{"id":29331,"date":"2021-01-09T00:11:33","date_gmt":"2021-01-08T22:11:33","guid":{"rendered":"http:\/\/budapest100.hu\/house\/radnoti-miklos-utca-24\/"},"modified":"2026-04-18T13:52:36","modified_gmt":"2026-04-18T11:52:36","slug":"radnoti-miklos-utca-24","status":"publish","type":"house","link":"https:\/\/budapest100.hu\/en\/house\/radnoti-miklos-utca-24\/","title":{"rendered":"Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s utca 24."},"content":{"rendered":"

A lak\u00f3h\u00e1z L\u00e1gym\u00e1nyosi Fischer J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n 1926\u201327-ben \u00e9p\u00fclt meg a Magyar Kir\u00e1lyi N\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti \u00e9s Munka\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium megrendel\u00e9s\u00e9re. Az \u00f6temeletes sarokh\u00e1z homlokzat\u00e1n a magyaros szecesszi\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t a feh\u00e9r ker\u00e1miafr\u00edz n\u00e9pi h\u00edmz\u00e9seket id\u00e9z\u0151 gr\u00e1n\u00e1talma- \u00e9s tulip\u00e1nmot\u00edvumai mutatj\u00e1k. Az \u00e9p\u00fclet magasf\u00f6ldszint + 3 emelet + tet\u0151t\u00e9rb\u0151l \u00e1ll, a manz\u00e1rdtet\u0151s padl\u00e1sszinten m\u0171teremlak\u00e1sokkal.<\/span><\/p>\n

Szecesszi\u00f3 egy csipet gr\u00e1n\u00e1talm\u00e1val \u00e9s tulip\u00e1nnal<\/strong>
\nAz \u00f6temeletes sarokh\u00e1z z\u00e1rtsor\u00fa be\u00e9p\u00edt\u00e9ssel helyezkedik el a t\u00f6mbben. Az \u00e9p\u00fclet magasf\u00f6ldszint + 3 emelet + tet\u0151t\u00e9rb\u0151l \u00e1ll, szintenk\u00e9nt k\u00e9t 3 \u00e9s k\u00e9t 2 szob\u00e1s lak\u00e1ssal, a manz\u00e1rdtet\u0151s padl\u00e1sszinten m\u0171teremlak\u00e1sokkal.[1]<\/sup> A Radn\u00f3ti utcai homlokzat 8 tengelyes, kiv\u00e9ve a f\u00f6ldszintet, ahol az emeleti 5. \u00e9s 6. ablaktengely alatt k\u00f6z\u00e9pen van a bej\u00e1rat, k\u00e9t oldal\u00e1n egy-egy keskenyebb ablakkal. A rizalitok minden esetben lecsapott tetej\u0171 h\u00e1romsz\u00f6ges oromzatban v\u00e9gz\u0151dnek. A f\u00f6ldszinten term\u00e9sk\u0151 kv\u00e1derek burkolj\u00e1k a homlokzatot, az emeleteken egyszer\u0171 vakol\u00e1st l\u00e1tunk \u2013 kiv\u00e9telt jelent ez al\u00f3l a 2. tengelyt, valamint a bej\u00e1ratot kiemel\u0151 rizalit, ahol a magasf\u00f6ldszint is k\u0151burkolat\u00fa. A h\u00e1romtengelyes Pann\u00f3nia utcai homlokzaton ugyanez a megold\u00e1s ism\u00e9tl\u0151dik egy k\u00f6z\u00e9prizalittal. A v\u00e1ltozatos ny\u00edl\u00e1sform\u00e1k mozgalmasabb\u00e1 teszik az egy\u00e9bk\u00e9nt tipikusan sima szecesszi\u00f3s homlokzatot: a pincelej\u00e1r\u00f3k \u00e9s a kaput keretez\u0151 ablakok szegmens\u00edvesek, a f\u00f6ldszinti ablakok \u00e9s a kapu, valamint a f\u00f6l\u00f6tte l\u00e9v\u0151 k\u00e9t tengely ablakai f\u00e9lk\u00f6r\u00edvesek, m\u00edg az emeleteken t\u00f6bbosztat\u00fa, egyenes z\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa ablakokat l\u00e1tunk, amiket a nyolcadik tengelyben f\u00e9lk\u00f6r\u00edves, faragott fakorl\u00e1tos loggi\u00e1k v\u00e1ltanak fel. (A szomsz\u00e9dos 26-os h\u00e1z els\u0151 tengely\u00e9ben is \u00e9ppen ilyen erk\u00e9lyeket tal\u00e1lunk.) A magyaros szecesszi\u00f3[2]<\/sup> hat\u00e1sa figyelhet\u0151 meg az emeleteket elv\u00e1laszt\u00f3, illetve a tet\u0151 alatt \u00e9s az oromzatokon v\u00e9gigfut\u00f3 feh\u00e9r ker\u00e1miafr\u00edz n\u00e9pi h\u00edmz\u00e9seket id\u00e9z\u0151 gr\u00e1n\u00e1talma-, illetve tulip\u00e1nmot\u00edvum\u00e1ban, valamint az erk\u00e9lykorl\u00e1tok farag\u00e1s\u00e1n. A bej\u00e1rat \u00fcvegezett kapuj\u00e1t kov\u00e1csoltvas elemek d\u00edsz\u00edtik.<\/p>\n

