{"id":21793,"date":"2019-01-23T15:52:30","date_gmt":"2019-01-23T15:52:30","guid":{"rendered":"http:\/\/budapest100.hu\/house\/menesi-ut-44-48\/"},"modified":"2024-08-22T08:31:53","modified_gmt":"2024-08-22T06:31:53","slug":"menesi-ut-44-48","status":"publish","type":"house","link":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/menesi-ut-44-48\/","title":{"rendered":"M\u00e9nesi \u00fat 44-48."},"content":{"rendered":"

A M\u00e9nesi \u00fat (korabeli nev\u00e9n Nagyboldogasszony \u00fatja) 44-48. sz\u00e1m alatt \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet a Szent Istv\u00e1n Egyetem Budai Campus\u00e1nak \u201eA\u201d jel\u0171 oktat\u00e1si \u00e9p\u00fcletek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik napjainkban. Az egyetem ter\u00fclete eredetileg a M\u00e9nesi \u00fatt\u00f3l \u00e9szakkeletre helyezkedett el, mai kiterjed\u00e9s\u00e9t a k\u00eds\u00e9rleti kert\u00e9szeti telep hozz\u00e1csatol\u00e1s\u00e1val \u00e9rte el 1964-ben.[1<\/a>] Az \u201eA\u201d \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9sekor a M\u00e9nesi \u00fat t\u00faloldal\u00e1n elhelyezked\u0151 \u201eD\u201d, \u201eE\u201d, \u201eF\u201d illetve a Vill\u00e1nyi \u00fati \u201eG\u201d egyetemi \u00e9p\u00fcletek m\u00e1r \u00e1lltak. Az \u201eA\u201d \u00e9p\u00fclet a F\u0151v\u00e1ros v\u00e1rosk\u00e9pe \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelme szempontj\u00e1b\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezet v\u00e9delm\u00e9r\u0151l<\/em> sz\u00f3l\u00f3 rendelet \u00e1ltal f\u0151v\u00e1rosi v\u00e9delem alatt \u00e1ll.<\/p>\n

A M\u00e9nesi \u00fat a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g egyik legh\u00edresebb borvid\u00e9k\u00e9nek nev\u00e9t viseli, amely utal arra, hogy egykor a Gell\u00e9rthegy d\u00e9li lejt\u0151in is vir\u00e1gzott a sz\u0151l\u0151kult\u00fara. Nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt 1859-ben a dr. Entz Ferenc \u00e1ltal alap\u00edtott, Haszonkert\u00e9szeket K\u00e9pz\u0151 Gyakorlati Tanint\u00e9zet jogut\u00f3dja, a Vincell\u00e9r- \u00e9s Kert\u00e9szk\u00e9pz\u0151 Gyakorlati Tanint\u00e9zet. A budai \u00fcltetv\u00e9nyek az 1880-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt semmis\u00fcltek meg a filox\u00e9ra-v\u00e9sz miatt.[2<\/a>] A k\u00f6rny\u00e9k sz\u00e1mos utcaneve \u0151rzi m\u00e9g az egykori sz\u0151l\u0151kult\u00fara eml\u00e9k\u00e9t (pl. Sz\u00fcret, Vill\u00e1nyi, Soml\u00f3i).[3<\/a>] A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt a M\u00e9nesi \u00fat nev\u00e9t Nagyboldogasszony \u00fatj\u00e1ra v\u00e1ltoztatt\u00e1k, majd az \u00f6tvenes \u00e9vek folyam\u00e1n visszakapta eredeti nev\u00e9t.[4]<\/p>\n

