-t\u0151l a St\u00e1ci\u00f3 \u00fati Olajgy\u00e1r, a B\u00e9csi Olajipari Rt. Magyar telep\u00e9nek otthona t\u00f6bb mint 100 munk\u00e1ssal. N\u00f6v\u00e9nyi (h\u00e1ztart\u00e1si) olaj k\u00e9sz\u00edt\u00e9se folyt itt 1911-ig, amikor is az \u00fczem le\u00e9gett (a villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1s sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9s\u00e9ig gyakoriak voltak a t\u0171zesetek). Ezt k\u00f6vet\u0151en 5 emeletes lak\u00f3h\u00e1z \u00e9p\u00fclt a hely\u00e9n.[24]<\/p>\n
—<\/p>\n
JEGYZETEK<\/p>\n
[1] BFL XV.17.d.329. 35881. 1-7.<\/p>\n
[2] BFL XV.17.d.329. 35881. 17-19.<\/p>\n
[3] BFL XV.17.d.329. 35881. 20.<\/p>\n
[4] BFL XV.17.d.329. 35881. 21.<\/p>\n
[5] BFL XV.17.d.329. 35881. 22.<\/p>\n
[6] BFL XV.17.d.329. 35881. 24.<\/p>\n
[7] B\u00e9csy T-Sz\u00e9kely Gy. 1990. 714.o., Gavlik I-Pilinyi P. 2004. 25.o.<\/p>\n
[8] B\u00e9csy T-Sz\u00e9kely Gy. 1990. 711.o.<\/p>\n
[9] B\u00e9csy T-Sz\u00e9kely Gy. 1990. 710-711., 714-715.o., Nagy R. 1970. 111.o.<\/p>\n
[10] Gavlik I-Pilinyi P. 2004. 25.o.<\/p>\n
[11] Gavlik I-Pilinyi P. 2004. 25.o.<\/p>\n
[12] J\u00f3zsefv\u00e1ros 2001\/23. in: Gavlik I-Pilinyi P. 2004. 25.o.<\/p>\n
[13] Gavlik I-Pilinyi P. 2004. 25.o.<\/p>\n
[14] 1850-t\u0151l Calvarien Berggasse, 1866 \u00f3ta K\u00e1lv\u00e1riahegy utca. Az FKT 1874. 02.1 9-\u00e9n a 346. sz\u00e1m alatt az utca r\u00e9gi nev\u00e9t fenntartotta. A n\u00e9v ut\u00f3bb az id\u0151k folyam\u00e1n K\u00e1lv\u00e1ria utc\u00e1ra r\u00f6vid\u00fclt. in: Deigner A. 1988. 168.o.<\/p>\n
[15] A J\u00f3zsefv\u00e1ros ?f\u0151utc\u00e1ja? (1804), 1892. 05. 12. FKT: a K\u00e1lvin t\u00e9rt\u0151l a K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9rig, 1893. 06. 23. Orcy t\u00e9rig in: Deigner A. 1988. 52.o.<\/p>\n
[16] Az utc\u00e1k folyamatos k\u00f6vez\u00e9se 1870-es \u00e9vekt\u0151l indult, az 1890-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re m\u00e1r ?-\u00fck ki volt k\u00f6vezve. 1873-ban a K\u00f6zmunkatan\u00e1cs r\u00e9szletes csatorn\u00e1z\u00e1si programba kezdett, 1892-ben gy\u0171jt\u0151csatorna h\u00faz\u00f3dott a K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9r alatt is. in: Pilinyi P. 1997. 39.o.<\/p>\n
[17] J\u00f3zsefv\u00e1ros c\u00edm\u0171 lapb\u00f3l in: Gavlik I.-Pilinyi P. 2004. 24.o. az Epreskertben a mai napig megtal\u00e1lhat\u00f3<\/p>\n
[18] D\u00e9ry A. 2007. 216.o., Gavlik I.-Pilinyi P. 2004. 24-25.o., Nagy R. 1970. 139.o.<\/p>\n
[19] D\u00e9ry A. 2007. 216.o., Gavlik I.-Pilinyi P. 2004. 26-27.o., Nagy R. 1970. 139.o.<\/p>\n
[20] D\u00e9ry A. 2007. 216.o., Gavlik I-Pilinyi P. 2004. 24.o.<\/p>\n
[21]<\/p>\n
[84] BFL XV. 271. K\u00e1lv\u00e1ria t\u00e9r in: Deigner A. 1988. 168.o.<\/p>\n
[22] F\u0151v\u00e1rosi Tan\u00e1cs VB 1957. 604\/1957 in: Deigner A. 1988. 168.o<\/p>\n
[23] Deigner A. 1988. 168.o.<\/p>\n
[24] Bogyirka E. 1974. 32.o., Gavlik I.-Pilinyi P. 2004. 26., 29.o., Pilinyi P. 1997. 44.o.\u00a9Budapest100<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az eredeti tervek szerint az \u00e9p\u00fcletben szintenk\u00e9nt h\u00e1rom lak\u00e1s kapott helyet, kiv\u00e9ve az els\u0151 emeletet, ahol a tervek irod\u00e1kat \u00e9s a vicemester lak\u00e1s\u00e1t, valamint a K\u00e1lv\u00e1ria utc\u00e1ra n\u00e9zve egy lak\u00e1st jel\u00f6lnek. A padl\u00e1st\u00e9rben a mos\u00f3konyha helyezkedett el.[1] Az eredeti tervekb\u0151l tov\u00e1bb\u00e1 kider\u00fcl, hogy a sz\u00ednh\u00e1zt\u00e9r vasbeton szerkezet\u0171 mennyezettel rendelkezik, amelyet a Sz\u00e9kely \u00e9s Farag\u00f3 Vasbetonmennyezet […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":20647,"menu_order":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"house_category":[],"house_post_tag":[78],"class_list":["post-20644","house","type-house","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","house_post_tag-78"],"acf":[],"yoast_head":"\n