\"\"
\nK\u00e9p forr\u00e1sa:<\/em> Textil-Ipar, 1940. 13. \u00e9vf. 11. sz. p. 7. [ARCANUM]<\/p>\n

Pavilonok, b\u00e9rh\u00e1zak \u00e9s sz\u00f6vetkezeti t\u00e1rsash\u00e1zak tervez\u0151je<\/strong>
\nA Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s (r\u00e9gi nev\u00e9n Sziget) utca \u00e9s a Pann\u00f3nia utca sark\u00e1n \u00e1ll\u00f3 lak\u00f3h\u00e1zat az 1873-ban Kir\u00e1lyhid\u00e1n sz\u00fcletett Fischer J\u00f3zsef tervezte, aki nem \u00f6sszekeverend\u0151 az 1901-es sz\u00fclet\u00e9s\u0171, a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt sz\u00e1mon tartott azonos nev\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9sszel.<\/p>\n

Fischer 1893-ban fels\u0151\u00e9p\u00edt\u0151ipari iskol\u00e1t v\u00e9gzett, majd 1897-ben \u00e9p\u00edt\u0151mesteri oklevelet szerzett Budapesten. K\u00e9s\u0151bbi tanulm\u00e1nyait a p\u00e1rizsi \u00c9cole de Beaux-Arts-ban folytatta, ahol 1897 \u00e9s 1901 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbek k\u00f6zt Jean-Louis Pascal tan\u00edtv\u00e1nya is volt.[3]<\/sup> Az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tervp\u00e1ly\u00e1zat\u00e1n a Messinger Alajos \u2013 Fischer J\u00f3zsef p\u00e1ros magyar pavilonra k\u00e9sz\u00edtett terve III. helyet \u00e9rt el,[4]<\/sup> a magyar p\u00e9ks\u00e9g art nouveau st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclete pedig a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kiemelked\u0151 m\u0171ve volt.[5<\/a>]<\/sup> Fischer a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a magyar korm\u00e1nybizotts\u00e1g k\u00e9pviselet\u00e9ben is jelen volt. Tanulm\u00e1nyainak \u00e9s gyakorlati munk\u00e1inak v\u00e9gezt\u00e9vel Scheer Izidorral dolgozott Magyarorsz\u00e1gon 1901\u20131905 k\u00f6z\u00f6tt. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k a nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra tervezett magyar pavilonok. A m\u00e1r kor\u00e1bban eml\u00edtett p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett az \u0151 nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 az 1906-os mil\u00e1n\u00f3i Nemzetk\u00f6zi Iparm\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar pavilonja, amelyet Mar\u00f3ti G\u00e9z\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen tervezett, \u00e9s amely \u00e9p\u00fclet a bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemeket megtartva az 1907. \u00e9vi P\u00e9csi Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s V\u00e1s\u00e1r m\u0171csarnokak\u00e9nt is l\u00e1that\u00f3 volt.[6][7<\/a>]<\/sup> Az 1908-as londoni Earl\u2019s Court-i Magyar \u00c9p\u00edt\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son t\u00f6bb \u00e9p\u00fclet terv\u00e9t is Fischer k\u00e9sz\u00edtette el,[8<\/a>]<\/sup> \u00e9s az 1910-ben megrendezett b\u00e9csi Vad\u00e1szati Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son J\u00e1nszky B\u00e9l\u00e1val tervezt\u00e9k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar pavilon\u00e9p\u00fclet\u00e9t is. Tov\u00e1bbi fontos nemzetk\u00f6zi munk\u00e1jak\u00e9nt eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel az 1912-ben a Buenos Aires-i Akv\u00e1rium tervez\u00e9s\u00e9re ki\u00edrt nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zat, amelyen elnyerte az I. d\u00edjat \u00e9s a megb\u00edz\u00e1st.[9]<\/sup> Az olasz k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1nak is tagja volt. Nemzetk\u00f6zi munk\u00e1i mellett 1905\u20131912 k\u00f6z\u00f6tt Detoma Alfonzzal k\u00f6z\u00f6s irod\u00e1jukban dolgozott, t\u00f6bbek k\u00f6zt a be\u00e9p\u00fcl\u0151 L\u00e1gym\u00e1nyos fellend\u00edt\u00e9s\u00e9n \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1n. Innen a nem hivatalosan viselt \u201el\u00e1gym\u00e1nyosi\u201d<\/em> el\u0151n\u00e9v.<\/p>\n