Az \u00e9p\u00edttet\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nete eg\u00e9szen 1853-ig ny\u00falik vissza, amikor dr. Entz Ferenc megalap\u00edtotta a Haszonkert\u00e9szeket K\u00e9pz\u0151 Gyakorlati Tanint\u00e9zetet. A kezdetben m\u00e9g Pesten m\u0171k\u00f6d\u0151 tanint\u00e9zm\u00e9ny p\u00e1r \u00e9v eltelt\u00e9vel, 1859-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a mai hely\u00e9re, de m\u00e1r Vincell\u00e9r- \u00e9s Kert\u00e9szk\u00e9pz\u0151 Gyakorlati Tanint\u00e9zet n\u00e9ven. Az elm\u00e9leti oktat\u00e1s mellett a gyakorlati munk\u00e1k elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, n\u00f6v\u00e9nynemes\u00edt\u00e9si \u00e9s szelekci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletek elv\u00e9gz\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l alak\u00edtott\u00e1k ki a t\u00f6bb kataszteri holdat kitev\u0151, ma Budai Arbor\u00e9tumk\u00e9nt ismert kert\u00e9szeti telepet. 1880-ban a tanint\u00e9zet \u00e1llami kezel\u00e9sbe ker\u00fclt Budapesti Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Vinczell\u00e9rk\u00e9pezde n\u00e9ven.[5<\/a>] 1894-ben \u00e1tszervezt\u00e9k az int\u00e9zm\u00e9nyt, ekkor integr\u00e1lt\u00e1k a Budapesti Pomol\u00f3giai \u00e9s Kert\u00e9szeti Int\u00e9zetet is. Innent\u0151l kezdve Kert\u00e9szeti Tanint\u00e9zet n\u00e9ven m\u0171k\u00f6dtek tov\u00e1bb.[6] Az int\u00e9zm\u00e9ny h\u00e1rom\u00e9ves k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajtott, ahov\u00e1 fi\u00fak \u00e9s l\u00e1nyok egyar\u00e1nt j\u00e1rhattak, amennyiben elv\u00e9gezt\u00e9k a gimn\u00e1zium hatodik oszt\u00e1ly\u00e1t, vagy valamely k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa gazdas\u00e1gi k\u00e9pz\u00e9st. A h\u00e1rom\u00e9ves tanulm\u00e1nyi id\u0151szak z\u00e1r\u00f3vizsg\u00e1kkal fejez\u0151d\u00f6tt be, amelyek sikeres let\u00e9tel\u00e9vel a di\u00e1kok oklevelet kaptak.[7<\/a>] Az 1920-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n majdnem egy hekt\u00e1rral b\u0151v\u00fclt az Arbor\u00e9tum, amelynek terveit a kor h\u00edres \u00e9p\u00edt\u00e9sze \u00e9s kerttervez\u0151je, Rerrich B\u00e9la k\u00e9sz\u00edtette, a kivitelez\u00e9s pedig Magyar Gyula, a tanint\u00e9zet dendrol\u00f3gus oktat\u00f3j\u00e1nak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt folyt. A tanint\u00e9zm\u00e9nyt 1939-ben akad\u00e9miai rangra emelt\u00e9k Kert\u00e9szeti Akad\u00e9mia n\u00e9ven, ahova m\u00e1r csak \u00e9retts\u00e9gizett fiatalok jelentkezhettek. 1943-t\u00f3l Kert\u00e9szeti \u00e9s Sz\u0151l\u00e9szeti F\u0151iskola n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb, a tanulm\u00e1nyi id\u0151szakot pedig n\u00e9gy \u00e9vre emelt\u00e9k. 1945-ben az int\u00e9zm\u00e9ny elvesztette \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s a G\u00f6d\u00f6ll\u0151i Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Egyetem Kert- \u00e9s Sz\u0151l\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.[8<\/a>] Az Arbor\u00e9tum Budapest II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas ostroma idej\u00e9n a harcok egyik sz\u00edntere volt, \u00edgy a kert komoly k\u00e1rokat szenvedett – ennek eml\u00e9k\u00e9t n\u00e9h\u00e1ny id\u0151s fa m\u00e1ig \u0151rzi.[9<\/a>] A fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latoknak 1949-ben kezdtek neki, amelyekkel egy id\u0151ben a mai \u201eA\u201d \u00e9p\u00fclet tervez\u00e9se is megkezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

\"\"
\nLauber L\u00e1szl\u00f3 (1936 k\u00f6r\u00fcl)
\nK\u00e9p forr\u00e1sa:<\/em> WIKIMEDIA COMMONS [Riman\u00f3czyjeno]<\/p>\n

Lauber L\u00e1szl\u00f3 1902. m\u00e1jus 21-\u00e9n sz\u00fcletett P\u00e9csett. Tanulm\u00e1nyait a Budapesti Kir\u00e1lyi J\u00f3zsef N\u00e1dor M\u0171egyetemen v\u00e9gezte, ahol 1926-ban szerezte meg oklevel\u00e9t. \u00c9p\u00edt\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t W\u00e4lder Gyula tervez\u0151irod\u00e1j\u00e1ban kezdte, majd 1927 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt a M\u0171egyetem \u00c9p\u00fclettervez\u00e9si Tansz\u00e9k\u00e9n folytatta munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t mint tan\u00e1rseg\u00e9d. 1933\u201334-t\u0151l nyitott k\u00f6z\u00f6s irod\u00e1t Nyiri Istv\u00e1nnal, amely 1944-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amikor bombatal\u00e1lat \u00e9rte az \u00e9p\u00fcletet.[10<\/a>] Szendr\u0151i Jen\u0151 1913. febru\u00e1r 13-\u00e1n sz\u00fcletett Mak\u00f3n. 1930-ban beiratkozott a Budapest Kir\u00e1lyi J\u00f3zsef N\u00e1dor M\u0171egyetemre, ahol az \u00e9p\u00edt\u00e9sz karon v\u00e9gzett. A b\u00e9csi Technische Hochschul\u00e9n v\u00e9gzett \u00e9p\u00edt\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy \u201eMeisterschule\u201d, \u00edgy ker\u00fclt prof. Siegfried Theiss mell\u00e9, ahol v\u00e1rosrendez\u00e9si t\u00e9m\u00e1ban \u00edrt disszert\u00e1ci\u00f3t. 1939-t\u0151l lett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 mag\u00e1ntervez\u0151, \u00e9s 1948-ig mag\u00e1nm\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt dolgozott.[11<\/a>]<\/p>\n

1948-ban az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben Nyirinek \u00e9s Laubernek is be kellett l\u00e9pnie az akkor alakul\u00f3 \u00e1llami tervez\u0151irod\u00e1ba, a MATI-ba, ahol Lauber L\u00e1szl\u00f3 Szendr\u0151i Jen\u0151 K\u00f6z\u00e9p\u00fclettervez\u00e9si csoportj\u00e1ba ker\u00fclt. Ebben az id\u0151ben Szendr\u0151ivel t\u00f6bb n\u00edv\u00f3s k\u00f6z\u00e9p\u00fcletet \u00e9s ipartelepet tervezett, k\u00f6zt\u00fck a Kert\u00e9szeti \u00e9s \u00c9lelmiszeripari Egyetem (akkor: Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Egyetem) M\u00e9nesi \u00fat 44\u201348. sz\u00e1m\u00fa \u00e9p\u00fclet\u00e9t. 1951-ben mindketten \u00e1tmentek az Ipari \u00c9p\u00fclettervez\u0151 V\u00e1llalathoz (IPARTERV), ahol Lauber hal\u00e1l\u00e1ig, 1953-ig, Szendr\u0151i pedig 1971-ig dolgozott.[12<\/a>]<\/p>\n