{"id":21645,"date":"2019-01-23T15:50:04","date_gmt":"2019-01-23T15:50:04","guid":{"rendered":"http:\/\/budapest100.hu\/house\/afonya-utca-3\/"},"modified":"2025-01-02T17:14:00","modified_gmt":"2025-01-02T15:14:00","slug":"afonya-utca-3","status":"publish","type":"house","link":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/afonya-utca-3\/","title":{"rendered":"\u00c1fonya utca 3."},"content":{"rendered":"

Az \u00e9p\u00edttet\u0151, Mezey Emil gy\u00e1rigazgat\u00f3k\u00e9nt is dolgozott, de f\u0151szerepet v\u00e1llalt a berlini \u00e9s mil\u00e1n\u00f3i magyar iskol\u00e1k alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban is. Vejeivel \u00e9s csal\u00e1djaikkal k\u00f6lt\u00f6ztek a saj\u00e1t c\u00e9lra fel\u00e9p\u00edtett vill\u00e1ba, amely a mai napig v\u00e1ltozatlan form\u00e1ban \u0151rzi eredeti st\u00edlus\u00e1t.<\/span><\/p>\n

A R\u00f3zsadomb \u00e9s k\u00f6rnyezete az 1800-as \u00e9vekt\u0151l<\/strong>
\nAz 1800-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig Budapest ma II. ker\u00fcletk\u00e9nt ismert ter\u00fclete m\u00e9g nagyr\u00e9szt be\u00e9p\u00edtetlen volt. A Duna partj\u00e1n \u00e1lltak m\u00e1r a h\u00e1zak, de az 1852-es t\u00e9rk\u00e9p tan\u00fas\u00e1ga szerint ekkoriban kisebb utak vezettek csak fel a sz\u0151l\u0151vel bor\u00edtott domboldalakra. Eg\u00e9szen az 1880-as \u00e9vekig mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tv\u00e9gi h\u00e1z t\u00f6rte meg a megm\u0171velt ter\u00fcletek rendj\u00e9t.<\/p>\n

\"\"
\n\u00c1rp\u00e1d fejedelem \u00fatja (\u00dajlaki rakpart), Cs\u00e1sz\u00e1r f\u00fcrd\u0151, R\u00f3zsadomb. (1872 k\u00f6r\u00fcl)
\nK\u00e9p forr\u00e1sa:<\/em> FORTEPAN [HUNGARICANA] [k\u00e9psz\u00e1m: 13257; adom\u00e1nyoz\u00f3: GGAABBOO]<\/p>\n

Egy j\u00e1rv\u00e1ny mind\u00f6ssze t\u00edz \u00e9v alatt, m\u00e9g a sz\u00e1zadfordul\u00f3 el\u0151tt a sz\u0151l\u0151k pusztul\u00e1s\u00e1t okozta.[1<\/a>] A filox\u00e9ra, vagy sz\u0151l\u0151gy\u00f6k\u00e9rtet\u0171 nev\u0171 rovar Amerik\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett Eur\u00f3p\u00e1ba, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized alatt rengeteg k\u00e1rt okozott a kontinens sz\u0151l\u0151\u00fcltetv\u00e9nyein. A kor\u00e1bban m\u0171velt ter\u00fcletek parlagon hevertek a k\u00f6vetkez\u0151 id\u0151ben, a m\u0171vel\u00e9s a legt\u00f6bb helyen nem indult \u00fajra. Az \u00e9vsz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, illetve a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n mindez \u00f3ri\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get is jelentett a terjeszked\u0151 f\u0151v\u00e1ros sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

Az \u00c1fonya utca 3. sz\u00e1m alatti telket Ill\u00e9s Andor gy\u00e1rigazgat\u00f3 \u00e9s Mezey Emil magyar kir\u00e1lyi f\u0151tan\u00e1csos[2] 1933 okt\u00f3ber\u00e9ben v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg Balogh L\u00f3r\u00e1ntt\u00f3l. A telekr\u00e9szek k\u00f6zel 4 kg arany\u00e9rt, illetve 12.000 peng\u0151\u00e9rt cser\u00e9ltek gazd\u00e1t.[3] A 12.000 peng\u0151 a mai \u00e1rfolyamon k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 12,5 milli\u00f3 forintot jelentene. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9pp, 1933-ban emelkedett a keny\u00e9r \u00e1ra 38-r\u00f3l 40 fill\u00e9rre.[4<\/a>] Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1935-36-ban zajlott. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sz Pog\u00e1ny M\u00f3ric a hivatalos iratok szerint, ugyanakkor v\u00e9lhet\u0151en az \u00e9p\u00edt\u00e9sziroda vezet\u0151je, id. Jan\u00e1ky Istv\u00e1n k\u00e9sz\u00edtette a terveket. Rom\u00e1n Andor vezette a kivitelez\u00e9st.<\/p>\n