\"\"
\nL\u00e1gym\u00e1nyosi Fischer J\u00f3zsef portr\u00e9ja
\nK\u00e9p forr\u00e1sa:<\/em> Find a Grave [Thomas]<\/a><\/p>\n

A 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi lakhat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1sa nem v\u00e1rhatott tov\u00e1bb, Fischer J\u00f3zsef (t\u00f6bbekkel egy\u00fctt) a budapesti b\u00e9rh\u00e1z\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s a sz\u00f6vetkezeti t\u00e1rsash\u00e1z\u00e9p\u00edt\u00e9s meg\u00faj\u00edt\u00f3ja lett. Tervei alapj\u00e1n 1926\u201327-ben \u00e9p\u00fclt meg a Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s utca 24. sz\u00e1m alatti lak\u00f3h\u00e1z a Magyar Kir\u00e1lyi N\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti \u00e9s Munka\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium megrendel\u00e9s\u00e9re. Kivitelez\u0151je Mester Istv\u00e1n okleveles \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151mester volt.[10]<\/sup> 1927-ben k\u00e9sz\u00fclt el a Zenta utca 1-5. \u00e9p\u00fcletcsoport, majd 1928-ban az ugyancsak L\u00e1gym\u00e1nyoson tal\u00e1lhat\u00f3 Vak Botty\u00e1n utca 1\u20135. \u2013 mindkett\u0151 t\u00e1rsash\u00e1z-sz\u00f6vetkezeti \u00e9p\u00edttet\u0151kkel. 1930-ra elk\u00e9sz\u00fclt a K\u00e1roly k\u00f6r\u00fat. 5. sz\u00e1m alatti, mag\u00e1nmegrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt lak\u00f3\u00e9p\u00fclete is. Fischer 1942-ben hunyt el Budapesten, s\u00edrja a Farkasr\u00e9ti temet\u0151ben van.[11<\/a>]<\/sup><\/p>\n

Miniszt\u00e9riumi lak\u00e1s\u00fcgyek<\/strong>
\nAz 1920-as \u00e9vekre a b\u00e9rh\u00e1zak \u00e9p\u00edt\u00e9si form\u00e1ja a megn\u00f6vekedett lak\u00e1sig\u00e9nyek \u00e9s a telekdr\u00e1gul\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben jelent\u0151sen megv\u00e1ltozott. Ekkor m\u00e1r egyre kevesebb mag\u00e1nszem\u00e9ly rendelt nagy volumen\u0171 \u00e9p\u00edtkez\u00e9seket, a h\u00e1z\u00e9p\u00edt\u00e9sekre t\u00e1rsash\u00e1zi sz\u00f6vetkezetek alakultak. A Magyar Kir\u00e1lyi N\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti \u00e9s Munka\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium Vass J\u00f3zsef miniszter vezet\u00e9s\u00e9vel a VIII. \u00dcgyoszt\u00e1lyon a lak\u00e1s\u00fcgyek\u00e9rt felelt, melynek \u00fcgyk\u00f6re az al\u00e1bbiakat foglalta mag\u00e1ba:<\/p>\n\n\n\n
|<\/strong><\/span><\/td>\n\u201eA lak\u00e1s\u00fcgy szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s rendeletek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se. A lak\u00e1s\u00fcgyek fel\u00fcgyeleti teend\u0151inek ell\u00e1t\u00e1sa, ennek keret\u00e9ben a v\u00e9grehajt\u00e1si miniszteri biztos hat\u00e1rozatai elleni panaszok elint\u00e9z\u00e9se. A kih\u00e1g\u00e1si \u00fcgyekben fels\u0151bbfok\u00fa biztos\u00edt\u00e1s. Szem\u00e9lyzeti \u00fcgyek. A miniszt\u00e9rium rendelkez\u00e9se alatt \u00e1ll\u00f3 b\u00e9rh\u00e1zak, kislak\u00e1sos telepek \u00e9s sz\u00fcks\u00e9glak\u00e1s-telepek kezel\u00e9se \u00e9s fel\u00fcgyelete.\u201d<\/em>[12]<\/sup><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n\n\n\n
<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

\"\"
\nSzemelv\u00e9my forr\u00e1sa:<\/em> 8 \u00d3rai Ujs\u00e1g, 1925. 11. \u00e9vf. 237. sz. p. 8.[ARCANUM]<\/p>\n

Ezen lak\u00f3h\u00e1z is a miniszt\u00e9rium megrendel\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclt fel, ak\u00e1rcsak szomsz\u00e9dja, a Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s utca 26.<\/p>\n

Ipartelepb\u0151l lett polg\u00e1ri v\u00e1rosr\u00e9sz<\/strong>
\n\u00dajlip\u00f3tv\u00e1rosban az 1920-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve az ipari l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek hely\u00e9t fokozatosan \u00e1tvett\u00e9k a modern b\u00e9rh\u00e1zak. Ezekbe az \u00faj h\u00e1zakba jellemz\u0151en a polg\u00e1rs\u00e1g k\u00f6z\u00e9pr\u00e9teg\u00e9nek tagjai \u00e9s szabadfoglalkoz\u00e1s\u00fa \u00e9rtelmis\u00e9giek \u2013 orvosok, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, \u00fcgyv\u00e9dek \u00e9s m\u0171v\u00e9szek \u2013 k\u00f6lt\u00f6ztek, akik k\u00f6z\u00fcl sokan zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak voltak.[13]<\/sup><\/p>\n

A Sziget utca 24. sz\u00e1m alatt az 1928. \u00e9vi lak\u00e1sjegyz\u00e9k[14<\/a>]<\/sup> adatai alapj\u00e1n nagyr\u00e9szt \u00e1llami hivatalnokok \u00e9s tisztvisel\u0151k, orvosok, \u00fcgyv\u00e9dek \u00e9s kisv\u00e1llalkoz\u00f3k alkott\u00e1k a lak\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Itt lakott t\u00f6bbek k\u00f6zt dr. Lengyel L\u00e1szl\u00f3 h\u00edrlap\u00edr\u00f3, Nov\u00e1k Ede \u00e9p\u00edt\u00e9sz (a R\u00e1k\u00f3czi \u00fati Georgia-b\u00e9rh\u00e1z tervez\u0151je), Berki Gyula \u00e9s Petrovics Gy\u00f6rgy orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k, \u00c1rky \u00c1kos ezredes, valamint dr. D\u00e1n\u00e9r B\u00e9la volt olimpikon, nyugalmazott \u00fcgy\u00e9sz \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, a fajv\u00e9d\u0151 mozgalom ismert \u00e9s akt\u00edv tagja, aki 1930-ban aut\u00f3balesetben vesztette \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n