\u00c9rdekess\u00e9g, hogy a N\u00e9pszabads\u00e1g<\/em> 2000 \u00e1prilis\u00e1ban bemutatta az \u00e9p\u00fcletet, \u00e9s nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, m\u00e9g ugyanebben a h\u00f3napban egy olvas\u00f3 a tervez\u0151 szem\u00e9ly\u00e9vel kapcsolatos \u00e9szrev\u00e9telt tett. Szerinte a val\u00f3di tervez\u0151 is Pog\u00e1ny M\u00f3ric volt, nem csak a hivatalos.<\/p>\n\n\n\n
|<\/strong><\/span><\/td>\nJ\u00f3l ismerv\u00e9n Pog\u00e1ny M\u00f3ricot (keresztap\u00e1m volt), \u00e9s j\u00f3l ismerv\u00e9n az \u00e9p\u00edttet\u0151t, dr. Mezey Emilt, meg\u00e1llap\u00edtom, hogy a Buda \u00e9p\u00edt\u00e9szete szerz\u0151je t\u00e9ved. A h\u00e1zat Pog\u00e1ny M\u00f3ric tervezte, ami nem z\u00e1rja ki, hogy figyelembe vehette Jan\u00e1ky \u00e9szrev\u00e9teleit. Pog\u00e1ny bar\u00e1ti viszonyban volt Mezey Emillel \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1val. (\u2026) Jan\u00e1ky Istv\u00e1n nagy \u00e9p\u00edt\u00e9sz volt, sz\u00e1rnyait Pog\u00e1ny irod\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r bontogatta. De ne tulajdon\u00edtsanak neki olyan alkot\u00e1st, ami nem az \u0151 m\u0171ve. – Dr. Del Medico Imre\u201d<\/em>.[5]<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n\n\n\n
<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szem\u00e9lye a szakirodalomban sem egy\u00e9rtelm\u0171en tiszt\u00e1zott, elt\u00e9r\u0151en hivatkoznak erre. Ugyanakkor mindk\u00e9t \u00e9p\u00edt\u00e9sz szem\u00e9lye l\u00e1tatlanban is jelent\u0151s munk\u00e1t felt\u00e9telez. Pog\u00e1ny M\u00f3ric 1895 \u00e9s 1942 k\u00f6z\u00f6tt alkotott. Legh\u00edresebb m\u0171vei a Batthy\u00e1ny-\u00f6r\u00f6km\u00e9cses, az Adria Biztos\u00edt\u00f3 T\u00e1rsulat sz\u00e9kh\u00e1za (ma Ritz-Carlton Hotel), a szegedi H\u0151s\u00f6k Kapuja. Jan\u00e1ky Istv\u00e1n kicsit k\u00e9s\u0151bb kezdte a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, akt\u00edv \u00e9vei 1929-1966 k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151k. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00e9pp a T\u0151ry \u00e9s Pog\u00e1ny-f\u00e9le \u00e9p\u00edt\u00e9szirod\u00e1ban kezdte. Ak\u00e1r Pog\u00e1ny M\u00f3ric, ak\u00e1r Jan\u00e1ky Istv\u00e1n volt a tervez\u0151, az \u00e9p\u00fclet k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl egyedi a maga nem\u00e9ben, hiszen alig akad olyan villa, amely az 1920-30-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt, \u00e9s m\u00e1ig v\u00e1ltozatlan form\u00e1ban maradt fenn. Ami biztos, hogy az \u00e9p\u00edttet\u0151 Mezey Emi kir\u00e1lyi f\u0151tan\u00e1csos volt, a vill\u00e1t pedig maga, vejei \u00e9s azok csal\u00e1djai sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edttette. K\u00f6vetkezzen n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 az els\u0151 lak\u00f3kr\u00f3l.<\/p>\n

Mezey Emil<\/strong>
\nMezey Emil kor\u00e1nak egyik ismert \u00e9s elismert embere volt. Ma \u00fagy eml\u00e9kezhet\u00fcnk r\u00e1, mint korm\u00e1nyf\u0151tan\u00e1csos, a berlini (1924) \u00e9s mil\u00e1n\u00f3i (1934) magyar iskol\u00e1k megalap\u00edt\u00f3ja.[6<\/a>] \u00c9lete sor\u00e1n t\u00f6bb ter\u00fcleten alkotott maradand\u00f3t \u00e9s kiemelked\u0151t.<\/p>\n

1889-ben a Monarchia Katonai Almanachj\u00e1ban tartal\u00e9kos hadnagyk\u00e9nt tartott\u00e1k nyilv\u00e1n.[7<\/a>] T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb egy \u00e9rdekes technikai v\u00edvm\u00e1ny kapcs\u00e1n bukkant fel a neve a sajt\u00f3ban: a Clara villamoss\u00e1gi r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g megval\u00f3s\u00edtotta a villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1st Losonc v\u00e1ros\u00e1ban. Sok k\u00fczdelem \u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n 1899 december\u00e9ben, az \u00fcnnep\u00e9lyes \u00e1tad\u00f3n Mezey Emil is megjelent, mint az Egger \u00e9s t\u00e1rsa c\u00e9g tisztvisel\u0151je.[8<\/a>] \u00c9rdekess\u00e9g, hogy mind\u00f6ssze n\u00e9gy \u00e9v m\u00falva, 1903-ban \u00e9pp a Clara Losonci Villamoss\u00e1gi Rt. \u00e9l\u00e9n \u00e1llt, mint r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi igazgat\u00f3. Ugyanakkor nem k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt el Budapestr\u0151l, a VI. Gy\u00e1r (ma: J\u00f3kai) utca 43. sz\u00e1m alatt \u00e9lt.[9] Ezekben az id\u0151kben az Egger c\u00e9gt\u0151l sem t\u00e1volodott el. A v\u00e1llalat t\u00f6bb \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl: az Egger \u00e9s t\u00e1rsa c\u00e9g a nev\u00e9t Egyes\u00fclt Izz\u00f3l\u00e1mpa \u00e9s Villamoss\u00e1gi Rt.-re v\u00e1ltoztatta 1906-ban, majd 1917-t\u0151l Magyar Wolframl\u00e1mpa-gy\u00e1r Kremenezky J\u00e1nos Rt. n\u00e9ven folytatta a munk\u00e1t. Az igazgat\u00f3s\u00e1g tagjainak sor\u00e1ban ott volt Mezey Emil is j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven \u00e1t.[10<\/a>]<\/p>\n